Az orosz–ukrán háború csak a konfliktus első két hetében vetette vissza a polgári repülést, és idén kiemelkedő nyári utasforgalomra számítanak. A Wizz Air 149 darab főleg Airbus A320-as és A321-es repülőgépből álló flottát üzemeltet, amelyek átlagéletkora öt évre tehető. Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója a Trend FM vendége volt.
A légitársaság vezetője elmondta: a társaság már most a koronavírus előtti teljesítményének 140 százalékán pörög, közben Máltán alapított új légitársaságot: a Wizz Air Malta elnevezésű leányvállalat az engedélyek kiadásának függvényében októberben kezdheti meg működését máltai lajstromozású repülőgépekkel.
Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója kérdésre megerősítette, hogy az a négy repülőgép, amelyek a háború kirobbanásakor Ukrajnában ragadtak, még mindig ott vannak, és sértetlenek. Három gépünk van Kijevben, egy pedig Lvivben.
Figyeljük őket. Némi karbantartás után újra repülőképesek lehetnek, de egyelőre nem tartunk ott, hogy kihozzuk őket. Várjuk, hogy mikor lesz erre lehetőség, de nem akarunk kockáztatni
– kommentálta a háborús helyzet őket érintő részét a Wizz Air vezérigazgatója, aki a Trend FM A nap vendége című műsorának vendége volt. Kiemelte,: az orosz–ukrán háború két hétig vetette vissza a légi közlekedést, utána azonban újra visszatért a repülési kedv. Az orosz és az ukrán piac viszont a háborús helyzet miatt egyelőre teljes mértékben kiesett a Wizz Air számára is.
A diszkont légitársaság vezetője arra számít, hogy két szűk Covid-esztendő után a légi közlekedés idén újra talpra áll majd. A Wizz Air már jóval meghaladja a koronavírus előtti teljesítményszintjét, és még nagyobb teljesítményugrást várnak nyárra. Pár éven belül már 300, hosszabb távon pedig 500 repülőgépből álló flottával repülne a Wizz Air, amely a legújabb Airbus típusokkal már 7-8 órás légi járatokat is tervez. Jelenleg 149 darab, főleg Airbus A320-as és A321-es repülőgépből álló flottát üzemeltet, amelyek átlagéletkora öt évre tehető. A következő években olyan nagy volumenű fejlesztéseken dolgozik a cég, amivel benevez a 8 órás légi utak piacára is.
Váradi József elmondta: a koronavírus-járvány berobbanásakor, 2020 áprilisában 3 százalékuk repült a Wizz Air gépeknek, ugyanabban az évben, augusztusban visszamentek 80 százalékra, majd novemberben újra 10 százalékra estek vissza. 2021 nyarán újra 100 százalékra emelkedett a repülési teljesítményük, hogy aztán 2022 tavaszára már 140 százalékos szinten teljesítsen a légitársaság a 2019-es, koronavírus-válság előtti szinthez képest.
A járványhelyzet megváltoztatta a fogyasztói szokásokat is. Korábban az utasok már átlagban 40 nappal a repülés előtt megvették a jegyüket. Most van olyan időszak, hogy csak 9 nappal előtte foglalnak az utasok, legalábbis a többségük. A Wizz Air 54 országba repül. Most az államok többségében enyhülnek a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések
– fogalmazott a vezérigazgató.
A Wizz Air vezérigazgatója egyúttal élesen bírálta az európai kormányok koronavírus alatti gazdaságpolitikáját, mert a nemzeti légitársaságokat rengeteg állami pénzzel támogatták, míg a diszkont légitársaságokat nem.
Ha egy légitársaságot időnként lélegeztetőgépre kell tenni, vagy betenni az intenzív osztályra, hogy ne haljon meg, akkor annak nem életképes az üzleti modellje. Ez bebizonyosodott az olasz Alitaliánál is, amelyet végül be kellett zárni, majd létrehozták gyakorlatilag az inkarnációját, az ITA Airwayst, de a hagyományos légitársasági forma életképtelen
– mondta Váradi József. Hozzátette: ma négy olyan, tőzsdére bevezetett légitársaság van a világon, amely a nagy nemzetközi hitelminősítőknél a befektetésre ajánlott kategóriában van. Az egyik közülük a Wizz Air, miközben egyik hagyományos légitársaságot sem ajánlják jelenleg befektetésre.
Mivel a légi közlekedés egyik fontos tőkekoncentrációja alapvetően Londonban van Európa vonatkozásában, ezért egyelőre marad az ottani tőzsdei jelenlét – fogalmazott a vezérigazgató. Mint mondta, nem érzik azt a nagyságrendet, hogy másodlagos megjelenésként érdemes lenne a magyar tőzsdén ott lenni, mert egyelőre nekik kell oda menni, ahol a pénz van, nem pedig abban bízni, hogy majd ők mennek oda, ahová szeretnének, és majd oda megy a pénz is. „Mert vagy jön, vagy nem” – érzékeltette tőzsdei döntéseik hátterét.
A Wizz Air vezérigazgatója azt mondta, hogy Londonban most már hét éve egy megértett tőzsdei társasággá váltak, és ez jól szolgálja a fejlesztéseikhez szükséges tőkebevonási érdekeiket. Ezen pedig nem gondolja, hogy a közeljövőben változtatni kellene. A Trend FM kérdésre válaszolva így egyelőre nem tartotta időszerűnek, hogy a Wizz Air megjelenjen a New York-i értéktőzsdén.
Váradi József arról is szót ejtett, hogy hosszú távon a légi közlekedésnek is zöldülnie kell. Arra számít, hogy a légiipar a következő 10-15 évben eljut egy olyan fejlődési szakaszba, amikor átáll a fosszilis energiáról egy más típusú meghajtásra.
(Borítókép: Artur Widak / NurPhoto / Getty Images)