A kőbányai Terebesi erdőben egy borsodi település lakossága él, akik lomizásból tartják el magukat. Az erdőből félévente kétezer köbméternyi veszélyes hulladékot és építési törmeléket kell eltávolítani.
Minderről Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze beszélt, aki szerint
a főváros meglévő épületállományát úgy kellene korszerűsíteni egy korszakváltással, hogy kevesebbet pöfögjön.
A közelmúltban az Év Tájépítésze Díjjal kitüntetett szakember az Auditóriumpodcastsorozat legújabb adásában úgy fogalmazott, hogy ennek a váltásnak a mennyiségből a minőségbe átcsapva kellene megtörténnie.
A podcastban elsősorban Budapest égető problémáiról, főleg a főváros zöldfelületeiről esik szó. Például arról, hogy még mindig vannak védelemre érdemes értékeinek, amelyek továbbra sincsenek természeti oltalom alatt, illetve arról, hogy hol lehetne új parkokat kialakítani.
De szóba kerül a X. kerületben található Terebesi erdő, ez a 36 hektáros kőbányai zöldfelület is, amely Budapest mértani középpontjában, egy metróvégállomás és egy tervezett vasútállomás közelében található, mégis alig ismerik.
Az a baj ezzel a területtel – mondja a főtájépítész –, hogy éppenséggel
ott lakik egy borsodi település összes lakója, akik lomizásból tartják el magukat, és akiknek a sorsát szociális munkások kísérik figyelemmel, de az is gond, hogy félévente kétezer köbméternyi veszélyes hulladékot és építési törmeléket kell eltávolítani onnan,
mert a környékről rengeteg építtető oda hordja a szemetet a hulladéklerakó helyett.
Bardóczi Sándor azt vallja, hogy egy városban akkor működnek jól a dolgok, ha a háromlábú szék – amelynek három lába a gazdaság, a társadalom és a környezet – kiegyensúlyozott.
Diplomáját 1998-ban szerezte a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen, majd Soprontól Tokajig az ország különböző vidékein vett részt településfejlesztési tervek készítésében, környezetvédelmi koncepciók kidolgozásában. Megvalósult munkái közül a XIII. kerületi Országbíró sétányra és a máriagyűdi kegytemplom környezetrendezésére a legbüszkébb. Vezetésével dolgozták ki a Radó Dezső Tervet, amely 2030-ig határozza meg, hogy milyen tennivalók vannak a fővárosban a zöldinfrastruktúrával kapcsolatban. Ennek keretében új természetvédelmi területeket jelöltek ki, kidolgozták három nagy park stratégiai tervét, és olyan módszereket igyekeznek meghonosítani, mint a gyökércellás faültetés, a közösségi komposztálás vagy a méhbarát gyepgazdálkodás.
(Borítókép: A kőbányai Terebesi erdő 2016. április 12-én. Fotó: Bődey János / Index)