A 2024-es olimpia megrendezési jogáért 2015. szeptember közepéig lehetett jelentkezni. Összeszedtük, mi is történt az ötlet megszületésétől egészen addig, amíg vissza nem vontuk a jelentkezésünket.
A múlt század elején és közepén már voltak meg nem valósult olimpiarendezési próbálkozásai Magyarországnak. Ezeket azonban az első, majd a második világháború hiúsította meg. Az 1920-ast Antwerpen elől szereztük meg, de mivel a vesztesek oldalán álltunk a háborúban, ezért a rendezést végül a belga város kapta. Ugyanez volt a helyzet az 1940-es években is. Volt ugyan még 1960-ban is próbálkozás, de utána nagyon hosszú időre lekerült a téma a napirendről.
Csak 2005-ben kapott ismét támogatást az ötlet a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) révén. A BOM mindenképpen pályázni akart, azonban méregdrága határtanulmányokon kívül más konkrét lépés nem született, így pályázat sem.
Még 2015 februárjában Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) akkori elnöke összehívta a szervezet rendkívüli közgyűlését, hogy döntsenek, pályázzon-e Budapest az olimpiai játékok megrendezésére. Végül olyan határozatot fogadtak el, hogy javasolják Budapestnek és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es ötkarikás játékok megrendezésének lehetőségét.
A MOB társadalmi párbeszédet indított az olimpiarendezésről, a BOM pedig rögtön megszondáztatta a közvéleményt, amiből az derült ki, hogy a lakosság 60 százaléka támogatná, ha pályáznánk. A BOM-nak – mint politikamentes civil szervezetnek – az volt a feladata, hogy támogassa az olimpia kapcsán a társadalmi párbeszédet. 2015 júniusában a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlésén a résztvevők támogatták a pályázati szándéknyilatkozat benyújtását.
Még június végén a Tarlós István vezette akkor Fővárosi Közgyűlés is megszavazta, hogy Budapest pályázzon a 2024-es olimpia megrendezéséért, mert az elkészült megvalósíthatósági tanulmány szerint a rendezvény sok pénzt hozhat az országnak. Végül 2015. július 8-án Budapest és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elküldte a hivatalos szándéknyilatkozatot a 2024-es nyári játékok rendezésére. A jelentkezést bő két évvel később vonta vissza a MOB.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak 2017-ben kellett eldöntenie, hogy kinek adja a 2024-es játékok rendezési jogát. 2016 végén és 2017 januárjában azonban bejelentkezett egy fiatalokból szerveződött csoport, a Momentum Mozgalom, amely azt tűzte zászlajára, hogy Budapest ne rendezze meg az olimpiát, mert az iszonyatosan megterheli majd a magyar gazdaságot, és később lehetőség sem lesz észszerűen hasznosítani a rendezvényre épülő létesítményeket.
NOlimpia lett a szlogenük. Rácsatlakoztak a hitelesített népszavazási kezdeményezésre, amely népszavazást sürgetett az olimpiarendezés kérdésében. Ennek kikényszerítéséhez volt szükség elegendő aláírást gyűjteni. Még az aláírásgyűjtés elindítása előtt adott interjút az Átlátszónak a mozgalom két vezetője, Fekete-Győr András és Orosz Anna. Kezdeményezésüket azzal indokolták, hogy „Nem az olimpiára, igen a jövőnkre!”, vagyis fontosabb és szükségesebb fővárosi beruházások megvalósítását sürgették.
Erdélyi Katalin leadta a kérdést, amit hitelesített is a Fővárosi Választási Bizottság, utána viszont nem indult el az aláírásgyűjtés. Attól lehetett tartani, hogy a kormány majd le fogja foglalni a kérdést, mi pedig ezt nem akartuk hagyni. Azonnal léptünk, és minden bizonnyal január második felében kezdhetjük az aláírásgyűjtést
– magyarázta Fekete-Győr, hogy miért is indítják el az aláírásgyűjtési kampányt.
Végül a szükséges 138 ezernél bőven több, 266 ezer aláírást adott le a választási irodán a Momentum. A kormány pedig nem akart megkockáztatni egy számára eleve bukásra ítélt népszavazást, amelyen a budapestiek többsége már nem támogatná a rendezést, ezért visszavonta az olimpiarendezési jelentkezést. A visszalépésért a kormányoldal egyértelműen a Momentumot tette felelőssé, mert az ellenzéki párt sikerrel kezdeményezett népszavazást az ötkarikás játékokról.
(Borítókép: Huszti István / Index)