Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az InfoRádiónak beszélt az extraprofitadó okairól és következményeiről, valamint a kamatlábemelésről.
Virág Barnabás kiemelte: a következő hónapokban is fenntartható lesz Magyarországon a benzinárstop literenkénti 480 forintos ára. Mint mondta: már tavaly indítványozta a jegybank, hogy a költségvetést a jelenlegi irányba megerősítsék. Akkor a koronavírus-járvány, most a szomszédunkban zajló ukrán–orosz háború okoz szinte a világ minden országát érintő recessziót.
A bizonytalan gazdaságpolitikai környezetben a legnagyobb bevételt produkáló vállalatok pluszteherviselésével és bizonyos árak mesterséges befagyasztásával lehet megóvni a leginkább sérülékeny társadalmi rétegeket, a jegybanki alapkamat-emelés pedig az infláció mérséklésével valósul meg. A következő hónapokban lehet majd látni ennek eredményét a költségvetési egyensúlyon
– emelte ki a jegybank alelnöke. Hozzátette: az extraprofitadó háromnegyede az energiaszektorból származik, aminek a többletköltségét a benzinárstop miatt nem tudják áthárítani az emberekre. A bankok részéről a kamatkondíció vagy a díjtételek módosításán jelenhet meg ez a fogyasztói oldalon.
Arra a kérdésre, hogy meddig fog folytatódni a kamatlábemelés, Virág Barnabás elmondta: jelenleg minden állam jegybankja próbálja kitalálni a kiszámíthatatlan folyamatok ellenére az ideális kamatszintet. A Magyar Nemzeti Bank júniusban emelte meg 5,9 százalékra az alapkamatot, de még nem értük el az inflációt megtartani, csökkenteni képes kamatértéket.
Magyarországon áprilisban 9,5 százalék volt az infláció, amely a 10 százalékot is elérheti, de Virág Barnabás szerint, ha mi is azt a stratégiát alkalmaztuk volna, mint a balti államok, akik nem emeltek kamatlábat, könnyen 20 százalék lenne nálunk is a jelenlegi infláció, mint például Észtországban. A forint–euró árfolyam jelenlegi állásával kapcsolatban úgy fogalmazott:
most pillanatnyi ingadozást látunk, amit a szomszédunkban dúló háború nagyban befolyásol, a hosszú távú folyamatokat kell vizsgálni.
A jegybank vezére emlékeztetett arra, hogy 2008–2009-es gazdasági recesszió idején rosszabb helyzetben volt Magyarország, mert az államkassza költségvetési hiánnyal küzdött, azóta a GDP 8 százalékkal nőtt.
Az akkori válságkezelés tanulsága Európában, hogy a munkanélküliségi rátát hagyták elszállni, adóemeléseket vezettek be, ezek mind negatív következményekkel jártak. Hazánkban a 2010–2011-es években egymillió munkahely létrehozásával teremtettek stabilitást, amire épülve 2013-ban elkezdődhetett a beruházások, a versenyképesség növelésének időszaka.
Most is hasonlóan kiszámíthatatlan a világpiaci helyzet, ezért először ugyanúgy a stabilitást kell megteremteni, azután erre építeni a növekedést. „A következő hónapok feladata őszre egy ilyen program előállítása, hogy Magyarországot a fenntartható fejlődési pályára tegyük, hogy az évtized végére megközelítsük az európai uniós átlagot” – mondta a MNB alelnöke.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)