A munkáltatók túlnyomó többsége a szabályoknak megfelelően fizette ki a januártól mintegy ötödével megemelt minimálbért és garantált bérminimumot. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a kötelező legkisebb béreknél is fokozottan ellenőrzi az előírások betartását – jelezte a Technológiai és Ipari Minisztérium.
Míg 2010 első három hónapjában még közel hatszáz esetben akadt ezzel gond, az idei első negyedévben mindössze 16 alkalommal. A trükközés tehát lényegében megszűnt, a minimálbérért dolgozók rendben megkapják a 2010-es átlagbérnél magasabb járandóságukat.
A januártól megemelt minimálbér és garantált bérminimum kifizetése kötelező, ennél kevesebbért teljes munkaidőben senki nem foglalkoztatható. A munkabérrel kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalói létszám 2018-hoz képest a hatodára, tavaly óta a felére csökkent.
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a munkabért nem vagy nem időben fizető munkáltató részére minden esetben lehetőséget biztosít arra, hogy az eljáráson kitűzött határidőn belül pótolja az elmaradt bérfizetést. Ha így tesz, mentesül az egyébként kötelező munkaügyi bírság alól. A hatósági eljárás ezzel alapvető célját, a dolgozók kenyérkeresetének biztosítását, a jogszerű javadalmazás garantálását éri el ahelyett, hogy a munkaadó egy esetleges bírságösszegre költene.
A kötelező legkisebb keresetek a 2010-es szint közel háromszorosára nőttek. A minimálbér már magasabb, mint tizenkét éve az átlagbér volt.
A magyar családok életminőségét a bérnövekedéssel párban a több szempontból rekordszintű foglalkoztatás is javítja. A kormány kiemelt vállalásai közé tartozik a teljes foglalkoztatás megvédése – írja az MTI a közlemény alapján.