Index Vakbarát Hírportál

Parragh László tabudöntögető javaslatai több mint tíz éve kiverik a biztosítékot

2022. május 30., hétfő 14:17

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara immár huszonkét éve hivatalban lévő elnöke az elmúlt bő évtizedben a kötelező kamarai hozzájárulástól az iparűzési adó elengedésén át a kata megreformálásáig mindig újabb és újabb – saját szóhasználata szerint – tabudöntögető javaslatokkal rukkol elő.

Parragh László, aki egy hónap múlva ünnepli hatvanadik születésnapját, az 1998-as választásokat követően Orbán Viktor felkérésére a miniszterelnök közvetlen gazdasági tanácsadó testületének tagja lett. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) jelöltjeként 2000-ben választották meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének. Az MKIK elnöke – különösen az elmúlt évtizedben – számos javaslattal sietett az Orbán-kormány segítségére.

Ágazati különadók – 2011. március 26.

A 2010-es kormányváltás után, 2011 tavaszán Gyöngyösön, a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozóján kijelentette: az ágazati különadók eszközei lehetnek a gazdaságban képződő, jelenleg eltorzult jövedelemszerkezet kiegyenlítésének. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kamatterhek, a kommunikációs vagy az energiaköltségek csökkenését eredményezhetné a monopóliumok korlátozása hatósági eszközökkel, és ez hozzájárulna a versenyképesség javításához.

Kamarai hozzájárulás – 2011. november 9.

Kezdeményezésére 2011. november 9-én nyújtotta be a gazdasági kamarákról szóló törvénymódosító indítványát az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottsága. A javaslat indoklása szerint

a törvénymódosítás célja, hogy az önkéntes tagságon alapuló kamarai rendszer továbbfejlesztése érdekében megteremtse a gazdálkodó szervezetek (egyéni és társas vállalkozások) kötelező kamarai regisztrációját, és minimális összegű (5000 Ft/év) fizetési kötelezettség előírásával a kamarai közfeladatok ellátásához való hozzájárulást.

November 14-én a törvénymódosítás kapcsán adott interjúban kiemelte:

A gazdaságban rendet kell tenni, tudni kell, kik a kontárok s kik a lánctartozás generálói. Ehhez viszont a vállalkozások regisztrációja szükséges, így lehet képet kapni a helyzetről. Ennek ára van, ami eltörpül a kontárok és nem fizetők okozta károk mellett.

A törvénymódosítás hatálybalépése után közölte, hogy vállalkozóbarát módon viszonyulnak a nem regisztráló cégekhez is, elsősorban ösztönözni fogják őket a bejelentkezésre, és csak a legvégső esetben kezdeményezik a felszámolást. A türelemre szükség is volt, hiszen kiderült, hogy Parragh László két olyan cégben is érdekelt, amely nem fizette be a kamarai regisztrációs díjat.

„Tücsök szak” – 2013. március 18.

Az azóta megszüntetett Népszabadságnak adott interjúban közölte, hogy a felsőoktatásnak is jót tesz, ha ott a kamara, és a gazdaság megjelenik:

Engem senki nem fog meggyőzni arról, hogy ma az andragógia az egyik legfontosabb szak. Szerintem azért választják sokan, mert az a legegyszerűbb. Ha oda bejutok, bármi lehet belőlem. Ez az a tücsök szak.

Arra az újságírói közbevetésre, hogy az ott végzettekből nem lesz munkanélküli, így válaszolt: „Addig nem, amíg tanulnak.”

Gimnáziumok bezárása – 2017. június 8.

Nagy vitát váltott ki az a debreceni kijelentése is, hogy rendkívül erős a gimnáziumok elszívó hatása. Mint hozzátette: „az elmúlt öt évben százezer gyerek esett ki a középfokú képzésből, ebből 84 ezer a szakképzésből.” Óriási hibának nevezte, hogy „a polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat”.

Tabudöntögető javaslatok – 2018. május 14.

A 2018-as választások után, a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésén tartott előadásában többek közt arról beszélt, hogy a megfelelő számú szakképzett munkaerő biztosításához újra kell gondolni a jelenlegi munkaerőpiaci technikákat.

Tabudöntögető javaslataink vannak, ki is fogják verni a biztosítékot

– jegyezte meg, anélkül hogy a részletekre kitért volna.

Katások értékhatára – 2020. június 17.

Egy interjújában elmondta: a kamara javaslatai között szerepel például, hogy a katás vállalkozásnak és üzletfelének adatot kell szolgáltatnia akkor, ha egymás közötti ügyleteik egy évben meghaladják a hárommillió forintot. „Jelenleg is van ilyen szabály, az értékhatár most egymillió forint” – jegyezte meg, ám hozzátette: nemcsak az összeget emelnék meg, de ki is egészítenék a passzust. Mégpedig úgy, hogy a hárommillió forint feletti rész után bizonyos mértékű (akár negyvenszázaléknyi) adót kellene leróni.

A plusz közterhet nem a katás vállalkozó, hanem az üzletfele lenne köteles befizetni az államkasszába

– hangsúlyozta.

Iparűzési adó elengedése – 2020. november 8.

A társasági nyereségadót egy évre le lehetne vinni öt százalékra, és az iparűzési adót fel kellene függeszteni akár egy évre. És hát arra kéne törekednünk, hogy általában is csökkentsük a vállalkozások kiadásait. Én ezt javasoltam a miniszterelnöknek

– jelentette ki annak kapcsán, hogy Orbán Viktor aznap egyeztetett az MKIK elnökével. A miniszterelnök Facebook-bejegyzése szerint várja az iparkamara elnökének javaslatait elsősorban arról, hogy miként lehetne segíteni a kis- és középvállalkozásokon. Egy héttel később az MKIK az iparűzési adó elengedésére és az önkormányzati hatáskörbe tartozó többi adónem befagyasztására tett javaslatot a kormánynak.

Szabad nyár, adrenalinlöket – 2022. május 26.

A Népszavának adott interjúban ismét kiverte a biztosítékot, amikor a közalkalmazottak béremeléséről szólva azt mondta, hogy a bérezés mellett a dolgozókat – azon belül a tanárokat és a tűzoltókat – más is motiválhatja. Az előbbiekről azt mondta, hogy nekik „ott a szabad nyár, délután négykor hazamehetnek”, a tűzoltókat pedig szerinte „a társadalmi megbecsültség és az adrenalinlöket” motiválhatja. A katáról szólva megjegyezte:

Nagyon sikeres lett, talán túlzóan is, ma már csaknem 430 ezren adóznak ilyen kedvezményes formában, vagyis a munkavállalók 12-13 százaléka választja ezt a normál adózásnál nagyságrendekkel jobb közteherviselési formát, ami lényegesen torzítja a piacot.

Helytelennek nevezte, „ha egy ügyvéd, biztosítási ügynök, bróker vagy IT-szakember, aki lehetne normál foglalkoztatott, így bújik ki az adózás alól”.

Kiskapuk, ügyeskedések – 2022. május 29.

Három nappal később, a VG-nek nyilatkozva a kata jövőjéről úgy fogalmazott, hogy fenn kell tartani a kedvezményes adózást az önfoglalkoztatóknak, valamint az alacsony egzisztenciájú vállalkozásoknak, de úgy, hogy bezáruljanak azok a kiskapuk, amelyeket sokan visszaélésre használnak.

Nyitottság érzékelhető arra a döntéshozó részéről, hogy az eddigi 12 milliós éves bevételi plafont – ameddig jelenleg fennáll a kedvezményes adózás – 18 milliós szintre emeljék. Viszont a mérleg serpenyőjének másik oldalát is rendezni kell: az egy megrendelőhöz normál adózás mellett engedélyezett éves hárommilliós számlázási maximum csökkenhet. Ezzel akadályozható az az ügyeskedés, hogy a főállású munkavégzés egyéni vállalkozói jogviszonyban történjen.

Szavaiból az is kiderült, hogy az új rendszer várhatóan jövő januártól indul el.

(Borítókép: Parragh László és Varga Mihály 2016. január 13-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)

Rovatok