Május 24-én tartják az európai nemzeti parkok napját. Az EUROPARC Szövetség ezen a napon kontinensünk természeti értékeire hívja fel a figyelmet. Ez alkalomból bemutatunk párat, amelyek a legtöbb nemzetköz listán szerepelnek.
A világ legelső nemzeti parkját az Amerikai Egyesült Államokban hívták életre 1872-ben a Sziklás-hegység festői táján Yellowstone néven. Európában erre több évtizedet kellett várni. Kontinensünkön az elsőt 1909. május 24-én Svédországban hozták létre, ahol még abban az évben további nyolcat alapítottak. Ma már 244 nemzeti park van Európában, a legtöbb Törökországban, ahol negyven ilyen létesítmény található, a Finnországban lévő 39 pedig az uniós lista élén van.
Területi kiterjedés tekintetében Izland vezet, az ország 12,1 százaléka természetvédelmi övezet. Magyarország 5,2 százalékát teszik ki nemzeti parkok. Hazánkban először 1973-ban a Hortobágyon, majd a Kiskunsági, a Bükki, az Aggteleki, a Fertő-Hanság, a Duna-Dráva, a Körös-Maros, a Balaton-felvidéki, a Duna–Ipoly és utoljára 2002-ben az Őrségi Nemzeti Park jött létre – ezzel tízre emelkedett a számuk itthon.
Az 1973-ban létrejött EUROPARC Szövetség 35 ország több mint négyszáz védett területéért felelős, ami a natúrparkokat is magában foglalja. Május 24-én Európa-szerte hirdetnek programokat számos nemzeti parkban, ahol többek között ismeretterjesztő túrákkal hívják fel a figyelmet az országok természeti kincseinek megóvására. A következő öt európai nemzeti park a legtöbb nemzetközi listán szerepel, egy magyarországi is van a legajánlottabb úti célok sorában.
Drezdától keletre egyórás autóútra található a 93 négyzetkilométer kiterjedésű terület. 1990 óta nemzeti parkként várja a turistákat. Földöntúli tájat idéz vadregényes sziklaképződményekkel szegélyezett meredek szurdoka, amelyen 76 méter hosszan egy 1851-ben épített kőhíd ível át.
A Bastei (Bástya) nevű homokkő együttes 194 méterrel tornyosul az Elba folyó fölé, ahol lapátkerekes gőzhajón is lehet kirándulást tenni. A térségben található a már 1241-es tatárjárás idején említett Königstein erőd, amely 247 méter magas sziklaormon tornyosul a folyó felett. Középkori kereskedővároskák, termálfürdő, gótikus templomok, hegyi vízesések kínálnak változatos kirándulási lehetőséget a régióba érkezőknek.
Németország legszebb helyének számít. A Drezdában tanító svájci művészeket hazájukra emlékeztette a táj, innen kapta a nevét. Különleges növénye a kígyózó korpafű és a mocsári molyűző, ritka állatok közül pedig vidrák, vándorsólymok, jégmadarak, fekete gólyák, hiúzok és uhuk élnek itt.
1979-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. Vízrendszere 16 nagyobb és két kisebb, türkizkék karsztvizű tóból áll, amelyek lépcsőzetesen, zuhatagokkal kapcsolódnak egymáshoz. Mivel évente kétmillióan érkeznek a nemzeti parkba, egy ideje regisztrációhoz kötik a látogatást.
Húszezer hektárnyi területén szarvasok és őzek mellett vizeiben vidrák és erdeiben olyan nagyvadak élnek, mint a farkas vagy a medve. Vörös acsalapu, szibériai hamuvirág, alpesi szalamandra, kisasszony szitakötő, vizeiben pisztráng, vörösszárnyú keszeg és domolykó úszkál. A víz hőmérséklete a forrásoknál 10 fok, a tavakban maximum 20 fokra melegszik fel. Neve a pličina – sekély – szóból származik, mert a vízfolyam által elhordott mészkő lerakódott a mederben, sekély medencéket kialakítva. Több barlang is található a nemzeti park területén, egy részük látogatható. A különleges növények sorában 55 orchideafaj is található.
A Közép-Anatólia Nevşehir tartományában lévő nemzeti park 1985 óta az UNESCO-világörökség része. Meseszerű, tündérkémény nevű vulkáni hamuból és lávából kialakult sziklaképződményeiről ismert.
A kappadókiai tájon föld alatti városok és sziklatemplomok bújnak meg, a keresztényüldözések időszakában a puha homokkőbe vájták az ide menekülő szerzetesek, a nyolcadik századból származó freskóképződmények is találhatók bennük. A homoktufákat színes légballonokkal a magasból is meg lehet csodálni. A sasok, héják, gólyák mellett rókák, farkasok, borzok, sakálok élőhelye. Növényei között fellelhető a vadmandula, a kányabangita, a csüdfüvek, fűz- és bükkfák szegélyezik a kopár részeket.
A 13 ezer négyzetkilométert magában foglaló Vatnajökull Nemzeti Parkot 2008-ban alapították, és hatalmas gleccseréről nevezték el, amely a második legnagyobb jégtakaró Európában a maga 8100 négyzetkilométerével, 500–950 négyzetméteres vastagságával és 300–2000 méteres magasságával.
A Guinness Rekordok Könyve szerint a Vatna látszik a legmesszebbre a világon: állítólag egy brit tengerész 1939-ben a Feröer-szigetek legmagasabb pontjáról, azaz 550 kilométeres távolságról pillantotta meg. Fái csak a park déli részén vannak, de geometriai képződmények nyolc vulkánjának felszín alatti eróziói igazán mozgalmassá teszik táját, zuhatagok, hasadékvulkanizmus, működő gejzírek és jégbarlang nyújt elkápráztató látványt az ide érkező turisták számára.
Bárdarbunga nevű, 210 méter magas tűhányója egészen 2015-ig volt aktív. Zöld területein elsősorban moha és berkenye található, elvétve vörösfenyő és fűz. Rénszarvas, sarki róka, sarki csér, lunda, nagy halfarkas képezik állatvilágát.
Hazánk első, 1973-ban létrehozott nemzeti parkját a CNN beválogatta a Európa húsz legszebb helye közé. Az Alföldön található, nyolcvanezer hektáros terület 1999 óta szerepel az UNESCO világörökség-listáján. Az emblematikus Kilenclyukú hídjáról, gémeskútjairól híres terület vízibivalyok, darvak, gémek és túzokok otthona, ahol összesen 342 madárfaj él.
Közép-Európa legnagyobb füves pusztája a XIX. századi vízrendezéssel (mocsarak lecsapolásával), erdők kivágásával, a legeltető állattartás kialakításával nyerte el mai képét . A 12-15 kilométerenként a fáradt utazókat fogadó csárdákkal, a ménesek, szürkemarhák látképével és csikósbemutatókkal az egész kontinensen egyedülálló, jellegzetesen magyar tájegységnek számító térség.
A réteken tavasszal fekete nadálytő, sárga nőszirom, a réti iszalag kék virágai, nyár végén pedig a Tisza-parti margitvirágok nyílnak. A Hortobágyi Nemzeti Park Nemzetközi Csillagos Égbolt címet is kapott az alacsony fényszennyezettség miatt.
(Borítókép: Lovak legelnek a Hortobágyi Nemzeti Park területén 2020. május 23-án. Fotó: Czeglédi Zoltán / MTI)