Áder János köztársasági elnök kétszer ötéves ciklusát követően május 9-én távozik posztjáról. A Magyar Nemzetnek adott interjúban elmondta, nyugodt szívvel hagyja el a Sándor-palotát, hiszen úgy véli, főbb vállalását teljesítette.
Köztársasági elnöksége alatt az utóbbi időben két krízissel kellett az emberiségnek megküzdeni, először a koronavírussal, majd a háborúval. A koronavírussal kapcsolatban elmondta, hogy a járvány kirobbanása először mindenkit sokként ért, mert nem voltak meg a védekezéshez szükséges eszközeink. A vakcinák kifejlesztése sok időbe telt. Ma ugyan többen betegednek meg naponta, mint a pandémia kezdetén, mégis korlátozások nélkül élhetünk, egyrészt a védőoltások és az átfertőződés révén szerzett védettség miatt, másrészt mert lelkileg is alkalmazkodtunk a vírus jelenlétéhez. A járványhelyzet ugyan enyhült, de sokan szenvednek még a betegség hosszan tartó szövődményeitől, emellett az egész világ megsínyli a pandémia gazdasági utóhatásait, amit most a szomszédunkban dúló háború következményei is fokoznak.
Áder János kiemelte, hogy
hazánk álláspontja szerint az orosz offenzívát agressziónak tekintjük, a szövetségesi, az Európai Uniós és NATO-s kötelezettségeinket betartjuk, de szomszédos országként elsődleges érdekünk, hogy legalább egy tűzszüneti álláspont szülessen az orosz–ukrán konfliktusban, annál is inkább, mert jelentős számú kisebbségünk él a háború sújtotta területen.
A Magyar Nemzet felvetette, hogy kormánypárt által jelölt államfőként az ellenzékiek sokszor politikailag részrehajlónak titulálták. Áder János erre úgy reagált, hogy „a gyalázkodás, a méltatlan támadás mindenkinek rosszulesik”, de egy politikusnak csak arra kell figyelnie, hogy az a döntés, amit meghozott, emberileg, erkölcsileg és jogilag helyes-e. 2012-es kinevezésekor az országgyűlésben elmondott beszédében azt vállalta, hogy „a magyar érdekeket és értékeket fogja képviselni”.
Az elmúlt tíz évre visszatekintve magam és kollégáim nevében is nyugodt szívvel mondhatom, hogy ezt a vállalást teljesítettük
– mondta az államfő.
A köztársasági elnök számokkal is alátámasztotta ezt a kijelentését: az országgyűlés által elfogadott törvények esetében 37 alkalommal emelt vétót, az első ciklusában huszonnyolcszor, a másodikban kilencszer. Ezenfelül nyolc esetben az Alkotmánybírósághoz is fordult, 2012–2017 között öt alkalommal, a következő időszakban pedig háromszor.
Az ellenzék többször felszólította, hogy az alkotmánymódosításokat ne írja alá, hanem küldje az Alkotmánybírósághoz. Az alaptörvény szerint azonban nincs ilyen mérlegelési joga a köztársasági elnöknek: „vagyis alá kell írnia, ellenkező esetben alkotmánysértést követ el.”
Arra a kérdésre, hogy a Fővárosi Törvényszék által 17 év börtönre ítélt Budaházy Györgynek szándékában áll-e kegyelmet adni, Áder János azt válaszolta, hogy ilyen kezdeményezés nincs előtte, ha ezt előterjeszti az igazságügyi miniszter, akkor már az utódja, Novák Katalin lesz illetékes az ügyben.
A leköszönő államfő a későbbiekben aktív nyugdíjas életet fog élni. A két alapítványában végzett közéleti tevékenységeit folytatni fogja: a koronavírus-árvákat segítő Regőczi István Alapítványban és a Kék Bolygó Alapítványban végzett munkáját. Az utóbbihoz kötődő podcastsorozatát is viszi tovább. A tavaly szervezett fenntarthatósági expót a következő évben meg szeretné ismételni.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)