Százhetvenöt évvel ezelőtt született a magyar építészet történetének egyik legkimagaslóbb alakja, Hauszmann Alajos, akinek többek közt a Kossuth téri Igazságügyi Palotát, a New York Kávéházat és a Budavári Palota átépítését is köszönhetjük.
Hauszmann Alajos jómódú polgári családban született 1847. június 9-én Budán, ahol elemi és reáliskolába is járt. Festészetet tanult, majd kőművesnek állt. 1863-ban a kőművescéh legénnyé avatta. Építőművészeti tanulmányait a Műegyetemen kezdte meg.
A kor szokása szerint szülei külföldre, méghozzá az építőművészek akkori Mekkájába, Berlinbe küldték továbbtanulni. Lechner Ödönnel és Pártos Gyulával együtt tanult a berlini akadémián. A Bauakademie elvégzése után 1868-ban Szkalnitzky Antal, a Műegyetem tanára hazahívta asszisztensének. Ugyanitt lett 1872-ben a „száraz és díszépítési tanszék” nyilvános tanára. Ettől kezdve
több mint négy évtizeden át építészek generációit oktatta nagy elhivatottsággal és eredménnyel.
A tanítás mellett tekintélyes építészirodát tartott fenn, és jeles épületek egész sorát építette meg.
Nemcsak a Műegyetemhez, hanem feleségéhez is mindvégig hű maradt. Szerelmével, Mariette Seniorral még Berlinben ismerkedett meg, akivel 1874-ben házasodtak össze. Frigyük egészen a férfi haláláig, 1926. július 4-ig tartott.
Szerencsés időszakban élt és dolgozott, hiszen olyan korban választotta élethivatásául az építészetet, amikor
A FŐVÁROS KÖZÉPÜLETEIRE KÉT ÉVTIZED ALATT 335 MILLIÓ FORINTOT KÖLTÖTTEK,
amikor az állam előrelátó és nagyvonalú megrendelő volt. Nem beszélve arról, hogy kortársai szinte kivétel nélkül a magyar építészet klasszikusai voltak, mint Ybl Miklós (1814–1891), Steindl Imre (1839–1902), Schulek Frigyes (1841–1919), Lechner Ödön (1845–1914) és Alpár Ignác (1855–1928).
Első önálló műve az 1871-ben felépült budapesti Tüköry-bérház volt, amely leginkább viselte magán a berlini tanulmányok hatását. Utána az Erzsébet téri kioszk következett (1872–73), amelynek nagy részét viszont később a Nemzeti Szalon helyiségeivé építették át.
Pályafutásának első igazán jelentős munkáját, a budapesti Új Kórház, mai nevén Szent István Kórház tervezését pályázaton nyerte el. Magyarországon a kórházépítés terén ő honosította meg a pavilonos rendszert. Erről a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyének 1881. márciusi számában ezt írta:
Az utolsó évtizedben épült kórházak létesítésénél oda törekedtek, hogy a betegeket bajaik különfélesége szerint elkülönítsék, s tisztán csak egy betegségben, vagy rokon bajokban szenvedőket helyezzenek el egy és ugyanazon épületben, mi a pavillon rendszerben találtuk legjobb kifejezését.
Ebben a cikkében visszatérő hibának nevezte a kórházak város közepén való elhelyezését, amely a járványok terjedése szempontjából a korabeli higiéniai viszonyokat figyelembe véve igen rossz ötletnek bizonyult. Az Üllői úti kórházat 1885-ben nyitották meg.
Az intézmény nyolc pavilont kapott, amelyekben nyolc különböző orvosi osztályt helyeztek el. A kórházat összesen 656 betegre tervezték. De az ő keze munkája a nyitrai megyei közkórház is.
Kevesen tudják, hogy az Országház megépítésére kiírt pályázaton Hauszmann Alajos és Steindl Imre terve egyenlő szavazatot kapott 1882-ben. Végül Steindl győzött, mert állítólag Andrássy Gyulának kifejezetten tetszett a gótikus stílus, szemben Hauszmann neobarokk, neoklasszicista munkájával. A végső döntésnél nyilván azt is számításba vették, hogy Hauszmann nem Duna-parton álló, hanem a Nádor utca felé nyíló épületet javasolt.
Az építészeti stílusokkal együtt változtak az építési technológiák is. Ezzel kapcsolatban Komor Marcell építész (1868–1944) a következőket jegyezte meg:
Hauszmann Alajos működésének kezdetével egybeesik egy lényeges szerkezeti alakulás, amely szinte észrevétlenül jött és amelynek átalakító hatása kétségtelen volt. Annak előtte három anyag szolgáltatta az épület szerkezeteit: a kő, a tégla, a fa. [...] Az új anyag a hengerelt vas, az új szerkezet a hengerelt vastartók közé feszített lapos téglaboltozat volt. Eleinte bátortalanul, csekély fesztávolságok esetében régi vasúti síneket alkalmaztak, később minden statikai számítás nélkül kezdetleges alakú tartókat már kifejezetten a lapos téglaboltozatok számára hengereltek s végül a tapasztalat és számítás alakította ki a ma használatos kettős T-tartókat.
Az 1890-es években születtek legelismertebb épületei. 1890-ben meghívásos pályázaton ítélték neki az amerikai New York életbiztosító társaság palotájának tervezését, amelynek külső, de főleg igényes belső kávéházi megoldása nagy feltűnést keltett.
1891-ben Szilágyi Dezső igazságügyi minisztertől kapott megbízást az Igazságügyi Palota megtervezésére az V. kerületben a Nádor, az Alkotmány, a Honvéd és a Szalay utca által határolt területen. Az épületben a Magyar Királyi Kúriát, a Budapesti Királyi Ítélőtáblát, a Budapesti Királyi Főügyészséget, valamint a Koronaügyészség hivatalos helyiségeit kellett elhelyezni.
Úgy tervezte az épületet, hogy a szemközti Országház függőleges vonalvezetésével szemben az Igazságügyi Palota inkább a vízszintes vonalakat hangsúlyozza.
Az akkortájt újdonságnak számító sodronyháló-betétes szerkezeti elemekkel emelt épületet, annak lenyűgöző központi csarnokát ünnepelték a kortársak. Sokak szerint az 1896-ban átadott Igazságügyi Palota Hauszmann legharmonikusabb alkotása.
Ő tervezte az Alkotmány utcai Törvénykezési Palotát is, amelynek esküdtszéki termében Feszty Árpád (1856–1914) a magyar törvénykezés jellemző állomásait mutatja be hat táblaképen:
Egyik legnagyobb munkája a Budavári Palota átépítése volt, amelyet Ybl Miklós kezdett el, de halála miatt nem tudott befejezni.A monumentális épületben 304 m hosszú teremsort alakított ki, gazdag belső kiképzéssel, amelynél tudatosan arra törekedett, hogy mindent magyar iparosok készítsenek. A Duna felőli főhomlokzat és a két épületszárny kupolás összekapcsolása is már az ő műve volt. A várpalota a főváros panorámájának szerves részévé vált.
Nem csak tanára volt a Műegyetemnek. Nevéhez fűződik a Műegyetem központi épületének tervezése és építése is (1903–1909). Az épület aulájában az egyetem neves professzorainak szobrai között ott láthatjuk Hauszmann szobrát is.
A modernség nemcsak az épület alaki kiképzésében rejlik, hanem abban is, hogy az anyagi követelmények kielégítése mellett, a technika nyújtotta újabb vívmányok értékesítésével épüljön abban a művészi formában, amely korunk érzésének legjobban megfelel
– hangsúlyozta műegyetemi rektori beszédében. Nyugdíjba vonulása után alapítványt hozott létre a Műegyetemen végzett fiatal építészek számára. 1918-ban IV. Károly királytól nemesi címet kapott.
Elek Artúr, a szigorú kritikus a Nyugatban úgy vélekedett róla nekrológjában, hogy összerakó építész volt, a részletekből kiinduló, a részletekbe belefeledkező, aki mások gondolatrészeiből rakosgatta össze a maga gondolatmeneteit. Életművét így jellemezte egy mondatban:
Jóval különb művész volt, mint akik utána következtek és akik a helyét ma elfoglalják.
A Fiumei úti síremlékét lányának, Hauszmann Gizellának férje, Hültl Dezső építész alkotta. Munkássága elismeréséért 2011 szeptemberében posztumusz Magyar Örökség díjat kapott.
(Borítókép: Az újjáépített Csikós udvart és a Hunyadi udvart összekötő Hauszmann-féle rámpa, amely külső megjelenésében szervesen illeszkedik a várfal többi részéhez, így a nemrégiben felújított Ybl-támfalhoz is 2022. január 11-én. Fotó: Balaton József / MTI)