Közparkokban, út menti városi zöldterületeken lehet számítani fiókáikat védelmező varjakkal való találkozásra. Nem a közvetlen sérüléstől kell tartani, hanem a balesetveszélyes helyzettől, amit az ember ijedségében elkövet – hívta fel a figyelmet közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Orbán Zoltán ornitológus, az MME szóvivője az Indexnek elmondta, hogy mit tehetünk, ha ránk támad egy varjú.
Európában csak néhány nagyobb testű madár képes a támadásával sérülést okozni. A járulékos balesetveszély nagyobb gondot jelenthet, mikor a megijedt ember kifut az útra, elbotlik, leesik a fáról – hívta fel a figyelmet az MME.
Lakott területen a dolmányos varjak fiókaröptetésének idején, nagyjából április végétől június közepéig lehet madártámadásra számítani. A szülők ilyenkor a még nem teljesen röpképes, a talajon ügyetlenkedő fiókákat védelmezik.
Orbán Zoltán az Indexnek elmondta: alapvetően városokban fordulhat elő, leginkább Budapesten vannak ilyen esetek. Az urbanizáció, a települési környezethez alkalmazkodás következtében több varjú költ lakott területeken, mint 30-50 éve vagy akár tíz éve.
Elsőként a parkok, panellakótelepek tágas zöldterületeire költöztek, de ezek beteltével a belvárosi fasorokba kényszerülnek. Utóbbi azért konfliktusosabb, mert a fészket elhagyó, még ügyetlen fiókák itt a járdára, a biciklisávba, a parkoló autókra és alájuk, a járókelők közé pottyannak.
Egy szuperérzékeny varjúpár pedig akár több tíz méter sugarú körben is fokozottan védelmezheti a kicsinyét, bármit megtámadva, ami egy egérnél nagyobb
– ismertette az MME szóvivője, Orbán Zoltán.
A szakember arra is kitért: a figyelmeztetések ellenére sajnos még mindig előfordul, hogy varjúfiókákat nevelnek fel emberek, amik később elszöknek, vagy elengedik őket.
Ezek az állatok úgy nőttek fel, hogy az ember biztosítja számukra az élelmet, amit a »kamaszodó« fióka végül már a gondozója vállán, fején károgva követel. A szabadba kikerülve ezek az állatok a járókelőkkel, minden emberrel ugyanígy viselkedve próbálják az ételt kikövetelni, amit az illető – jogosan – madártámadásnak vélhet
– fogalmazott Orbán Zoltán.
Hangsúlyozta: a varjú nem háziállatnak való, vadállat voltán a néhány hetes kézhez szoktatás nemhogy nem változtat, csak ront, mivel megszünteti az embertől való tartózkodást.
„A dolog ott kezdődik, hogy a röpképessé vált fióka megpróbál előrébb kerülni a családi rangsorban, ezért megtámadhatja a kisgyermeket vagy a kutyát. Ilyenkor a csőrével, karmával akaratlanul is vérző sebet okozhat, de a cél nem ez, elsősorban ijesztget. A felnőtté váló, agresszivitást mutató állatot a családok ezért egyszerűen elengedik, de a baj már megtörtént, a már emberhez szokott madarak ugyanis még kevésbé félnek tőlünk” – fejtette ki a szakember.
A tavaly Újlipótvárosban biciklisre támadó varjúnál is erről lehetett szó. A varjúfélék a legintelligensebb madarak közé tartoznak, nagyjából egy 4-6 éves gyermek szintjén vannak, könnyen megtanulják és felmérik az emberek reakcióit, ezért úgy próbálják megijeszteni az embert, hogy az ne lássa, ne tudjon védekezni, tehát hátulról a vállra, fejre szállva. Nem akarja megkockáztatni, hogy a nála erősebb, nagyobb ember sérülést okozzon neki.
Mivel gyorsak, és lesből támadnak, a semmiből lecsapó madártól még a meglett felnőttek is nagyon megrettenhetnek. Azt azért tudni kell, hogy a velünk élő varjak számához képest nagyon kevés ilyen ijesztgetéses esetről tudunk, ennek valószínűleg annál is kisebb az esélye, mint hogy télen egy jégcsap a fejünkre essen
– fogalmazott az MME szóvivője. Közleményüket éppen azért adják ki immáron harmadik éve, hogy felkészítsék az embereket az esetleges madártámadásokra. Hiszen egy ilyen eset félelmetes lehet bárki, de különösen a gyerekek számára, és esetleg egy életen át tartó fóbiát válthat ki belőlük.
Ezért az egyesület munkatársai azt tanácsolják, hogy varjút, varjúfészket látva beszélgessünk el a gyermekkel. Magyarázzuk el neki, hogy az természetes, hogy az állatok is védelmezik a kicsinyeiket, ezért nem árt tudni, hogyan cselekedjünk ilyen esetben.
A fészkeket egy átlagember nem veszi észre, ezért is lehet váratlan a védelmező madár megjelenése. Mivel az erősebb, nagyobb testű emberek jelentenek fenyegetést számukra, ezért
leginkább a férfiakat támadják meg a madarak.
Amikor elengedett madarak táplálékot kunyerálva, majd akár unalomból akarnak ijesztgetni minket, akkor ez megfordul, inkább a védtelenekre, gyerekekre, nőkre, idősekre mehetnek.
Magyarországon a fiókáit védelmező bütykös hattyú mutathat még agresszív viselkedést ebben az időszakban, ha csónakkal vagy úszás közben megközelítjük a családot.
Ilyenkor szárnyukkal verdesve és csőrükkel odacsapva jelenhetnek akár életveszélyes, vízbe fulladási kockázatot a fürdőző gyerekeknek vagy a gyengébb fizikumú embereknek. Ezért a fiókáit vezetgető hattyúkat (vagy a fészküket) kerüljük el
– figyelmeztetett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Este és éjszaka a parkokban a macskabaglyoktól lehet ilyen védelmező, számunkra félelemkeltő reakciókkal találkozni.
Az MME szóvivője hozzátette: elsősorban a méret az, ami a veszélyesség megítélését befolyásolja, mert valójában sokkal gyakrabban ér bennünket „madártámadás” olyan kis testű fajoktól, mint a fészkét védő fekete rigó vagy a házi rozsdafarkú, de ezeket kis termetük miatt mégsem tekintjük veszélyesnek.
Orbán Zoltán arról is beszélt lapunknak, hogy mit kell tennünk akkor, ha egy madár ránk támad: nem szabad elfutni, karjainkat széttárva mutassuk magunkat nagyobbnak, kiabáljunk rá, így az állatban félelmet keltve gyorsan el tudjuk ijeszteni.
A kezünkben lévő szatyorral, esernyővel, táskával védekezve hátráljunk, hogy mielőbb kikerüljünk az érzékeny zónából. Az utóbbira a vehemensebb varjak, tengerparti országokban a nagy termetű sirályok esetében lehet szükség. A támadó hattyút fröcsköljük le vízzel. A kisebb testű madarakat elég csak elhessegetni a kezünkkel.
A rossz helyre, bejárathoz, útra tévedt varjúfiókát a bátrabbak a legközelebbi fás-bokros részen tegyék le, azonban arra számítani kell, hogy a riadt szülők követni fogják az illetőt a művelet alatt
– részletezte az MME szóvivője.
A Főkert a napokban adott hírt arról, hogy új, formatervezett tetejű hulladékgyűjtőket helyeztek el a dolmányos varjak, csókák és szarkák okozta szemetelés megakadályozására a Népligetben, a Tabánban és a Horváth kertben.
A Budapest parkjaiba kísérleti jelleggel kihelyezett, lyukas tetővel ellátott szemeteskosarak az ilyen okos madarak esetében is hasznosak lehetnek, mert a testsúlyuk alatt elbillenő fedőn keresztül nem tudják kiszedni a kidobott ételeket, tárgyakat
– mondta Orbán Zoltán az Indexnek.
(Borítókép: Bruzák Noémi / MTI)