Orbán Viktor több mint egy hónap után adott interjút a Kossuth rádiónak.
A miniszterelnök legutóbb április 1-jén beszélt a közszolgálati rádiónak, vagyis a választások óta nem adott interjút.
Akkor arról beszélt, hogy megérti Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, mert a hazája bajban van, és érdeke más országokat is bevonni a háborúba. Szerinte komoly gazdasági válság várhat Európára, de ezt Magyarország megszorítások nélkül „ki tudja cselezni”.
Napok óta viszont attól hangos a sajtó, hogy Magyarország továbbra sem hajlandó támogatni az Európai Unió hatodik szankciós csomagját. A magyar kormány hivatalos válaszában kiemelte: a tervezett csomag a legkiszolgáltatottabbak terheinek további növekedését eredményezné anélkül, hogy az Európai Unió érdemi erőfeszítéseket tenne a hatások enyhítésére.
Orbán Viktort elsőként a háborúval kapcsolatban kérdezték péntek reggel, és Virág elvtársat idézte A tanú című filmből, mondván, a nemzetközi helyzet egyre fokozódik.
A helyzet súlyos, és a háború egyébként is veszélyezteti a biztonságot, ráadásul most az energiabiztonság is veszélyben van. Az Európai Bizottság felrúgja a versailles-i konszenzust, melynek elnöke megtámadta ezt
– mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy Ursula von der Leyen figyelmen kívül hagyja, hogy az unió államaiban teljesen más viszonyok vannak, és olyan javaslatot tesz, amely az országok egyéni paramétereit figyelmen kívül hagyja.
Ezt nem tudjuk elfogadni, mert az felér Magyarország számára egy atombombával
– tette hozzá Orbán Viktor.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy legalább öt év, valamint pénz is kell ahhoz, hogy Magyarország át tudjon állni másfajta rendszerre, hogy át lehessen alakítani a finomítókat, és Magyarország visszaküldte az Európai Bizottság javaslatát átdolgozásra.
Konstruktív párbeszédben vagyunk érdekeltek. Ha nem küldtük volna vissza a javaslatot, akkor a rezsicsökkentésnek hétfőtől vége lenne
– mondja a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a szankció első öt csomagjára igent mondott, de már korábban is jelezték, hogy ezen az úton nem tudnak továbbmenni. És az energiakérdéssel eljött az a pont, amikor vissza kellett küldeni a csomagot.
A másik ilyen pont az, hogy az orosz ortodox vezetőt is szankciós listára akarják tenni, márpedig Orbán Viktor leszögezte, szó sem lehet arról, hogy támogassák egyházi vezetők szankcionálását.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nem Magyarország háborúja, ami Ukrajnában zajlik.
Nem oldalt, hanem álláspontot kell választani. Mi a béke oldalán állunk, és minden lépést, amit teszek és tesz a magyar kormány, azt azért tesszük, hogy mihamarabb induljanak meg a béketárgyalások
– tette hozzá Orbán Viktor, aki szerint nem kell feladni a béke álláspontját, Magyarországnak pedig ki kell maradni belőle.
Van szívünk, minket is anya szült. Amit humanitárius segítségben meg lehet tenni, azt megtesszük, amiben tudunk, segítünk, félretéve a korábbi magyar–ukrán konfliktusokat. Nem ezek megvitatásának van itt az ideje
– mondja a miniszterelnök, hozzátéve, hogy aki fegyvert szállít, az bajt hoz a saját fejére is, és aki Ukrajnába fegyvert szállít be, az az országában élő embereket célponttá teszi.
A kormányalakításról azt mondta, hogy egy erdő közepében van, nem lát sem előre, sem hátra, azt viszont tudja, miért van ott, ahol.
A miniszterelnök emellett beszélt arról, hogy
Orbán Viktor elmondta, hogy mindig négy évre kér fel embereket kormányzati pozíciókra, és aki eddig miniszter volt, az nem biztos, hogy ezután is az lesz, mivel teljesen más szerkezetű kormányzati struktúrát kell felállítani.
A miniszterelnök május 16-ára tervezi az eskütételt, utána hét-nyolc nap kell arra, hogy be tudja mutatni a kormánytagokat, vagyis az új kormány bemutatása május végére várható.
(Borítókép: Orbán Viktor a Kossuth rádió stúdiójában 2021. november 26-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)