Magyarországon a Körözési Nyilvántartási Rendszerben 2021-ben összesen 18 168 gyerek szerepelt, közülük 15 100-an 14–18 év közöttiek, 3068-an 0–14 éves gyermekek, azaz ötször annyi kamasz tűnt el tavaly. 2018 óta alig van eltérés ezekben az adatokban, évente valamivel több mint 15 ezer 14 év fölöttit és közel 3 ezer 14 év alattit keres itthon a rendőrség – derült ki az ORFK az Indexhez eljuttatott közleményéből. Hozzátették: fontos kiemelni, hogy a rögzített körözések száma nem azonos az eltűntek számával. 

Az állami gondozásban élő kiskorúak esetében Reményiné Csekeő Borbála pszichológus, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője korábban az Indexnek elmondta, hogy az adott intézményeknél protokoll, hogy ha a szülőlátogatáson, egyéb engedett eltávozáson lévő tinédzser nem érkezik vissza a megbeszélt időpontban hozzájuk, rögtön értesítik a rendőrséget, akiknek körözési rendszerébe azonnal bekerül a gyerek.

„Előfordul, hogy egy kiskorú egy évben akár több alkalommal is engedély nélkül távozik a kijelölt gondozási helyéről. Értelemszerűen, ahányszor az illető megszökik, ez annyi körözési eljárás elindítását generálja a statisztikai rendszerben”– emelte ki az ORFK az adatok értelmezése kapcsán, arra a kérdésre, hogy a családból való eltűnés esetén a szülők meddig várjanak a rendőrségi bejelentéssel, azt felelték, hogy mihamarabb jelentsék az esetet. 

Az eltűnt személy mielőbbi felkutatása érdekében az a legfontosabb, hogy a hozzátartozók a lehető leghamarabb értesítsék a rendőrséget, ami után azonnal elindul a körözési eljárás 

– írták. Az eltűnések hátterében több tényező is állhat, tapasztalataik szerint a kiskorúak esetében a szülők, vagy a szülő és gyerek közötti konfliktus, gyermekelhelyezési vita, esetleg gyermekvédelmi hatósági intézkedés megakadályozása állhat.

A Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője is erről számolt be lapunknak korábban, hogy a különélő szülők esetében előfordul, hogy a szülői felügyeleti joggal nem rendelkező fél viszi el jogtalanul a gyereket. Tavaly tíz ilyen esetben fordultak a Kék Vonalhoz.

Mit tehetnek a szülők a rendőrségi bejelentésen kívül?

Az ORFK Kommunikációs Szolgálata felhívta a figyelmet arra, hogy a bejelentéskor minél pontosabb és részletesebb információt tudjanak adni az eltűnt az életviteléről, foglalkozásáról, baráti köréről, szokásairól, hiszen mindez segíti a körözési eljárást folytató hatóságot. Ugyanakkor kiemelték, hogy a szükséges eljárási cselekményt mindig az adott ügy határozza meg. A közösségi oldalak használata segítséget jelenthet az ilyen esetekben a rendőrség munkájában, amennyiben a felhívás valós, vagy a hivatalos szerv osztotta meg. 

A valótlan felhívások (ún. hoaxok, álhírek) terjedésével fennáll a veszélye annak, hogy az emberek nem veszik többé komolyan a valódi segélykéréseket

– emelték ki. Az eltűnt gyerekekről szóló posztok esetében azt ajánlják, hogy még mielőtt megosztanánk, érdemes ellenőrizni a rendőrség weboldalán, hogy időközben előkerült-e az adott személy. „Erre a linkre kattintva olvashatóak az eltűntként körözött személyekkel kapcsolatos legfrissebb adatok” – hívta fel a figyelmet az ORFK az Index megkeresésére küldött válaszlevelében.

(Borítókép:  Florian Gaertner / Photothek / Getty Images)