Index Vakbarát Hírportál

Kinevez, vétózik, ajánl, kegyelmez, de személye sérthetetlen és a TEK védi

2022. május 10., kedd 05:55

A köztársasági elnök korántsem protokolláris szereplője a hazai közéletnek. Számos olyan jogköre van, amellyel élve kifejezheti a nemzet egységét, és őrködhet az államszervezet demokratikus működése felett. Az államfő nemcsak a Magyar Honvédség főparancsnoka, aki képviseli az államot, hanem ő tesz javaslatot a miniszterelnök, a Kúria vagy a legfőbb ügyész személyére, ahogy törvényt kezdeményezhet és küldhet vissza a parlamentnek, de dönthet állampolgárságról, kinevezésekről, kitüntetésekről és kegyelemről is.

Politikai és alkotmányossági vétó

Az államfőnek már a parlamenti választások után szerepe van az Országgyűlés és a kormány megalakulásában, hiszen a választást követő harminc napon belüli időpontra összehívja az Országgyűlés alakuló ülését, majd javaslatot tesz a parlamentnek a miniszterelnök személyére, valamint a miniszterelnök javaslatára kinevezi a minisztereket.

Az elnök törvényt, országos népszavazást kezdeményezhet.

Az Országgyűlés által elfogadott törvényt a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. De egyáltalán nem automatikus ez a jogköre. A két legfontosabb jogosítványa ugyanis a politikai és az al­kotmányossági vétó, mivel ezekkel az eszközökkel, ha kor­látozott mértékben is, de befolyásolni tudja a törvényhozás menetét:

  1. ha egy törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, azt az aláírás előtt észrevételeinek közlésével megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek (politikai vétó);
  2. ha egy elfogadott törvényt vagy annak valamely rendelkezését Alaptörvény-ellenesnek tartja, annak aláírása előtt megküldi vizsgálatra az Alkotmánybíróságnak (alkotmányossági vétó).

Az alkotmányossági vétóval viszonylag ritkán élnek az államfők. Göncz Árpád megbízatásának tíz éve alatt nyolcszor fordult az Alkotmánybírósághoz. Mádl Ferenc öt év alatt tizennégyszer, Sólyom László ugyancsak fél évtized alatt tizenhétszer, Schmitt Pál szűk két éve során egyszer sem, míg Áder János nyolcszor élt alkotmányossági vétóval.

Döntési jogkörök ellenjegyzéssel

A köztársasági elnök a külkap­csolatai­ban képviseli a magyar államot, megbízza és fogadja a nagyköve­teket, de nem­zetközi szerződéseket is köt. Javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, az OBH elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére, ki­nevezi az államtitkáro­kat, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Költségvetési Tanács elnökét, a hivatásos bírákat, az egyetemi tanárokat, megbízza az egyetemi rektorokat, elő­lép­teti a tábornoko­kat. Nem mellesleg a Magyar Honvédség főparancsnoka is. Ennek keretében a honvédelemért felelős miniszter előterjesztésére jóváhagyja az ország fegyveres védelmének tervét, kinevezi és felmenti a Magyar Honvédség parancsnokát, a honvédségi szervezetek részére okirattal csapatzászlót adományoz.

Számos döntése – így a kinevezési jogkör gyakorlása, az állami kitüntetések adományozása, az egyéni ke­gyelmezés, az állampolgársági határozat – minisz­teri ellenjegyzéshez kötött.

Ez magyarul azt jelenti, hogy az elnök a dön­té­sei­ért nem visel politikai felelősséget a parlamenttel szemben. Egyébként az államfő az elmúlt évtizedben összesen százhúsz személyt részesített kegyelemben.

De ő dönt az önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter előterjesztésére városi cím adományozásáról, község alakításáról, egyesítéséről, illetőleg a községegyesítés megszüntetéséről, város és község elnevezéséről is.

A várossá nyilvánítás rendjét az önkormányzati törvény szabja meg. Előzetesen egy szakértői bizottság bírálja el a pályázatokat, mielőtt a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter (a Miniszterelnökséget vezető miniszter) asztalára kerülnének. A kormány minden nem választási év június 30-áig tehet javaslatot a köztársasági elnöknek, aki július 31-ig dönt a várossá nyilvánításról. Az államfő legutóbb tavaly július végén határozott úgy, hogy 2021. szeptember 1-jétől városi címet ad Kiskunlacházának és Nyírbogátnak. Ezzel Magyarország 3178 településéből 348 város, vagyis Budapest és a 25 megyei jogú város mellett további 322 település rendelkezik városi jogállással.

Védi az alkotmányos értékrendet

Az alkotmánybírák az elmúlt három évtizedben több alkalommal is foglalkoztak az államfő jogkörének, hatalmának korlátaival. 1991-ben született határoza­tukban megállapították:

Csak akkor alkotmányos a kinevezés, il­letve a jóváhagyás megta­ga­dása, ha a köztársasági elnök alapos okkal arra kö­vetkeztet, hogy a javaslat teljesí­tése az államszerve­zet demokrati­kus működését súlyosan zavarná.

2007-ben a kitünte­tésadományozási jogkör kapcsán pedig leszögezték:

A Magyar Köztársaság alkotmányos ér­tékrendjébe ütköző kitünte­tési elő­ter­jesztés kap­csán a köztársasági elnök joga, hogy az elő­terjesztést ne írja alá, a kitüntetés adományozását megtagadja.

Az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnök személye sérthetetlen. Ez a sérthetetlenség magában foglalja a büntetőjogi védelmet, a büntetőeljárás alóli mentességet és a kiemelt személyi védelmet is.

A köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani.

Kirívóan súlyos esetben az Alaptörvény lehetőséget ad arra, hogy a hivatalban lévő államfőt is meg lehessen fosztani tisztségétől.

A szándékos bűncselekményt elkövető elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztását. Az eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A szavazás titkos. A megfosztási eljárást az Alkotmánybíróság folytatja le. Ha az alkotmánybírák az eljárás eredményeként megállapítják a köztársasági elnök közjogi felelősségét, akkor tisztségétől megfoszthatják.

Május 10-étől ismét a Terrorelhárítási Központ (TEK) hatáskörébe került a köztársasági elnök védelmének feladata. Korábban az államfő állandó védelmével kapcsolatos személy- és objektumvé­delmi feladatokat a Készenléti Rendőrségen belül 2015-ben alakult Köztársasági Elnöki Őrség végezte.

Mi a dolga az elnöki hivatalnak?

Az államfő munkáját a Köztársasági Elnöki Hivatal segíti, amelynek felépítése a meghatározott feladatok ellátása szerint minden ciklusban a következő szervezeti egységekből épül fel:

A felsorolt szervezeti egységeken túl az elnök munkáját főtanácsadó, tanácsadó és főhadsegéd is segíti. 

A hivatal nem nagy létszámú, márciusi adatok szerint összesen 74-en dolgoztak a Sándor-palotában.

A főigazgató vezeti a hivatalt, és egyben ő a munkáltatója az ott dolgozó köztisztviselőknek. A Jogi és Alkotmányossági Igazgatóság látja el az elnök jogi irányú munkáját, így megvizsgálja az Országgyűlés által ellenjegyzésre küldött jogszabályokat, előkészíti a kinevezésekkel, megbízásokkal és kitüntetésekkel kapcsolatos dokumentumokat, részt vesz az állampolgársági, illetve kegyelmi kérelmek elbírálásában. A Külügyi Igazgatóság készíti elő a diplomáciai jellegű találkozókat, továbbá a tárgyalásokra való felkészüléséhez háttéranyagokat állít össze. A Társadalmi Kapcsolatok Igazgatósága foglalkozik a határon túli és a diaszpórában élő magyarsággal, a nemzeti kisebbségekkel, valamint az egyházi és a kulturális ügyekkel. A Sajtóigazgatóság tartja a kapcsolatot a médiával, közleményeket készít. A három főből álló Honvédelmi Iroda segédkezik a Magyar Honvédség főparancsnoki feladatainak ellátásában és a tábornokok kinevezési ügyeiben. Az iroda vezetője a főhadsegéd, aki nemcsak honvédelmi információkat gyűjt és elemez, hanem kapcsolatot is tart a Honvédelmi Minisztériummal, a Honvéd Vezérkarral, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti, továbbá nemzetbiztonsági bizottságával. A Gazdasági Igazgatóság működteti a hivatalt. És amire viszont biztos, hogy nincs szüksége az eddigi szervezeti struktúrából Novák Katalinnak, aki időközben már meg is nevezte csapatát, az a Köztársasági elnök feleségének titkársága.

Államközi látogatás csak felváltva

Érdemes közelebbről is megismerni a Titkársági és Programszervezési Irodát, amely egyebek mellett a közszereplések szervezésével és lebonyolításával összefüggő protokolláris feladatokat végzi. Alighanem a programszervezési munkatársak feladata a legsokrétűbb. Például eltérőek a protokolláris szabályok a köztársasági elnök állami, hivatalos, munka- és magánlátogatásain, illetve az államfői konferenciákon vagy az ENSZ közgyűlésén. Tudták, hogy állami/hivatalos látogatás két ország között csak felváltva történhet? Vagy azt, hogy 

az államfői munkalátogatás általában egynapos, és a költségek elenyésző részét állja csak a meghívó fél, vagy egyáltalán semmit?

Bács-Várkuti Emőke, aki évekig protokollfőnökként dolgozott Áder János mellett, a Protokoll a közigazgatásban című egyetemi tankönyvben részletesen ír az államfői protokollról. Vegyük például a kissé száraznak tetsző nagyköveti megbízólevél átadását:

A nagyköveti megbízólevelek átvétele az országok közötti egyenlőség jegyében minden esetben azonos módon zajlik, a lefolyás rendjét hívjuk szertartásrendnek, melytől eltérni a többi ország képviselője felé udvariatlanság lenne.

Míg katonai tiszteletadással történő fogadásra általában egyenrangú partnerek között kerül sor, vagyis köztársasági elnök fogad így köztársasági elnököt, miniszterelnök miniszterelnököt, addig a nagykövetek esetében a katonai tiszteletadás jóval szerényebb katonai jelenléttel párosul. Bár az államfőnek a nagykövet nem egyenrangú partnere, mégis azért tartanak katonai tiszteletadást, mert a nagykövet a küldő állam elnökének személyes megbízottja.

A nagyköveti megbízólevél átvételekor a dress code (öltözködési szabály) sötét öltöny, elegáns kosztüm vagy ruha. A nagykövetek általában alkalmazkodnak a helyi szokásokhoz, de üdítő színfolt mindig, amikor egy-egy nagykövet – országa hagyományainak büszke képviselőjeként érkezik a ceremóniára – például új-zélandi maori viseletben, norvég vagy skót népviseletben. Néhány országban ugyanakkor szigorúan előírják a ceremóniára a dress code-ot. A svéd királyi udvarba például lovashintóval mennek a nagykövetért, és kötelezően frakkban, hölgyek esetén estélyi ruhában kell megjelenniük.

(Borítókép: A Sándor-palota a Budai várnegyedben Pollack Mihály és Johann Aman tervei alapján klasszicista stílusban készült 1803–1806 között. Fotó: Faludi Imre / MTVA / Bizományosi / MTI)

Rovatok