A majomhimlő nem egy új keletű vírus, az 1950-es évek végén már felfedezték, és már a 70-es években leírták az emberre történő átterjedésnek a lehetőségét – mondta az Indexnek Jakab Ferenc virológusprofesszor, a PTE Virológiai Nemzeti Laboratórium igazgatója, hozzátéve: a himlőcsoport vírusai egy nagy csoport, amelybe több vírus tartozik.

Ilyen például a rettegett fekete himlő, aminek tudjuk, hogy ember volt a gazdája és embert fertőzött, ezért lehetett oltásokkal megszabadulni tőle. A világtörténelemnek és a mikrobiológia-biológia történetének egyik legnagyobb eredménye az, hogy a fekete himlőtől egy szisztematikus oltási kampánnyal megszabadultunk, eltűnt a Föld színéről. Ugyanebbe a csoportba tartozik a majomhimlő is: ez főemlősökről, majmokról terjedhet át emberre. Fontos ugyanakkor, hogy ezt a vírust is alapvetően rágcsálók terjesztik. Ez azért fontos, mert nem lehet tudni, hogy az első páciens honnan kapta el a vírust.

A szakember szerint rágcsálók adhatták tovább majmoknak a fertőzést, amely – bár időszakosan embert is képes fertőzni – alapvetően állatról állatra terjedő fertőzés.

A majomhimlő-fertőzés családjába tartozik a tehénhimlő is. Amikor a himlővakcinát kifejlesztette Edward Jenner, egy tehénhimlős tehén tőgyéről vett kis váladékkal oltotta be a pácienseit, akik ennek hatására védettekké váltak a fekete himlővel szemben is. Innen ered a vakcina elnevezés is, hiszen új módszerének a „vaccination” elnevezést adta, a tehén latin neve, a „vacca" után.

Tehénhimlős rágcsálókat például Magyarországon is találtak a szakemberek, Jakab Ferenc elmondása szerint ez nem ritka betegség. A majomhimlő azonban nem honos Európában, ez egy afrikai betegség, ami át tud terjedni emberre is. Tünetei pedig összetettek.

Lázas ízületi izomfájdalommal jár, ami után a láz lecsökken, aztán köhögés, légúti tünetek is jelentkeznek, és utána testszerte kiütések. Először ezek kis piros kiütések, aztán egyre jobban kis hólyagocskákká válnak, a hólyagocskák aztán kifakadnak, és a hólyagtartalom az, ami fertőzőképes vírusokat tartalmaz. Megjelenési formájában sokkal enyhébb, de nagyon hasonló a fekete himlő okozta bőrtünetekhez.

Jelen pillanatban két ismert genetikai variánsa van a majomhimlőnek. Az egyik súlyosabb tüneteket, a másik enyhébbeket okoz.

Ez az esethalmozódás, ami Európában előfordul, az enyhébb tüneteket okozó genetikai variáns okozza. Alapvetően egy enyhe betegségről beszélünk, nyilván ez is, mint minden vírusfertőzés, egyéntől függően lehet súlyosabb is, de alapvetően a majomhimlő enyhe betegség.

Minden felkészült laboratórium rendelkezik himlővírusok kimutatására alkalmas módszerekkel, PCR-tesztekkel is, bár ezek előállítása a szakértők számára nem okoz nehézséget.

A PCR-tesztektől nem kell hasra esni. Bármelyik hallgatóm itt az egyetemen – minimális molekuláris biológiai előképzettséggel – tervez egy ilyen tesztrendszert, amit ha kell, legyártatunk. De a majomhimlő esetében erre tömegesen biztosan nem lesz szükség. Soha nem lehet egy lapon említeni ezeket a majomhimlős eseteket egy Covid-járvánnyal. A Covid egy légutakon, cseppfertőzéssel, köhögéssel könnyen terjedő betegség. A majomhimlő nem.

Bár egy ilyen fertőző betegség a mostani rohanó világban pillanatok alatt tud terjedni, a szakember szerint nincs ok aggodalomra.

A világ, a szakma és talán az emberek is a Covid-járvány miatt sokkal kiélezettebbek a fertőző betegségek megjelenésére és követésére, és talán ezért is van az, hogy ez egy kicsit nagyobb hangsúlyt kapott, mint amit kapott volna három vagy négy évvel ezelőtt. De semmi ok nincsen félni, pánikolni vagy megijedni, ez nem az a típusú betegség, ami olyan járványt generáljon, mint mondjuk a koronavírus.

Ugyanakkor egy ilyen fertőzésre a védekezés módja is ismert már.

A '79 előtt születettek Magyarországon is kaptak kötelezően himlő elleni védőoltást. Az utolsó természetes fekete himlős eset 1977-ben volt Szomáliában, és mivel onnantól fogva nem volt új fertőzés, apránként '78–'79 után kivezették a himlő elleni kötelező oltást. Tehát aki immunizálva van fekete himlő ellen, az nagy valószínűséggel sokkal védettebb, sőt lehet, hogy egyáltalán nem is kapja el ezt a betegséget, hiszen neki már eleve van védettsége.

Aki mégis megfertőződik, annak az orvosok segítő kezelést tudnak adni.

Járványveszélyes terület lehet az orosz–ukrán háborús övezet, Mariupolban a napokban kolerajárvány miatt rendeltek el karantént. A virológus szerint ezek a lokális járványok hazánkat nem veszélyeztetik.

Egy háborús helyzetben a higiénia és az egész környezet nyilván nem ugyanolyan, mint egy normál életvitelben, és azoknak az embereknek, akik most a háború okozta nehézségeket elszenvedik, kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy a fertőző betegségekkel foglalkozzanak. Emellett pedig nyilván a szervezetük legyengültebb

– fogalmazott a szakember, hozzátéve, hasonló helyzeteket lehetett látni a spanyolnátha-járványnál, valamint az influenzajárványnál is az I. világháború alatt.

A határ azon oldalán, ahol most a háború dúl, nyilván előfordulhatnak kisebb-nagyobb lokális járványok, de azoknak, akik idejönnek, vagy a szomszédos környező országba menekülnek, minden segítséget meg kell adni. A legkisebb probléma most az, hogy esetleg ők mit hoznak ide be, azt majd utána a felkészült egészségügyi rendszerünk, meg az egészségügyi ellátórendszerünk és a járványügyi rendszerünk megoldja. De jelen pillanatban ez a helyzet nem jelent egészségügyi kockázatot a magyar lakosság számára

– hangsúlyozta Jakab Ferenc.

(Borítókép: Jakab Ferenc. Fotó:  Bodnár Patrícia / Index)