Már a szomszédjainknál, Ausztriában és Szlovéniában is találtak majomhimlős eseteket. Szinte naponta új országban jelenik meg a vírus. Rusvai Miklós állatorvos, víruskutató az Indexnek elmondta, hogy előbb-utóbb hozzánk is megérkezik a kórokozó. De valójában mennyire kell tartani a fertőzéstől, vagy egy újabb pandémiás helyzet kialakulásától?
Először 1958-ban találtak majmokban ilyen elváltozásokat, innen kapta a nevét, ami Rusvai Miklós szerint kicsit megtévesztő, mivel a kórokozó vírusgazdái elsősorban apró emlősök, rágcsálók. „Állatról emberre Afrikában a vadállatok elejtése és feldolgozása útján kerül át legtöbbször. A nyugati világban már 2003-ban is megjelent, akkor afrikai kötélmókusok, hörcsögpatkányok behozatalával az állatkereskedésben az ezek közelében tartott prérikutyák közvetítésével terjedt át az emberekre.
Az Egyesült Államokban több tucat fertőzést okozott, de súlyosabb eseteket nem regisztráltak, és akkor járvány kialakulása nélkül eltűnt a betegség. Ennek köze lehetett ahhoz, hogy a társadalom egy része még megkapta az 1980-ig használatos rokon vírus, a fekete himlő elleni védőoltást, ami a majomhimlő esetén is 85 százalékos hatékonyságot mutat
– ismertette a professzor. Hozzátette: Az Európai Járványügyi Központ szerint nagyjából 20 évre nyújt védelmet a betegség ellen az oltóanyag, ami azon kevesek közé tartozik, amelyet a megfertőződést követően is be lehet adni, ezzel megakadályozza a betegség súlyosabb lefolyását. Az Egyesült Államokban a közel húsz évvel ezelőtt megjelent majomhimlő esetében is alkalmazták ezt a módszert, amivel sikerül megfékezni nagyobb mértékű terjedését.
Az utolsó nagyobb feketehimlő- (variola) járvány a hatvanas években volt, amikor is tízmillió ember fertőződött meg, ezért az Egészségügyi Világszervezet globális vakcinázási akciót hirdetett, ennek köszönhetően 1977-ben megszűnt a betegség, a WHO 1980. május 8-án hirdette ki, hogy a fekete himlőt eltörölték a Föld felszínéről. Ezután a legtöbb ország kivonta a kötelező oltások sorából a variola elleni szert. Ami a legrégebbi fertőző betegségek ellen alkalmazott oltóanyagunk, 1796-ban egy angol sebész, Edward Jenner fejlesztette ki. A 20. század második felében Európa legtöbb országában már nem is okozott helyi járványokat.
A majomhimlővírus mostani európai megjelenése szinte egybeesik a WHO fekete himlő elleni győzelme kihirdetésének napjával, 42 évvel később május 6-án jelentették be az Egyesült Királyságban az első ilyen esetet, egy Nigériából hazatérő férfi fertőződött meg. Két héttel később már 20 fertőzöttet regisztráltak Nagy-Britanniában.
Magyarországon 1979-ig volt kötelező a fekete himlő elleni védőoltás, akik megkapták, azok legalább részlegesen védettek a majomhimlő ellen.
„Az idő előrehaladtával az immunitás bennük is csökkent valamennyire” – tette hozzá Rusvai Miklós, aki szerint most a társadalom nagyon figyel a terjedő fertőzésekre, de a majomhimlő esetében vannak készleten oltóanyagok. A fekete himlő elleni oltásból 1980 óta már csak stratégiai tartalékok állnak rendelkezésre, Európában például Franciaországban őriznek ebből nagyobb mennyiséget.
Egyelőre a járványügyi szituáció nem indokolja újbóli bevezetését, de ha az esetszámok növekednek, akkor is legfeljebb egyes országokban a fertőzöttek közvetlen környezetének oltását fogják alkalmazni, esetleg ezt kiterjesztik a kontaktszemélyekre
– mondta a szakember, aki szerint a majomhimlő terjedését elősegíti az a tény, hogy hosszú a lappangási ideje, a jellegzetes bőrtünetek sokszor 2-3 hét múlva jelennek meg, addig általános panaszok vannak fejfájás, hőemelkedés, izomfájdalom, nyirokcsomó-duzzanat. „A vakcina a fertőződés után még 3 napon belül alkalmazható és még védelmet nyújt. Az oltóanyag viszonylag gyorsan előállítható, ha szükség van rá. Ez egy jóváhagyott, kipróbált, kétszáz éves szer” – közölte.
Az amerikai egészségügyi minisztérium kijelentette, hogy vannak ellene gyógyszerek is, a professzor szerint a fekete himlőre kifejlesztett készítmények ennél a kórokozónál is hatásosak. „Ezek ugyan csak a tüneteket enyhítik, csökkentik a vírustermelést a szervezetben. Legalább három ilyen szer létezik a világon. A majomhimlő a fekete himlőhöz képest kevésbé súlyos betegség, mortalitása alacsony: 100-ból egy esetben jár végzetes kimenetellel. Nem okoz olyan súlyos tüneteket, 2-3 hét után jelennek meg a kiütések, a lázas állapottal együtt egy hét után múlnak el, és 3-4 hétig tart a betegség teljes lefutása.
Szövődményekről eddig nincs tudomásunk, de maradandó apró hegek képződnek a bőrelváltozások helyén. A majomhimlővel való megfertőződésre a himlőoltást nem kapott 40 év alatti fiatalok fogékonyabbak, elsősorban azok veszélyeztetettek, akik ilyen személlyel érintkeztek
– emelte ki a professzor.
„Világjárványt biztos nem fog okozni, mert sokkal kisebb a ragályozóképessége, mint a koronavírusnak, vagy az influenzának.
Szoros testi kontaktus kell ahhoz, hogy valaki megkapja, például együtt alvás, közös törülközőhasználat, vagy egy légtérben hosszan töltött időszak (2 méteren belül 3 órán át), ápolt és ápoló közötti kontaktus stb. Az eddig ismert fertőzöttek több mint egyharmada szexuális úton kapta el a fertőzést. Nem cseppfertőzéssel, hanem testnedvekkel, orrváladékkal, nyállal, nemi úton terjed, de leginkább a felszakadt hólyagok váladékával. Ez több napig fertőzőképes marad a tárgyakon
– válaszolta az Indexnek Rusvai Miklós.
„Nem biztos, hogy mostanság fog megjelenni Magyarországon a majomhimlő, de mivel évről évre nagyobb esetszámot jelentenek Afrikában, ezért előbb-utóbb hozzánk is meg fog érkezni a kórokozó, elsősorban a turizmus újraindulása által. Ezért jelent meg egyszerre több földrészen a koronavírus-járvány miatti korlátozások feloldásával, az utazások beindulásával: Európában, Amerikában, Ausztráliában. Kontinensünkre Afrikából hurcolták be a kórokozót, majd Spanyolországban a Kanári-szigeteken, Belgiumban egy fesztiválhoz, Spanyolországban egy szaunához köthető esethalmozódás.
Ezért az Afrikába utazóknak ügyelniük kell arra, hogy ott majmokat, rágcsálókat, kisemlősöket ne simogassanak, és ha hazatérve tüneteket tapasztalnak, azonnal forduljanak orvoshoz. Ennél a vírusnál ugyanis gyakoribb az említett állatoktól való fertőződés, emberek között csak szoros testi kontaktussal terjed
– részletezte a szakértő.
„A majomhimlő sokkal kevésbé hajlamos a mutációra, mint a koronavírus, a mostani típus is több éve, évtizede ismert, nem új szerotípus vagy variáns” – ismertette Rusvai Mikós, aki szerint az európai terjedését akár egy-két hónapon belül felszámolhatják. A professzor a koronavírussal kapcsolatban kiemelte: az esetszámokon is látjuk, hogy egyre kevesebb a fertőzés, egyelőre úgy tűnik, hogy idén is nyári szünetet kaptunk a Covid–19-től.
(Borítókép: Indonéziában egy korábbi járványveszély miatt már 2019-ben óvintézkedéseket vezettek be a reptereken a majomhimlő miatt . Fotó: Aditya Irawan/NurPhoto via Getty Images)