Május 25-én világszerte az eltűnt gyerekekre hívják fel a figyelmet. Magyarországon évente több mint ezer gyermek tűnik el, száz körül van azok száma, akik sosem kerülnek elő. Legnagyobbrészt kamaszkorúak szöknek el otthonról inkább a rossz családi légkör, mintsem a kalandvágy miatt. Reményiné Csekeő Borbála pszichológus, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője az Indexnek elmondta, hogy az esetek nagy része elkerülhető lenne, ha a szülők megadnák a gyerekek számára szükséges biztonságot.
Május 25-ét Ronald Reagan amerikai elnök 1983-ban nyilvánította nemzetközi emléknappá. New York városában 1979-ben egy fél évig keresett hatéves kisfiú, Etan Patz holttestére ezen a napon találtak rá. Ő volt az első, akinek fényképe tejesdobozokra is felkerült.
Az eltűnt gyermekek emléknapjáról jelenleg 23 ország emlékszik meg: Albánia, Argentína, Ausztrália, Fehéroroszország, Belgium, Brazília, Kanada, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Mexikó, Hollandia, Új-Zéland, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szerbia, Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Korea, Spanyolország, az Egyesült Királyság, USA, valamint Magyarország. A világnap célja, hogy felhívja az emberek figyelmét az eltűnt, bántalmazott gyerekekre, a megelőzésre és ez ügyben az országok közötti együttműködésre.
Magyarországon is évente több ezer gyerekről kap bejelentést a rendőrség, túlnyomó többségük 14–18 év közötti tinédzser. A statisztikák szerint a kiskorúak 30 százaléka 1 napon belül, további 30 százalékuk 1 héten belül, 35 százalékuk 1 hónapon belül előkerül, vagyis az esetek 95 százalékában hazakerülnek. A megtalálásban már az internet, a közösségi oldalak is segítségünkre vannak. Megrendítő azonban, hogy hazánkban is évente százan végleg eltűnnek.
Reményiné Csekeő Borbála pszichológus, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője az Indexnek elmondta, hogy hozzájuk is nagyjából 2-3 naponta érkezik eltűnéssel kapcsolatos megkeresés részben telefonon, részben írásban. Ez 2021-ben 166 konzultációt jelentett.
„Elsősorban tizenévesek telefonálnak, szökés tervével, akik valamilyen családi krízisbe kerültek. Gyakran hozzátartozók, vagy gyermekotthonok szakemberei keresnek minket. Minden állami gondozásban élő 5-6. tizenéves nem ott van, ahol lennie kéne. Egy gyermekotthonnak nincs mérlegelési lehetősége, ha például hétvégi családlátogatásról megadott időben nem érkeznek vissza, azonnal jelezniük kell a rendőrség felé. Statisztikák szerint családból jóval kevesebb gyerek tűnik el” – ismertette a szakember.
A pszichológus felhívta a figyelmet arra, hogy mindig tudnunk kell, hol van, kikkel, és merre jár tinédzserkorú gyerekünk.
A szakember az Indexnek elmondta: ha a gyerek megbízható, és korábban sosem fordult elő, hogy késik, egy órával a megbeszélt időpont után már érdemes telefonálni, először neki, ha nem érjük el, akkor a barátaikat hívjuk, akikkel ment. Ennél a korosztálynál többségében arról van szó, hogy kitolják a szabadságuk határait, tovább maradnak egy szórakozóhelyen, társaságban nem figyelik az időt, esetleg lemerült a mobiltelefonjuk. Mindig az adott gyerek személyiségétől függ, hogy van-e okunk aggodalomra. Mindemellett a gyerek akkor lehet „önjáró”, ha felelősséget tud vállalni önmagáért, ha meg tudja ítélni a vészhelyzeteket.
Reményiné Csekeő Borbála szerint az erre való tanítást már a gyermek kiskorában el kell kezdeni, hogy tudja, kik azok a felnőttek, akikben megbízhat, merjen akár önállóan is segítséget kérni, és fel tudja ismerni, ha egy idegen rosszindulatúan közelít felé. Ez egy bizonyos életkor alatt, megfelelő érettség és tapasztalat nélkül nem elvárható. Kisgyermekeknél sokkal ritkábban fordulnak elő eltűnések, és pár óra elteltével általában már vissza is kerülnek a szülőkhöz. Eltévedhetnek egy bevásárlóközpontban, hipermarketben, olyan is van, hogy nem jönnek értük a megbeszélt időre, sajnos pár óra alatt is bekövetkezhetnek balesetek, vagy érhetik a gyereket traumatikus élmények.
„Fontos hangsúlyozni, hogy a kisgyerekek állandó figyelmet igényelnek. Ha elveszik a gyerek tömegben, egyes nagyobb komplexumban, strandon, azonnal értesíteni kell az ottani személyzetet, biztonsági szolgálatot, majd a rendőrséget, általában 1-2 órán belül rá is lelnek a kicsire. A különélő szülők esetében az is előfordul, hogy a szülői felügyeleti joggal nem rendelkező fél viszi el jogtalanul a gyereket. Tavaly 10 ilyen esetben kértek tőlünk segítséget” – fejtette ki a gyermekkrízis alapítvány vezetője.
A pszichológus hozzátette, hogy bár a kriminalizáció ritka esetben fordul elő, de az idő elteltével egyre jobban megnő ennek az esélye.
A csellengők hamar találkozhatnak olyan közeggel, felnőttekkel, akik kihasználhatják a tapasztalatlanságot. Segítenek nekik, de cserébe prostitúcióra kényszeríthetik őket, kábítószert adhatnak nekik, vagy bűncselekményekbe vonják be őket.
Az eltűnések zöme szökésből történik, a szülők dolga a gyerekek biztonságának megadása. Egy rossz bizonyítvány sosem lehet oka a szökésnek, vagy egy végzetes lépésnek. A kamaszkori öngyilkossági kísérletek hátterében gyakran mentális betegségek, vagy serdülőkori depresszió áll, aminek tünetei már korábban megjelennek. Előfordulhat, hogy a család nem jelent biztonságos környezetet a gyereknek, ha abúzus fordul elő, vagy rendszeres a családon belüli fizikai, verbális bántalmazás, még ha a házastársat, vagy más hozzátartozót is érint, ugyanúgy gyerekbántalmazásnak számít, mert éppúgy lelki sérüléseket okoz a kiskorúban.
Az otthoni állandó veszekedések is kellemetlen légkört jelentenek a gyerek számára, amiből úgy érzi, hogy menekülnie kell. De fontos tudniuk, hogy számukra is van segítség, önállóan is fordulhatnak a lakóhelyük szerinti Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálathoz, illetve hívhatják a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványt a 116 111-es számon. Ha olyan esettel állunk szemben, hogy a gyermek számára nem biztonságos az otthoni környezet, a gyermekvédelem illetékesei meg fogják tenni a szükséges lépéseket
– mondta a szakember.
Reményiné Csekeő Borbála felhívta a figyelmet, mivel az első pár óra a legkritikusabb, fontos gyorsan cselekedni.
Ha a tizenéves gyerek telefonját nem érjük el, hívjuk a barátait, vagy akikkel utoljára együtt tartózkodott. A rokonoknál, ismerősöknél, iskolánál, iskolatársaknál érdeklődni, hogy látták-e, beszéltek-e vele, utalt-e arra, hogy el akar szökni, és hogy hova készül. A közösségi hálót is használhatjuk információszerzésre. Keressük fel azokat a helyeket, amiket szívesen meglátogatott. Egy krónikus beteg esetében, vagy rossz lelkiállapotban lévő, mentális betegségben szenvedő gyereknél, ha felmerül a gyanú, hogy valamilyen szert használ, vagy úgy érezzük, hogy veszélyben van, azonnal kell cselekedni
– hangsúlyozta a szakember.
Hozzátette, hogy értesítsük a rendőrséget a 112-es hívószámon, ezután fordulhatunk a Kék Vonalhoz a 116 000-s számon tanácsért. „Az esetek többségében 24 órán belül általában megkerülnek, de az időtényező nagy szerepet játszik ennek esélyében” – emelte ki a pszichológus.
A pszichológus elmondása szerint tapasztalataikból úgy tűnik, hogy amikor előkerül a rossz családi környezetből megszökött gyerek, sajnos kevesen keresik az okokat, és jellemzően nem változtatnak azokon.
„Ha a tinédzsert nem féltő szeretettel fogadják vissza, hanem szidással, csak azt erősítik meg benne, hogy nem volt rossz lépés a menekülés” – mondta a Kék Vonal Gyerekkrízis Alapítvány szakmai vezetője.
(Borítókép: rbkomar / Moment RF / Getty Images Hungary)