Navracsics Tibor úgy fogalmazott, hogy a tagállamok Európai Unióban elfoglalt státusza nagyban attól függ, hogy nettó befizető országok, mint például Hollandia, Svédország, vagy Németország, vagy inkább forrásfelhasználók, mint a déli vagy a kelet-közép-európai térség nemzetei.

Alapvetően a történelmünk is meghatározza, hogy mennyire hasonlóak egy-egy tagállam nézetei. Hollandia teljesen más utat járt be, mint Magyarország, ezért jóval kevesebb a közös pont bizonyos témákban, mint például a V4-ekkel

– mondta Navracsics Tibor, hozzátéve, hogy az nagyban erősíti az Európai Parlamentben való támogatottságunkat, ha valamelyik befizető nemzet mellénk áll.

A miniszter úgy véli, mivel Németország politikai elitje jórészt nyugatnémet, ezért a V4-ekre egyfajta posztkommunista nemzetközösségként tekintenek, ezért egyelőre kevésbé azonos a szemléletmódja Magyarországgal.

Ez a nézőpont változhat, de nem egy-két év alatt, ez inkább évtizedek kérdése

– értékelt Navracsics.

A miniszter szerint bár Magyarországra úgy tekintenek, mint egy, a saját szempontjait az uniós érdekek fölé helyező, nehezen meggyőzhető államra, az biztató, hogy az olajembargó tekintetében nagyobb haladékot kaptunk az orosz importól történő leválásra, mint a többiek. 

Navracsics Tibor úgy emlékszik, hogy Magyarországra esetében hároméves határidőt szabtak, míg a többi uniós ország az év végéig vállalta, hogy átáll az alternatív beszerzésre. Hozzátette: A nemzetközösségi politika ugyanakkor úgy működik, hogy ha egyes pontokban hajthatatlan egy tagállam, másban azért mégis megfelel a többségi akaratnak.

Megítélése szerint Ursula von der Leyen jobban tart az uniós nyomástól, mint elődje, Jean-Claude Juncker, aki már Luxemburg miniszterelnökeként elismert politikus volt az Európai Unióban. Az informális csatornákon kötött megállapodások az Európai Parlamentben is fontosak, ahogy Angela Merkel is kiemelte, a koronavírus-járvány alatt az ilyen kapcsolatok építésére nem volt lehetőség.

Az Európai Bizottság elnökét azért érte bírálat, mert az újjáépítési programot aláírta Lengyelországgal, bár kitételként teljesíteni kell az országnak korábban megszabott politikai kritériumokat. Ez egyfajta politikai nyomásgyakorlás.

Magyarország esetében Navracsics Tibor úgy látja, hogy egyelőre nem kell uniós bizalmatlansági indítványtól tartanunk.

Fogalmak értelmezése, értelmezési viták tekintetében zajlanak a tárgyalások

– fogalmazott. 

Három eljárás van folyamatban Magyarországgal szemben Brüsszelben, az egyik a 7. cikkely szerinti jogállamisági eljárás, ha ez beigazolódik, a források felfüggesztésre kerülnek, de a miniszter elmondta, hogy a szóban forgó támogatásokat még meg sem kaptuk. „Magyarország az unió tagja, ezért jogosult az uniós támogatásra, ezt senki sem vitatja. Az igazságszolgáltatási reformhoz kötődő tárgyalások lezajlottak. Igazságügyi eredménytáblán Magyarország a középmezőnyben szerepel. Az egyszereplős közbeszerzési eljárások esetében technikai szinten zajlik egyeztetés” – emelte ki.

Az Európai Néppárttal történt szakítás után ugyan a sebek még élnek, de a KDNP-s képviselőnk, Hölvényi György lehet a híd számunkra 

– fogalmazott a magyar kormány területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős minisztere.

(Borítókép: Navracsics Tibor 2022. május 30-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)