A leginkább UV-sugárzásnak kitett arcon és nyakon alakul ki a bőrdaganatok 30–40 százaléka, emiatt hétköznap sem szabad megfeledkeznünk a napfényvédelmükről – tanácsolta Holló Péter. A Semmelweis Egyetem Bőr,- Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója az Indexnek elmondta, hogy az újonnan megjelenő sötétbarna, rózsaszín-piros foltokkal vagy megváltozott anyajegyekkel érdemes mielőbb orvoshoz fordulni. A korai stádiumban a rosszindulatú bőrelváltozások jó eséllyel gyógyíthatóak.
A napártalomnak a ruhával kevésbé védett testrészek vannak leginkább kitéve: az arc, fejtető, a nyak, dekoltázs, a kézhát és nyáron a lábfej, emiatt a kialakuló bőrelváltozások ezeken a felületeken gyakoribbak.
„Az UV-sugárzás nemcsak fokozott bőröregedést, erőteljesebb ráncosodást, pigmentfoltok megjelenését, leégést, hámlásos bőrelváltozást, az esetek 10–15 százalékában pedig bőrrákot is okozhat. Az egész életünk során összeadódó napfénykárosodással összefüggésbe hozható úgynevezett hámeredetű bőrdaganatok is nagyobb arányban ezeken a területeken fordulnak elő. Az arcbőrön akár hosszú évekig is panaszmentesen, lassan fokozódó elváltozást okoznak a fénykárosodás tünetei. A meleg időszakban nyitott cipőt, papucsot viselők közül sokan nem kenik naptejjel a lábfejüket, amit így védtelenül ér a napsugárzás, merőleges szögben, tehát a legerőteljesebben, emiatt egyre több embernél itt jelenik meg a bőrdaganat” – részletezte az Indexnek a Semmelweis Egyetem Bőr,- Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója, Holló Péter.
Az egyénenként eltérő, hogy kinél mennyi idő után okoz bőrkárosodást a direkt napfény, amit az is befolyásol, hogy milyen tájegységen, milyen évszakban és milyen időjárási viszonyok között vagyunk, fényvédelemmel vagy anélkül.
„Március végén, április elején tiszta időben már nagyon erős tud lenni a napsugárzás, így könnyen leéghetünk. Még túrázásra készülve is érdemes azt figyelembe venni, hogy sokkal kevesebb UV-sugárzás szűrődik ki a magasabb területeken, hegyi kirándulásoknál akár felhős időben is leéghetünk. A napégések száma elsősorban a melanomára, míg az összeadódó ultraibolya-sugárzás a bőröregedés és a laphám eredetű bőrdaganatokra, a bazaliomára és a laphámrákra hajlamosít” – ismertette a szakember.
A naptej használatát a ruhával nem takart testrészeken, arcon, kézen már áprilistól célszerű elkezdeni, minél magasabb napvédő 30-as, de inkább 50-es faktorszámú készítménnyel. Időjárástól függően sapka, szalmakalap, sál, napszemüveg viselésével a fejtetőn és a nyakon csökkenthető a rosszindulatú bőrelváltozások kialakulásának esélye. A bőrgyógyász kiemelte: általánosságban elmondható, hogy kerüljük a direkt napfényt 11–15 óra között, a szabadon hagyott bőrfelületeket rendszeresen kenjük fényvédő krémmel, pár óránként és fürdés után megismételve.
„A barnább bőrtónusúaknál ugyanúgy megjelenhetnek rosszindulatú bőrdaganatok, mint egy világosabb bőrűnél, ugyan az utóbbi bőrtípusba tartozók hajlamosabbak a melanomára, csakúgy mint a laphámrákra vagy a bazaliomára” – mondta Holló Péter. Tapasztalataik szerint az elmúlt tíz év alatt megduplázódott a melanomás esetek száma. „Bár az utóbbi időben csökken ez a gyorsulás, mivel egyre többen járnak szűrővizsgálatra”– fűzte hozzá.
A klinika vezetője hangsúlyozta, hogy a korábban nem tapasztalt bőrelváltozások igényelnek fokozott figyelmet.
Legyen ez egy csomó, egy kisebesedő terület, akár egy pigmentált elváltozás, vagy anyajegy. Az is gyanút kelthet, ha egy régóta meglévő anyajegy színe, mérete, felülete vagy szimmetriája megváltozik, például csak az egyik irányba kezd el növekedni. Ha a pigmentációja egyenetlenné válik, utalhat rosszindulatú folyamatra. A melanoma elsősorban sötétbarna, de akár fehéres vagy vöröses is lehet. Mindenképpen érdemes mielőbb felkeresnie egy bőrgyógyászt annak, aki a felsorolt jelek egyikét fedezi fel bőrén
– tanácsolta Holló Péter.
A szakember elmondta, hogy egy új anyajegy megjelenése még nem feltétlenül ok az aggodalomra, hiszen ezek mennyisége nőhet bizonyos mértékben az idő előrehaladtával.
Sokakban ugyan riadalmat kelthet, de a frissen megjelenő bőrelváltozások nagy része jóindulatú. Ezért szükséges, hogy az orvos döntse el, hogy ártalmatlan vagy kóros jelenséggel állunk szemben. Anyajegyszűrésre legalább évente javasolt elmenni, amit a bőrgyógyász szakorvos egy speciális bőrmikrószkóppal, a dermatoszkóppal végez, amivel pontosabban meghatározhatóak a bőr elváltozásai. A műszeres vizsgálattal kiszűrik a gyanús képleteket, ami után a szövettani mintavétel fogja meghatározni a további terápiát.
„Az önvizsgálatnak abban van kiemelt jelentősége, hogy idejekorán felfedezzük a rosszindulatú folyamatokat, ezért érdemes havonta átnézni a teljes bőrfelületünket, főleg annak, akinek sok az anyajegye. A rákmegelőző állapotból szakszerű kezeléssel nem alakul ki bőrrák, a korai stádiumban felismert melanoma eltávolítható, a betegség pedig nagyobb eséllyel gyógyítható” – figyelmeztetett a bőrgyógyász.
(Borítókép: Kathryn Donohew Photography / Getty Images Hungary)