A házelnök az Unión belüli politikai kapcsolatokról és Magyarország szövetségeseiről szólva mondta ezt. A belpolitikai helyzetről és az új kormány feladatairól is beszélt, az ellenzékről pedig annyit mondott: nem tudták megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől, ennek pedig szerinte részben szellemi képességbeli hiányosság volt a gyökere.
A kétharmad titka Kövér László szerint abban keresendő, hogy az emberek azt látják, a politika róluk szól – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.
Úgy fogalmazott: az ellenzéki oldalon nem tudták megkülönböztetni azokat a dolgokat, amelyekben együtt kell működni a kormánnyal, azoktól, amelyekben alternatívát kell kínálni. Ennek szerinte részben szellemi képességbeli hiányosság volt a gyökere.
Nehéz volt ellenzékinek lenni az elmúlt 12 évben, mert egyrészt részesei voltak az ország korábbi tönkretételének, másrészt mindenképpen mást akartak mondani, mint a kormány, és nem tudták megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől.
A legfontosabb teendője az új ciklusnak az lehet, hogy Magyarország megőrizze azt a pozíciót, amit az elmúlt 12 évben elért. „Ennél fontosabb, hogy az ország fizikai biztonságát megőrizzük” – tette hozzá a házelnök.
Megoldandó feladatnak nevezte a kormányzat előtt, hogy legyen elég tanerő az iskolában, és elegendő rendőr az utcán, hozzátéve: meg kell teremteni egy olyan egyensúlyt, amely lehet, hogy létezett a két világháború között. Emellett kiemelte az orvosok bérrendezését, és sürgette, hogy a pedagógusok korábbi életpályamodellje után most „újra elővegyék az ő jogos bérköveteléseiket”.
A V4-es együttműködésről szólva azt mondta: az érdekek továbbra is összefűzik Csehországot, Szlovákiát, Lengyelországot és Magyarországot, még ha „meg is bicsaklott” a V4-es együttműködés „szakítószilárdsága”.
A visegrádi négyek együttműködését nem érintette különösebben jól, hogy mind Csehországban, mind pedig Szlovákiában kormányváltás történt. Nem is a kormányváltással van probléma, hanem azzal, hogy mind a két országban a külügyek olyan kezekbe kerültek, amelyek finoman fogalmazva nem elkötelezettek a közép-európai együttműködés iránt, hanem egyfajta brüsszeli vagy atlantista irányvonalat követnek, és gesztusokban is tudtára adják a világnak, hogy a maguk részéről nem tekintik a közép-európai együttműködést prioritásnak
– fogalmazott Kövér László. Hozzátette: történelmi, EU-n belüli együttműködést lehetett volna kötni a Baltikumtól a Balkánig, amelyben Lengyelországé lett volna a vezető szerep, de a háború közbe szólt. Most azonban a konzervatívok – szokásuk szerint – inkább arra vigyáznak, ami van, nem akarnak nagy újításokat.
Az Unión belüli politikai kapcsolatokról és Magyarország szövetségeseiről szólva úgy fogalmazott: „Nem mindenki olyan bátor és hangos, mint mi vagyunk”, és azért „az Európai Unión kívül is van élet”, utalva ezzel a Szerbiával kötött, szerinte mintaszerű együttműködésre.
(Borítókép: Kövér László 2022. március 19-én. Fotó: Komka Péter / MTI)