Az ENSZ 1988-ban jelölte ki május 31-et dohányzásmentes világnappá, hogy minden évben felhívja az emberek figyelmét a dohányzás veszélyeire. „Magyarországon is nagyban felelős az egyik vezető haláloknak tekinthető szív- és érrendszeri betegségek kialakulásáért” – mondta az Indexnek Toldy-Schedel Emil kardiológus, a Szent Ferenc Kórház főigazgatója, aki egyben a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület elnöke.
Magyarországon a halálozások 49 százalékát szív- és érrendszeri betegségek okozzák, aminek egyik jelentős rizikófaktora a dohányzás. A 2020-as nemzetközi adatok szerint hazánkban a 15 év feletti lakosság 28 százaléka dohányzik, ezzel az uniós lista élén járunk. A nemzetközösség összlakosságának 23 százaléka dohányzik.
Mivel a dohányzás hátterében a fizikai mellett pszichés függőség is áll, a koronavírus-járvány alatti frusztráció miatt nem csökkent jelentősen a káros szenvedéllyel élők száma, de dr. Toldy-Schedel Emil kardiológus szerint az reményre ad okot, hogy 2006 óta egyre kevesebb cigarettázó van.
Az elmúlt években a masszív dohányosok száma nagyjából 2 százalékkal csökkent, az alkalomszerűen cigarettázóké pedig valamelyest nőtt ugyanebben az időszakban itthon. Jelenleg nagyjából kétmillió ember dohányzik Magyarországon
– ismertette a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület elnöke.
A WHO adata szerint világszerte 6 millió ember halálát okozza, amiből 600 ezer passzív dohányos felnőtt van, és nagyjából 30 ezer gyerek szenved a füstártalom miatt egészségkárosodást.
„A dohányfüstben van nagyjából négyezer vegyi anyag, közülük 100 fölöttiről tudjuk, hogy betegségkeltő. A benne lévő függőséget okozó anyag, a nikotin nem öl meg minket, az égés során felszabaduló anyagok károsítják az egészségünket. A hosszan tartó dohányzás érszűkület, érelmeszesedés, tüdő- és daganatos betegségek kialakulásának esélyét nagymértékben fokozza. A kardiovaszkuláris betegségek a világ összhalálozásának durván a harmadáért felelősek, Európában 42 százalékért, és ennél valamivel rosszabb az arány a kelet-közép-európai országokban, így nálunk is majdnem a halálozások fele köthető szív- és érrendszeri problémákhoz. Ezek főként infarktus, stroke miatt következnek be, de perifériás érbetegségekben is sokan érintettek, amik jellemzően az érszűkülethez társuló betegségek” – mondta a kardiológus.
A Szent Ferenc Kórház főigazgatója kiemelte, hogy az orvosok is csak akkor tudnak segíteni a dohányzásról való leszokásban, ha megvan a belső vágy erre.
Amit sajnos legtöbbször egy szív- és érrendszeri vagy egyéb súlyos egészségügyi esemény indukál. Meglepő, de a szívinfarktuson túlesettek több mint 47 százaléka ennek ellenére sem hagyja abba a dohányzást, a stroke-ból felépültek 58 százaléka, a perifériás érbetegek 72 százaléka meg sem fontolja a leszokás lehetőségét, akik pedig a súlyos érszűkület következtében a lábamputációt kockáztatják
– emelte ki Toldy-Schedel Emil, aki hozzátette, hogy erőfeszítéseik ellenére is jelentős nehézséget jelent az orvosok számára, hogy a dohányosok negyede hajthatatlan.
„Mindössze 8 százalék képes elhagyni a cigarettát, és vannak, akik szeretnének leszokni, de képtelenek rá. A nikotin az egyik legerősebb függőséget okozó anyag, ezért az utóbbi csoportnál – nagyjából 1 millió embernél – füst- és égésmentes nikotinbevivő alternatívák jelenthetnek megoldást, amennyiben a beteg nem tudja abbahagyni a dohányzást. A tapasz, e-cigaretta, nikotinpárás, dohányhevítéses termékek kevésbé károsak – bizonyítottan kevesebb bennük a rákkeltő vagy az érelmeszesedést okozó összetevő – a leszokást hatékonyan elősegítő ártalomcsökkentés a cél, majd ezek teljes elhagyása. Az alternatíváknál fontos, hogy ne legyen sokkal drágább, és hasonlóan neurotranszmitter, idegi serkentő hatással bírjon, ezzel kisebb hiányérzet nélkül tudja pótolni a korábbi szokást. Egy bizonyos idő elteltével a nikotinbevitelt meg lehet szüntetni, amivel szerhasználat-mellőző lesz” – fogalmazott a főorvos.
Ma Magyarországon a szív- és érrendszeri halálozások aránya a 65 évnél idősebbeknél valamelyest az európai uniós átlag felett van, a munkaképes lakosság esetében viszont sokkal rosszabbak az adataink ezen a téren. Toldy-Schedel Emil szerint ez egyértelműen életmódbeli okokra vezethető vissza.
Genetikailag nem vagyunk mások, hasonló gyógyszereket használunk Magyarországon, mint a régió többi tagállamában, mégis a stroke vagy agyvérzés után 3-6 hónappal bekövetkező halálozások száma jóval nagyobb nálunk. A cigaretta letétele többéves nyereséget jelenthet a hazai összlakosságnak. Az időben abbahagyott dohányzással jó eséllyel regenerálódik a szervezet. Az első pár füstmentes héten ugyan tapasztalható némi idegesség, de olyan pozitív változások is, mint a szaglás és az ízérzékelés javulása, majd az alvászavar, a köhögés, a terheléses légszomj szépen lassan megszűnik, évekkel később a nem dohányzókhoz hasonló, tíz év múlva pedig olyan lehet az egészségi állapota az illetőnek, mintha sosem gyújtott volna rá
– hangsúlyozta a Szent Ferenc Kórház kardiológus főigazgatója.
A WHO adatai szerint a dohányzás abbahagyása után már húsz perc múlva normalizálódik a megemelkedett pulzus, 12 órán belül a vér szén-monoxid-szintje csökken, a 2–12. hétben a vérkeringés és a tüdőkapacitás javul, a köhögés, a nehézlégzés ezzel párhuzamosan enyhül. Jelentős hosszú távú előnye, hogy 5–15 éven belül a stroke kockázatának és a szívbetegségek rizikójának esélye is a nem dohányzókéhoz hasonló lesz. A tüdőrák miatti elhalálozás aránya 10 éven belül felére csökken a dohányosokéhoz képest.
(Borítókép: Robert Alexander/Getty Images)