A Mol százhalombattai és pozsonyi finomítójában szeptember során egy-egy hétig a „tengerről” vásárolható olajok jelenleginél jóval nagyobb arányú, ipari méretű feldolgozását tesztelik.
A Népszava írásából kiderül, hogy ezt sokan fontos lépésnek tartják, hiszen gyakorlatilag csak a magyar kormány támogató döntésére várnak az uniós tagállamok, amelyek egységes oroszellenes olajembargót akarnak megszavazni. Ez most különösen érdekes pillanat, hiszen hétfőn ülnek össze az uniós országok állam- és kormányfői, és a megegyezés érdekében nagy erőkkel folyik a háttérben az egyezkedés.
Az olajembargó ellenzésének kérdésében a Mol tartja magát a két hónappal ezelőtti közléséhez, miszerint teljes függetlenedésük az orosz nyersolajtól 500-700 millió dollár (180-255 milliárd forint) befektetést és 2-4 évet igényel.
A „tengeri” – vagyis hajókról, a horvát Omišalj kikötője felől az Adria-vezetéken felszállított – olaj nagy arányú feldolgozása azért figyelemre méltó, mert
a Dunai Finomító jelenleg 64, a pozsonyi finomító pedig 95 százalékban orosz nyersolajat használ.
A szeptemberi kísérlet ugyanakkor nem veszélyezteti az ellátás biztonságát. A tesztüzem sarkalatos abban a döntési folyamatban, hogy az orosz nyersanyag elhagyása, illetve a „tengeri” olajtípusok tartós feldolgozása milyen pótlólagos beruházásokat igényel a két finomítóban. (A Mol harmadik, rijekai egysége eleve tengeri kőolajat dolgoz fel.)
Szakértők egyébként kétségbe vonták, hogy az átálláshoz valóban szükséges-e 2-4 év és 500-700 millió dollár. E vélemények szerint egy finomító – bizonyos üzemviteli intézkedések után – alapkiépítésben alkalmas a világ kőolajfajtái zömének feldolgozására. De a Mol legalábbis folyamatosan növelhetné a tengeri olaj arányát úgy, hogy az esetleg szükséges kiegészítő beruházásokhoz az EU által a hírek szerint Magyarországnak és Szlovákiának biztosított két és fél év haladék bőven elegendő.
Az Orbán-kabinetnek az EU orosz olajbehozatali tilalomtervével kapcsolatos álláspontja komolytalan, nem tárgyalási alap – mondta az Energiaklub szervezte online sajtótájékoztatón Holoda Attila, a Mol korábbi kutatás-termelési igazgatója és az Orbán-kabinet egykori energiaügyi helyettes államtitkára, illetve Miklós László, az olajcsoport vállalati kapcsolatokért felelős korábbi igazgatója, a Mol-hátterű FGSZ Földgázszállító volt igazgatósági tagja.
A magyar kormány által az orosz olaj elhagyása fejében Brüsszellel szemben támasztott, 15-18 milliárd eurós költségigénynél a Mol 500-700 millió dolláros becslését jóval hitelesebbnek tartják. Egyébként a Mol tavaly 3,5 milliárd dollár nyereséget ért el, amiből 650 millió dollár osztalékot fizetett a részvényeseknek.
(Borítókép: A Barátság II. kőolajvezeték fogadópontja a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában 2022. május 24-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)