Magyarország nem rendelkezik tengerparttal, ezért teljes mértékben az orosz energiától függ – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a spanyol El País című lapnak. Hozzátette, hogy ez az oka annak, hogy az Európai Bizottság hatodik szankciós csomagja óriási problémát okoz Magyarország számára.

Finomítóinkat orosz olajra tervezték. Egy másik finomítási technológiához 500-550 millió eurós beruházást kellene végrehajtanunk, az átállás pedig körülbelül négy évig tartana. Az oroszországi olajvezeték cseréjéhez az Adriai-tenger felől érkező vezeték kapacitásának bővítésére van szükség, ami 200 millió eurót jelent

– emelte ki Szijjártó Péter. Hozzátette, hogy a magyar lakosság számára ez 55 százalékos gázáremelkedést eredményezne Magyarországon.

Hétfőn azt mondtuk az Európai Bizottság elnökének, hogy javaslata problémát okoz számunkra. Nem szavazhatunk igennel, hacsak nem kínálnak megoldást

– tette hozzá a miniszter. Véleménye szerint a finomítókban a technológiaváltás finanszírozását és a kapacitásnövelést valakinek fizetnie kell. „És fizetnünk kell a teljes energiarendszer korszerűsítési folyamatát is, hogy elkerüljük a lakosság számára elviselhetetlen 55 százalékos drágulást” – emelte ki a külügyminiszter.

Egyelőre ilyen tervet nem terjesztettek elő. A racionális dolog az lenne, ha az orosz olajimport tilalma a tengeri úton való szállításokra vonatkozna. A csővezetéken való szállításokat azonban mentesíteni kell

– fogalmazott Szijjártó Péter. A külügyminiszter szerint ez a javaslat „nekünk több kárt okozna, mint az oroszoknak”. „Számunkra ez magyar és nem orosz kérdés” – emelte ki. Majd hozzátette:

Megszokhattuk már, hogy bármit teszünk, bármit mondunk – még ha mások is így érzik, de nem mondják ki hangosan –, mindig az oroszok barátaiként és Putyin kémjeként mutatnak be minket.

„Kétségtelenül Ukrajna mellett vagyunk”

Szijjártó Péter a magyar–ukrán kapcsolatokról is beszélt. Mint mondta, a háború előtt nem volt túl jó a két ország közötti viszony, amit a kárpátaljai magyarság elnyomásával magyarázott. De – mint fogalmazott – közvetlenül azután, hogy kitört a háború, „mindezeket a kérdéseket zárójelbe tettük”.

„Elítéltük Oroszország Ukrajna elleni katonai agresszióját. Kétségtelenül Ukrajna mellett vagyunk. Jelenleg pedig a történelem legnagyobb humanitárius erőfeszítését hajtjuk végre: kevesebb mint 10 millió lakosú ország vagyunk, de az Ukrajnából eddig érkezett menekültek száma elérte a 700 ezret” – emelte ki. Megismételte, hogy „nem akarjuk, hogy a magyar–ukrán határ a fegyverszállítás színtere legyen”. Mint mondta, a támadások többsége autópályákon és fegyvertározók ellen történt.

Finoman szólva sem volt kellemes, hogy megpróbáltak beavatkozni a választási kampányunkba. Az ilyen provokációk pedig, mint az, hogy mi előre tudtunk róla (a háborúról – a szerk.), és el akartuk foglalni a területük egy részét, butaság. Miért kritizálnak minket? Mert nem szállítunk fegyvereket

– vélekedett Szijjártó Péter. Kiemelte, hogy mint eddig is, „keresztény nemzet vagyunk, ezért kézenfekvő, hogy szívesen fogadjuk a háborúból menekülőket”. A szíriai helyzet azonban teljesen más, ugyanis Szíria és Magyarország között legalább hét biztonságos ország van.

„Magyarországon nincs korrupció”

A Magyarország ellen indított jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta, hogy „mindezek az ellenünk felhozott vádak tisztán politikai jellegűek”.

Ne zsaroljanak minket az ilyen típusú jogi eljárásokkal! Nem tudják megemészteni, hogy jobboldali, sikeres és hazafias kormány vagyunk. Sok kérdésben szembemegyünk a liberális áramlattal

– fogalmazott a miniszter, aki kiemelte, hogy „rekordnövekedést értünk el” a gazdaságban.

Ha egy országban korrupció van, akkor nem lehet rekordnövekedést elérni. Magyarországon nincs korrupció

– hangsúlyozta. Szijjártó Péter megjegyezte azt is, hogy az EU akkor lehet erős, ha a tagállamok azok. „Nem az Európai Egyesült Államokban hiszünk, hanem a tagállamok Európai Uniójában. A döntéshozatal helyes módja a konszenzus, hogy ne sértsük meg egyetlen állam érdekét sem” – fogalmazott.

„Nincs barátság, testvériség van”

A lengyel–magyar kapcsolatokról elmondta, hogy „sokkal több olyan kérdés van, amelyekben egyetértünk”. Véleménye szerint a V4 erőssége abban rejlik, hogy olyan kérdésekben együttműködünk, ahol konszenzus van, ahol pedig nincs, ott „tiszteletben tartják a másik véleményét”.

Magyarország és Lengyelország között nincs barátság, testvériség van

– zárta interjúját Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

(Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 9-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)