A megoldást az jelentené, ha a kata választása és az alkalmazotti lét közötti adó- és járulékteher-különbség olyan szintre mérséklődne, amely nem ösztönöz a munkaviszony megszüntetésére, ehhez azonban nemcsak a kata adóját kell növelni, hanem a foglalkoztatás terheit is csökkenteni szükséges – nyilatkozta az Indexnek Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökhelyettese. A szövetség – a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarához hasonlóan – együttműködést szorgalmaz a döntéshozókkal a kata megmentése érdekében.
Varga Mihály május 19-i pénzügyminiszter-jelölti meghallgatásán közölte: egyetértenek abban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, hogy alaposabban felül kellene vizsgálni a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) szabályait, mivel ugyan valóban sikeres volt, de kérdéses, hogy tényleg ez a legjobb megoldás 450 ezer vállalkozásnak.
Varga megfogalmazása sokakban aggályokat keltett. Különösen az szúrt szemet többeknek, hogy a pénzügyminiszter-jelölt múlt időt használt („valóban sikeres volt”), és kételyének adott hangot, hogy tényleg ez az adónem a legjobb megoldás.
Egy hét múlva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón annyiban pontosított, hogy olyan szabályozási formát keresnek, amely visszaszorítja a katát arra területre, amelyikre eredetileg is szánták. A lehetséges módosítás magában foglalná, hogy éves szinten 18 millió forint bevételig tervezik kiterjeszteni, elsősorban a kisegzisztenciák támogatására.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke egy interjúban robbantotta a bombát, amikor kijelentette, hogy
a kamara támogatná a kata megszüntetését és egy új adónem bevezetését a tanulságok levonásával.
A kamarai vezető azt is megjegyezte, hogy tudja, nagy lesz a tiltakozás, ha újra előkerül a téma, de szerinte mindannyiunk közös érdeke, hogy e téren igazságos közteherviselés valósuljon meg, megtartva ennek az adózási formának az egyszerűségét és adminisztrációs kényelmét. Azoknak a munkavállalóknak pedig megoldást jelenthet a bújtatott foglalkoztatás kategorikus tiltása, akiket belekényszerítenek ebbe a kényszervállalkozói létformába.
Ami a részleteket illeti, május 29-én egy újabb interjújában a kata jövőjéről úgy fogalmazott, hogy fenn kell tartani a kedvezményes adózást az önfoglalkoztatóknak, valamint az alacsony egzisztenciájú vállalkozásoknak, de úgy, hogy bezáruljanak azok a kiskapuk, amelyeket sokan visszaélésre használnak.
Nyitottság érzékelhető arra a döntéshozó részéről, hogy az eddigi 12 milliós éves bevételi plafont – ameddig jelenleg fennáll a kedvezményes adózás – 18 milliós szintre emeljék. Viszont a mérleg serpenyőjének másik oldalát is rendezni kell: az egy megrendelőhöz normál adózás mellett engedélyezett éves hárommilliós számlázási maximum csökkenhet. Ezzel akadályozható az az ügyeskedés, hogy a főállású munkavégzés egyéni vállalkozói jogviszonyban történjen.
Parragh László szavaiból az is kiderült, hogy szerinte még korai eldönteni, hogy az új rendszer, ami jövő januártól indulna, a kata megszüntetése vagy markáns újratervezése lenne-e.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) viszont egyértelműen a kata megtartását szorgalmazza. A Nagy Elek elnök által előterjesztett célokat és irányokat a budapesti kamara a május 26-án tartott éves rendes küldöttgyűlése megerősítette és egyhangúlag támogatta.
A BKIK valamilyen formában mindenképpen megtartaná a katát, és elkerülné annak teljes megszüntetését. A kata ugyanis a kamara szerint nemcsak a kedvező adómérték, hanem a minimális adminisztráció miatt is népszerű. A rendszer ugyanakkor komoly anomáliákat okoz, hiszen
az adó mértéke 2013 óta gyakorlatilag változatlan, miközben a minimálbér több mint duplájára emelkedett.
A problémát egyrészt a bújtatott foglalkoztatás, másrészt a normál adózást választó vállalkozások egyre csökkenő nyugdíjjogosultsága okozza, miközben a kata felső határának emelése miatt más adónemekhez képest nagyságrendekkel kevesebbet kell adózni. Utóbbi komoly versenyhátrányt is jelenthet a más adónemben adózó vállalkozásoknak.
A BKIK már 2020-ban is a katás vállalkozókkal való párbeszédet szorgalmazta, és akkori kutatásában több mint hatezer érintett vállalkozó véleményét gyűjtötte össze. A felmérés szerint a vállalkozók több mint 42 százaléka el tudja képzelni valamilyen adóteher növekedését abban az esetben, ha a szabályozás egyszerűsége megmaradhat.
Tekintettel arra, hogy Parragh László, az MKIK elnöke nem állította fel az általa ígért kataelemző bizottságot, a budapesti kamara saját szakmai munkabizottságot hozott létre a kata reformjának megvizsgálása és elemzése érdekében.
A BKIK szakértői szerint a kata átalakításakor kiemelten fontos, hogy
a minimálbér emelkedése automatikusan beépüljön az adónembe, amely a minimálbér körül biztosíthatja a főállású katások jövőbeni nyugdíjjogosultságát.
A versenyhátrányok kiküszöbölése érdekében fontosnak tartanák az egyéb adónemekkel való korrelációt is. Ugyancsak vizsgálat tárgya egy esetleges szakmaspecifikus adószabály bevezetése.
A javaslatok véglegesítését követően online konzultációt kezdeményeznek a vállalkozókkal, és egyeztetni kívánnak más szakmai szervezetekkel is.
Ilyen szakmai szervezet a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is. Gazsi Attila, a szövetség elnökhelyettese az Indexnek elmondta, hogy már 2020-tól egyértelműen kiálltak a kata szigorítása ellen. Úgy vélekedett, hogy
a kata – még a szigorításokkal együtt is – rendkívül sikeres és egyszerű vállalkozói forma, amely nagyban hozzájárult a szürke- és feketegazdaság visszaszorulásához,
és számos, korábban evás vállalkozásnak is megoldást jelentett a tovább működésre.
A VOSZ álláspontja szerint a katát – a lényegét jelentő alacsony adminisztrációs terhet és adózásra ösztönző, vállalható mértékét – feltétlenül meg kell védeni, fenn kell tartani – a több százezer legálisan működő kisvállalkozás érdekében! Lehetnek olyan piaci szereplők – tette hozzá –, akik nem az eredeti célok érdekében használják ezt az adófajtát, ám az ő esetükben sem szerencsés a „visszaélés” kifejezés használata, mivel a jogszabályokat ők is betartják, az adót befizetik.
Természetesen mi is érzékeljük a kata alacsony adóterheléséből adódó anomáliákat, de úgy gondoljuk, hogy ezeket az adóterhelés valorizálásával el lehet simítani
– fogalmazott. A VOSZ szerint a végleges és megnyugtató megoldást az jelentené, ha az adóék erőteljesebb csökkentésével a kata választása és az alkalmazotti lét közötti adó- és járulékteher-különbség olyan szintre mérséklődne, amely nem ösztönöz a munkaviszony megszüntetésére, ehhez azonban
nemcsak a kata adóját kell növelni, hanem a foglalkoztatás terheit is csökkenteni szükséges.
Gazsi Attila közölte, hogy ők is szorgalmazzák az együttműködést a döntéshozókkal a kata megmentése érdekében, és noha úgy látják, hogy a sajtóban való üzengetés kontraproduktív, mégis tudnia kell a több százezer tisztességes katás vállalkozásnak, hogy van olyan szervezet, amely azért dolgozik, hogy továbbra is fennmaradjon ez a kedvezményes adózási forma.
(Borítókép: Gazsi Attila. Fotó: Szúdy Péter)