Komolyan meglepődött Menyhárt Jenő, amikor kiderült, hogy azt a minisorozatot, amelyhez kérték a zenekar egyik korai szerzeményét, a Mocskos időket, végül több mint 60 országban mutatták be. Ráadásul mindenütt óriási sikerrel, annak ellenére, hogy magyar viszonyokon keresztül ad egyfajta látleletet, és mutatja be a a közép-kelet-európai szocializmusban éltek mindennapjait. 

Beszélgettünk arról is, hogy annak idején a feketelistázott underground magyar zenekaroknak miért is volt nehéz fellépniük, és ebben milyen kulcsszerepük volt az akkori egyetemi kluboknak, amelyek viszonylagos függetlenséget élveztek.

Akkoriban egy zenekar indítását teljes ellenszélben kell elképzelni. Elvileg nem is lehetett olyan zenekarokat alapítani, amelyeket végső soron azért hoztak össze, hogy közönség előtt fellépjenek. Nekünk ez inkább arról szólt, hogy ha mégis fellépünk, akkor az magával hoz-e hatósági fellépést velünk szemben.

Szerencsére nem sok retorzió érte az együttes tagjait.

Menyhárt elárulta azt is, hogy miként tudtak egy trükkös pályázat segítségével a kísérleti, az újszerűt mindig is támogató egykori Balázs Béla Stúdió segítségével némi pénzt és – ami ennél sokkal fontosabb volt – egy lepukkadt stúdióban időt szerezni, hogy felvegyék az első lemezüket. Persze ezt nem bakeliten adták ki, a Love '82 kalózkazettaként terjedt az akkor fiatal értelmiségiek körében. Ezen a kazettán már hallható volt a Mocskos idők című szám is.

Ennek köszönhetően lett általánosan ismertebb az Európa Kiadó az egész országban, annak ellenére, hogy sem az egyetlen állami rádióban, sem az egyetlen állami televízióban nem játszották a dalaikat, és csak elvétve írtak róluk. Ne felejtsük el, hogy akkor még nem létezett internet, és a telefon is vonalas volt.

Szóba került az is, hogy miként kereste meg a zenekarvezetőt az akkori egyetlen, állami hanglemezkiadó teljhatalmú vezetője, és milyen feltételeket támasztott Menyhárt annak érdekében, hogy megjelenjen az első bakelitlemezük. Minden feltétel teljesült, amit Erdős Pétertől kért.

Végül életem legjobb stúdiófeltételei közepette készíthettünk egy olyan nagylemezt, amilyet szerettem volna.

Elmesélte Menyhárt Jenő azt is, hogy miért volt mégis szomorú a lemezfelvétel után. 

A műsorban még az alábbiakról is beszélgettünk:

• Miért kapott valamiért minden korszakában hideget és meleget az Európa Kiadó?
• Minek köszönhették, hogy az elején velük zenélt Müller Péter, akkor még mint nem Sziámi?
• Okozott-e a zenekaron belül zavart a klasszikus zenei képzettségű Másik János belépése?
• Mi történt a rendszerváltás után? Merre indult az Európa Kiadó?
• Kiderült, hány búcsúkoncertje volt a ma is aktív zenekarnak, és miért. 
• Menyhárt Jenő elmesélte azt is, miért hagyta ott az országot több mint tíz évre, ment ki Amerikába, és jegelte ez idő alatt a zenekart.
• Kiderül az is, hogy Menyhárt Jenő mit csinált a Greenpeace-nél, és hogyan zenélt New Yorkban.
• Miként jött 2010 után egy második reneszánsz az Európa Kiadó életében?
• Képbe kerültünk azzal kapcsolatban is, hogy hány lemezzel lepte meg az elmúlt tíz évben a rajongókat a zenekar, és hol fognak legközelebb játszani.
• És megtudjuk azt is, hogy miért a Várkert Bazárban állnak újra színpadra június 11-én.

Ritkán esik szó arról, hogy miként született az együttes neve, honnan jött az Európa Kiadó név, és mit is szerettek volna ezzel üzenni a követőknek – Menyhárt Jenő ezt is elárulta a Kibeszélőben.

A teljes videót a fenti lejátszóra kattintva nézhetik meg, a beszélgetés podcastverzióját pedig alább érhetik el:

(Borítókép: Menyhárt Jenő . Fotó: Papajcsik Péter / Index)