Vége a találgatásoknak, Orbán Viktor lezárta kormányalakítási tárgyalásait, közzétették a leendő miniszterek névsorát, és benyújtották a minisztériumok neveit tartalmazó törvényjavaslatot. A felelősségi területek részletes bontására viszont még várni kell.
A 2018. május 18-án megalakult negyedik Orbán-kormány az alábbi csapattal fejezte be a 2022 tavaszán zárult ciklust:
A Fidesz–KDNP az április 3-i választásokon újra kétharmados parlamenti többséget nyert, az új kormány minisztériumainak és a tárcák vezetőinek névsorát május 13-án hozták nyilvánosságra. Félkövérrel szedtük azoknak a politikusoknak a nevét, akik az előző ciklusban nem töltöttek be miniszteri pozíciót.
Ez összesen 14 miniszter, de a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat csak 11 tárcát tartalmaz:
Ez alapján nem lesz önálló minisztériuma a gazdaságfejlesztésnek, valamint az területfejlesztésnek és az uniós források felhasználásának. Az érintett területekért Nagy Márton és Navracsics Tibor tárca nélküli miniszterként felelhet.
Semjén Zsolt a korábbiakhoz megfelelően szintén tárca nélkül irányíthatja a nemzet és egyházpolitikai ügyeket. A javaslatból az is kiderül, hogy Lázár János tárcája, az Építési és Beruházási Minisztérium a Miniszterelnökségből történő kiválással jön létre.
Közben Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kiadott egy közleményt, amelyből megtudhatjuk, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a jövőben a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodához tartoznak, felügyeletüket Papp Károly látja el államtitkári rangban.
Nem kapott helyet az új kormányban Süli János, aki a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter volt, valamint Mager Andrea, aki a nemzeti vagyon kezeléséért felelt. Váltás történt a Honvédelmi Minisztérium élén, Benkő Tibor helyére Szalay-Bobrovniczky Kristóf érkezik.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumát szétbontják, és eddigi vezetője, Kásler Miklós neve sem szerepel a kabinet tagjainak névsorában.
Nagy Márton, aki gazdaságfejlesztési miniszter lesz, korábban a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatói tisztsége után a jegybank alelnökeként dolgozott, távozását követően gazdaságpolitikai miniszterelnöki megbízott volt.
Csák János, aki kulturális és innovációs miniszter lesz, 2011–2014 között Magyarország londoni nagykövete volt. Előtte csúcsvezetőként több nagy cégnél is megfordult, például volt a Matáv pénzügyi igazgatója, a Mol-csoport elnöke, a T-Mobile Magyarország elnöke és a Richter Gedeon igazgatósági tagja is.
A médiapiacon is megfordult, köze volt a Heti Válasz hetilap megújításához és a Helikon könyvkiadó üzleti stratégiájának kidolgozásához. Később a Design Terminal elnökeként és társtulajdonosaként, valamint a Bank of China közép-európai igazgatótanácsának tagjaként is láthattuk.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki honvédelmi miniszter lesz, az egyik legnagyobb politikai agytrösztnél, a Századvégnél volt vezető. 2016-tól 2020-ig a londoni nagyköveti pozíciót töltötte be. A honvédelemhez is van köze, a Magyar Honvédség Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár tartalékos századosa és a Magyar Tartalékosok Szövetségének társadalmi elnöke, szolgálatot teljesített a Magyar Palotaőrségnél.
Szalay-Bobrovniczky Kristófnak üzletemberként a hadiiparban is vannak érdekeltségei. Felesége az eddigi kormányszóvivő, Szentkirályi Alexandra.
Visszatér Lázár János, aki 2014–2018 között kancelláriaminiszterként Magyarország egyik legbefolyásosabb politikusa volt, az új ciklusban az építés és a beruházás felelőse lesz.
Navracsics Tibor a második Orbán-kormány közigazgatási és igazságügyi tárcáját irányította, később rövid ideig külügyminiszter, majd uniós biztos. Az új kormányban a területfejlesztés és az uniós források felhasználása fog hozzá tartozni.
A felelősségi körökre vonatkozó részletekre még várni kell, de a minisztériumokat felsoroló törvényjavaslat mellett benyújtott módosítások között van egy árulkodó részlet, amely így szól:
A Nemzeti Védelmi Szolgálat hatásköre a belügyminiszter által irányított ágazatok közül – a kormányzati szolgálati jogviszonyban állók kivételével – a köznevelési és a szociális intézményekre nem terjed ki.
Orbán Viktor miniszterelnök a továbbiakban is politikai igazgatóként számít Orbán Balázs, a Miniszterelnökség eddigi miniszterhelyettese munkájára – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
Az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslat szerint a miniszterelnök politikai igazgatója általános politikai, külpolitikai és közpolitikai, valamint társadalom-, gazdaság- és egyéb szakpolitikai kérdésekben tanácsával, illetve véleményével segíti a miniszterelnök és a kormány tevékenységét és döntéseinek előkészítését.
Havasi Bertalan rámutatott: a kormányzati igazgatásról szóló törvényt módosító javaslat azt is tartalmazza, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója – a miniszterelnökhöz, a miniszterekhez és az államtitkárokhoz hasonlóan – politikai felső vezető.
(Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés titkos szavazással megválasztott elnöke esküt tesz az Országgyűlés alakuló ülésén a Parlamentben 2022. május 2-án. Fotó: Illyés Tibor / MTI)