Szabó Péter és Pongrácz Rita szakértő úgy véli: a legrosszabb forgatókönyv szerint akár március közepére is tolódhatnak az utolsó tavaszi fagyok. Ez befolyásolja a növényfejlődést, és súlyosabb mezőgazdasági károkat is okozhat.
A XX. században még nem éreztette hatását a klímaváltozás, ez azonban napjainkban megváltozott. Jelenleg hetvenszázalékos valószínűsége van annak, hogy az emberi tevékenység miatt tolódott egy héttel korábbra az utolsó tavaszi fagy időpontja Magyarországon az előző évszázadhoz képest.
A Másfélfok Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzése alapján azt írja, a legrosszabb éghajlati forgatókönyv szerint a század végére a mostaninál átlagban húsz nappal korábban következhet be a szóban forgó időjárási jelenség. Tehát
március közepére eshetnek az utolsó tavaszi fagyok.
Ami az évszak energiaigényének megfelelő, de más ágazat számára kedvezőtlen, ugyanis a vegetációs időszak (csakugyan a klímaváltozás miatt) egyre gyorsabban tolódik korábbra, mint ahogy a fagyok követni tudják.
Emiatt a növények fejlődésében a jelenleginél is nagyobb visszaesésre kell számítani, de súlyosabb mezőgazdasági károkhoz is vezethet. A leginkább kitett területekhez a Kisalföld és az Észak-Dunántúl tartozik. Emiatt a szakértők azt tanácsolják, hogy a megfelelő növények kiválasztásának tervezése mellett figyelni kell az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésére is, mivel az alkalmazkodás sem lesz képes megvédeni a magyar mezőgazdaságot a növekvő fagykároktól.
(Borítókép: Kajszibarackfákat melegítenek tűzzel a fagy ellen védekezve egy Balatonvilágos közelében fekvő gyümölcsösben 2020. március 31-én. Fotó: Varga György / MTI)