Miközben az Európai Bizottság igazságügyi biztosa arra szólította fel a kívül maradó tagországokat, köztük Magyarországot is, hogy csatlakozzanak az Európai Ügyészséghez, a szervezet főügyésze nyilatkozatában pozitív példaként említette hazánkat, amely ugyan nem volt hajlandó csatlakozni, de eddig az ügyészség minden megkeresésére válaszolt. Polt Péter legfőbb ügyész, aki legutóbb azt javasolta az Európai Ügyészségnek, hogy az unió pénzügyi érdekeit sértő magyarországi bűnügyekben pótmagánvádlóként lépjen fel, megerősítette: igyekeznek a leggyorsabban eljárni az Európai Ügyészség megkereséseire.
„Az Európai Bizottság azon dolgozik, hogy meggyőzze az eddig kívül maradó tagországokat, hogy csatlakozzanak az Európai Ügyészséghez az uniós költségvetés védelme érdekében” – hangsúlyozta Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa Luxembourgban, az európai uniós tagországok igazságügyi minisztereinek tanácskozása előtt. Az MTI beszámolója szerint Reynerds június 9-én, a tanácsülésre érkezve „nagyon hatékonynak” nevezte az Európai Ügyészség első éves munkáját, mivel – mint mondta – a hivatal nagy számban indított eljárást a legkülönbözőbb, az uniós költségvetést veszélyeztető ügyekben.
Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa szerint az indított eljárások némelyike már az utolsó szakaszban jár, ami az ügyészség munkájának értékelése mellett lehetővé teszi az uniós költségvetésbe visszaáramló összegek számbavételét is. Hozzátette:
a bizottság figyeli a szabályozási feltételek megfelelő tagállami teljesítését, emellett megállapodásra törekszik azokkal a tagállamokkal is, amelyek nem részes felei az Európai Ügyészségnek.
Mint ismeretes, az uniós költségvetés védelme érdekében 2021. június 1-jén létrehozott Európai Ügyészséghez eddig 22 uniós tagállam csatlakozott, viszont öt tagország, köztük Magyarország nem csatlakozott a kezdeményezéshez.
Az Európai Ügyészség vezetője, Laura Codruta Kövesi a szervezet egyéves fennállása alkalmából adott interjújában hangsúlyozta:
az Európai Unió tagállamainak hatóságai nem mutatnak kellő hajlandóságot arra, hogy visszaszerezzék a csalások miatt évente több tízmilliárdos nagyságrendben eltűnt pénzt.
Az Európai Ügyészség főügyésze, aki korábban a román korrupcióellenes ügyészséget irányította, elmondta: az uniós adóhatóságok évente mintegy 130 milliárd eurónyi adót nem szednek be, amelyből 30-60 milliárd euró csalás miatt vész el, vagy „egyszerűen ellopják” az ország kasszájából.
Kövesi szerint az uniós intézmény megalakulásakor és később is többször előfordult, hogy a kormányok nem vették komolyan az ügyészségi munkát, akár tagjai voltak a szervezetnek, akár nem. Példaként Szlovéniát emelte ki, a szlovén kormány ugyanis sokáig nem jelölte ki nemzeti összekötő ügyészeit, azaz a tagállamokban nyomozást végző szakembereket. A főügyész szerint Lengyelország szintén többször elutasította az ügynökség együttműködésre irányuló kéréseit. Hozzátette: ezzel szemben
Magyarország, bár szintén nem volt hajlandó csatlakozni a szervezethez, eddig az ügyészség minden megkeresésére válaszolt.
Mint arról beszámoltunk, Polt Péter legfőbb ügyész az Európai Unió tagállamainak ügyészségeit tömörítő szervezet, a Network május 11–13-ai bécsi tanácskozásán azt javasolta az Európai Ügyészségnek, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében – ha az EU azt szükségesnek látja – pótmagánvádlóként lépjen fel, amire a magyar jogrendszer ma is lehetőséget ad.
Polt Péter emlékeztetett, hogy az Európai Ügyészséggel 2021 áprilisában, Magyarország Ügyészsége munkamegállapodást kötött – a szervezetben nem részt vevő országok közül elsőként és egyedüliként. A legfőbb ügyész szerint az együttműködésük zökkenőmentes és hatékony. Azt is megemlítette, hogy 2022 márciusáig
az Európai Ügyészség nyolc európai nyomozási határozatot bocsátott ki Magyarország irányába, amelyből hármat már teljes egészében végrehajtottak.
A magyar ügyészség vezetője megjegyezte: igyekeznek a lehető leggyorsabban eljárni az Európai Ügyészség kéréseinek megfelelően. Ezt a magyar törekvést igazolta vissza Laura Codruta Kövesinek, az Európai Ügyészség főügyészének idézett nyilatkozata is.
Az igazságügyi miniszter Laura Codruta Kövesi kijelentésére reagálva úgy fogalmazott: a dicséret nem várt helyről jött. Varga Judit kiemelte, hogy bár Magyarország valóban nem csatlakozott, az Európai Ügyészség minden megkeresésére időben és pontosan válaszolt, és elsőként kötött vele együttműködési megállapodást.
„Mi minden európai platformon a kölcsönös tiszteleten alapuló partnerség hívei vagyunk!" – hangsúlyozta Facebook-oldalán Varga Judit.
(Borítókép: Laura Codruta Kövesi 2021. június 1-jén. Fotó: Kenzo TRIBOUILLARD / AFP)