Egy Magyarországon ritka tavaszi és őszi átvonuló sirályfajt, a halászsirály (Larus ichthyaetus) két példányát figyelte meg a Kiskunsági Nemzeti Park dolgozója, Sápi Tamás a természetvédelmi őrkerület-vezető működési terület határán május 5-én.
A két öreg madárra Dunaegyháza felől lett figyelmes, de a Duna túlpartján, Baracs közigazgatási területén tartózkodtak. Repülés közben sikerült fotót is készítenie róluk – írják a nemzeti park honlapján.
A faj nászruhás, öreg példányai nagyon dekoratívak. Nagy termete, fekete csuklyája és fehér, részleges szemgyűrűje révén viszonylag könnyen azonosítható. Sárgás csőrén a fekete gyűrű mellett nászruhában piros elszíneződés is látható.
A halászsirály a Fekete-tenger északi partján, valamint attól keletre, a sztyeppövezet nagy tavain költ, Afrikában telel. Évente néhány egyed tűnik fel Magyarországon.
Ritka tavaszi és őszi átvonuló, legtöbbször magányos példányait lehet megfigyelni. Főleg a tiszántúli halastavakról származnak adatai, ahol sokszor csapolásokon kerül elő esti sirálybehúzásokon. Költőhelyén állományának megmaradása biztosítottnak látszik. Mivel Magyarországon nagyon ritka faj, különösebb természetvédelmi intézkedést nem igényel.
A Fekete-tenger északi partján, valamint attól keletre a sztyeppövezet nagy tavain költ. Fészkelőhelye mindig nagyobb tavak közvetlen közelében van. Telepeket alkot, és fészke csupán egy sekély talajmélyedés, melybe a tojó 2-4 tojást rak.
A tojások kiköltését a két szülő felváltva végzi. A fiókák kikelésük után még egy ideig a fészekben maradnak, mindkét szülő részt vesz a táplálásukban. Mint a sirályok általában, változatos táplálékkal él, halakat és más kisebb gerinceseket, rovarokat, rákokat, tojásokat, magvakat eszik. Kisebb sirályoktól elveszi zsákmányukat.
Az Alföldön is lencsevégre vettek egy ritka madárfajt, a borzas gödényt. A dél-angliai állatvédők pedig egy olyan madárfajra lettek figyelmesek, amely 200 évig nem költött, és titokban tartják a fészkei helyét.