Oroszországnak ki kell vonulnia Ukrajnából, az ország területi épségét, valamint az emberi és kisebbségi jogokat is helyre kell állítani – ezt írta Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke hétfőn megjelent véleménycikkében.
A fideszes politikus március közepén Facebook-bejegyzésben írta azt, hogy „Ruszkik, haza! Legyen béke!”, aminek nagy visszhangja lett.
Németh Zsolt most hosszabb, az orszagut.com oldalon megjelent véleménycikkében fejtette ki álláspontját a háborúról, kitérve arra is, hogy annak megítélése a magyar–lengyel barátságot is komoly próbák elé helyezte. Németh Zsolt úgy véli, hogy a háborúval kapcsolatban
mértéktartásra van szükség, nem feledve, hogy az ukrán nép európai integrációja közös érdek, s ennek keretében kell a kárpátaljai magyarság jogait is garantálni. A magyar parlamenti többség külpolitikája egyszerre áll a nemzeti összetartozás, a jó szomszédság, a magyar–lengyel barátság és az euroatlanti szövetség talaján.
Németh Zsolt ezzel összefüggésben hangsúlyozta azt is: semmilyen állásponttal nem lehet azonosulni, amely a magyar–lengyel, magyar–ukrán vagy a Magyarország és a NATO tagállamok viszonyát ronthatja. „Ezt azért fontos egyértelművé tenni, mert a jelenlegi feszült helyzetben tombolnak az érzelmek, nemcsak külföldön, hanem Magyarországon is. A jobboldali, konzervatív sajtóban is, sőt, csak ott igazán.”
Az érthetően, de nem mindig bölcsen indulatos publicisztikákat azonban nem szabad összekeverni a megválasztott parlamenti többség és az általa hamarosan felhatalmazásra kerülő kormány higgadt, megfontolt és racionálisan hazafias politikájával
– írta a politikus, felidézve azt is, hogy nemrég az egyik konzervatív hetilapban egy olyan cikk jelent meg a lengyelekről is, amely „a civilizáció sírásóinak”, háborús provokátoroknak nevezte őket.
Ez a retorika már-már úgy hangzik, mint ha a publicista a második világháború kitöréséért is a lengyeleket tartaná felelősnek. Pedig nyilvánvalóan nem akar egy magát konzervatívnak tartó szerző vagy lap az egykori hitleri és sztálini, s most a Putyin elnök által felmelegített érveléssel azonosulni
– vélte Németh Zsolt.
Mindemellett a politikus azt is hozzátette, hogy „a magyar–lengyel barátság nem azt jelenti, hogy Varsó határozza meg, Magyarország mit és hogyan tehet”.
A barátság a külpolitikában azt jelenti, hogy amiben lehet, abban össze kell fogni, amiben meg nem, abban igyekezni kell minél kevesebbet ártani egymásnak. Magyar részről ezért eddig sem bíráltuk, és nem is tervezzük bírálni a lengyel külpolitikát, harmadik országok lengyelellenes narratíváival pedig nem azonosulunk
– vázolta cikkében Németh Zsolt.
A külügyi bizottság elnöke cikkében arra is kitért, hogy a háborúval kapcsolatban rengeteg álhír terjed Magyarországon, amiben az orosz dezinformációs törekvések is szerepet játszanak. „A magyar nyilvánosság széles köreiben terjedő sztereotípia például, hogy az ukrán nemzeti törekvések valamifajta oroszellenes amerikai felforgató tevékenység termékei.”
Valójában elég egy kis világirodalmi vagy filmművészeti tájékozottság ahhoz, hogy az ember megdöbbenjen az ilyen állításokon. Hogy lenne amerikai kreatúra egy olyan nemzet, amelyikkel a lengyelek több száz évre visszamenő, véres konfliktusok sorozatára tekintenek vissza?
– írta a politikus, aki arra is kitért, hogy a második világháborúban sem az ukrán nacionalisták, hanem a Vörös Hadsereg követett el háborús bűnöket Magyarországon.
Németh Zsolt szerint a háború idején érdemes minél inkább segíteni, és emellett megismerni is az ukrán menekülteket, a háború után pedig jószomszédi viszonyt kell teremteni Ukrajnával, „amelynek részét kell, hogy képezze majd a kárpátaljai magyarok elvett jogainak helyreállítása is”.
Hangsúlyozta ezenkívül azt is, hogy a magyar kormány békepárti állásfoglalása kizárólag azt jelenti, hogy ki kell maradni a konfliktusból, és nem azt, hogy „az Ukrajna meghódítására, illetve megcsonkítására tett orosz kísérlet ne sértené zsigerileg a magyar érdekeket”.
Oroszország ahhoz a nyugati világhoz való csatlakozásban akarja megakadályozni Ukrajnát, amelyhez mi is tartozunk, s mivel Ukrajnában másfél százezer magyar él, elemi nemzetpolitikai érdekünk, hogy Ukrajnának ez a törekvése, bármilyen ambiciózus is, sikerüljön. Ezért is vagyunk elkötelezettek az elsők között Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának mielőbbi megkezdése mellett
– írta Németh Zsolt, aki arra is emlékeztetett: Vlagyimir Putyin a háború előtti napokban a világtörténelem legnagyobb tragédiájának nevezte a Szovjetunió széthullását, ezt pedig
egy Kárpátalját is érintő, hódító törekvésként lehet értelmezni.
„Tehát, bár »ez nem a mi háborúnk«, tetszik, nem tetszik, ellenünk is folyik, amiben nem vagyunk, nem lehetünk semlegesek [...] A magyar érdek tehát úgy fest, hogy nem érdekünk belesodródni ebbe a háborúba, de érdekünk, hogy a háború mielőbb véget érjen,
és úgy érjen véget, hogy az orosz fél nem éri el azokat a céljait, amelyekért a háborút indította
– tette hozzá a politikus.
Németh Zsolt cikkében azt is kifejtette, hogy a fentiek miatt Magyarországnak támogatnia kell az Unió békéért tett erőfeszítéseit, „beleértve az Ukrajnába irányuló uniós fegyverszállítást is, valamint történelmünk legnagyobb humanitárius segélyprogramját, illetve az Oroszországgal szemben alkalmazott gazdasági és politikai szankciók széles palettáját”,
kivéve az energetika terén bevezetett teljes embargót.
„A háborús helyzettel ellenkezne egy olyan intézkedés, amellyel több kárt okoznánk magunknak, mint az ellenséges hatalomnak. Nem ellenezzük azonban, hogy minden olyan tagállam, amelyik megteheti, szakítsa meg akár teljesen is energetikai kapcsolatait Oroszországgal. Számunkra az a fontos, hogy ez ne legyen kötelező” – írta erről Németh Zsolt, aki azzal zárta cikkét:
Álláspontunk szerint a megszállóknak ki kell vonulniuk a megszállt területekről, Ukrajna szuverenitását, területi épségét és az emberi és kisebbségi jogokat Ukrajnában helyre kell állítani,
valamint ki kell vizsgálni, és meg kell büntetni a háborús bűnöket, és újra kell építeni Ukrajnát, amit az oroszoknak is fizetniük kell. „Mindezt követően az embereknek és a nemzeteknek meg kell békélniük egymással. Sokáig fog sajnos tartani!” – zárta írását.
Az orosz–ukrán háborúról szóló hétfői percről percre közvetítésünket itt olvashatja.
(Borítókép: Németh Zsolt. Fotó: Trenka Attila / Index)