A letartóztatásban lévő férfit üzletszerűen elkövetett csalás, közokirat-hamisítás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolják.

A vádirat szerint a férfi 2014 vége és 2019 novembere között a megélhetését abból biztosította, hogy magát általában szlovák, osztrák közjegyzőnek vagy plébánosnak kiadva e-mailben vagy postai úton egyházi személyeket keresett meg. Az üzenetekben valótlanul azt állította, hogy egy elhunyt a végrendeletében a vagyonát az egyházközségre vagy annak egy képviselőjére hagyta.

A történeteket azzal támasztotta alá, hogy hamis közokiratokat – magyar, osztrák, szlovák állami címeres, fejléces, bélyegzős közjegyzői vagy bírósági okiratokat – küldött „bizonyíték” gyanánt. Majd azzal az ürüggyel, hogy az örökség átvételéhez még díjak, illetékek, fordítási, közjegyzői és egyéb költségek megfizetése szükséges, a sértettektől pénz átutalását kérte.

A vádlott Magyarországon kívül Romániában, Ukrajnában működő, különböző vallásokhoz tartozó egyházközségek képviselőit, tisztségviselőit is tévedésbe ejtette. A férfi 15 sértetteknek 80 ezer és 25 millió forint közötti nagyságú kárt okozott, a teljes kár értéke meghaladja a 37 millió forintot.

Az ügyészség az indítványában − arra az esetre, ha a vádlott beismeri bűnösségét, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról − hat és fél év börtönbüntetés kiszabását javasolta a bíróságnak, és kérte, hogy rendeljenek el mintegy 30 millió forint erejéig vagyonelkobzást is.