Sok vízi tragédia elkerülhető lenne vízbiztos úszástudással, elővigyázatossággal és a mentőmellények általános használatával – mondta Bagyó Sándor, a VMSZ elnöke az Indexnek. Annak érdekében, hogy elterjedjen a köztudatban a védőfelszerelések viselése a vízben, első lépésként gyereknapon a legkisebbek számára helyeztek ki mentőmellényállványt Balatonalmádiban, a Wesselényi strandon. Az idei szezonban még több ilyen pontot hoznak létre a tó körül.
A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata már négy éve kampányol azért, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy vízbe menetelkor fontos a védőfelszerelés használata. A VMSZ elnöke, Bagyó Sándor az Indexnek elmondta, hogy Nyugat-Európában, többek között Ausztriában, Németországban vagy Svájcban jóval elterjedtebb a mentőmellény használata, ami megmutatkozik a vízi balesetek és vízbe fulladásos halálesetek lakosságarányos számaiban, ami az említett országokban jóval kisebb, mint nálunk.
„Magyarországon egy szezonban a nyolcvanas években akár ötven-hatvan ilyen eset volt, most a tendencia öt–húsz között van. Azért küzdünk, hogy a számok legalább tíz alatt legyenek” – ismertette VMSZ elnöke, aki kiemelte, hogy a tragédiák nagy része megelőzhető lenne, ha mindenki vízbiztos úszási képességgel rendelkezne, illetve vízbe menetelkor valamilyen lebegést segítő, testre rögzíthető védőfelszerelést viselne. Ez lehet bármilyen, az emberi testre fölcsatolható, köthető, cipzározható mentőgyűrű, mentőpánt, úszást segítő mellény, sportmellény, mentőmellény, amely megakadályozza, hogy elmerüljünk a vízben.
A vízbe fulladásos esetek többsége egyéb betegségből eredő rosszullétek, például stroke vagy szívinfarktus miatt következik be, amit nagyobb eséllyel a parton azonnali szakszerű segítséggel túlélnének, de az úszás közben bekövetkező ájulás nagy arányban végzetes
– mondta a szakember. Arról is beszélt, hogy magyar belvizeinkben nincs látótávolság, ezért ha valaki hirtelen elmerül a Balatonban, a Velencei-tóban, a Tisza-tóban, senki nem látja, hol van. A leveszélyeztetettebbnek emiatt a középkorúak és az idősek tekinthetők, illetve az úszni még nem vagy bizonytalanul tudó gyermekek.
A Balatonalmádiban felállított mentőmellényállvány célja, hogy a szülők a védőfelszerelés használatával a vízben is biztonságban tudják kiskorú gyermeküket, és ezzel egyszerre alapfelszerelésként beépüljön a köztudatba.
„A kihelyezett figyelemfelkeltő mentőmellény-formájú térszobor tizenkét darab eltérő méretű, bevizsgált gyerekmentőmellényt tartalmaz egészen hatvan kilogramm testsúlyig. Az VMSZ úgy tervezi, hogy idén nyáron a Balatonnál még öt-hat állvány felállításáig eljutnak, a következő ilyen pont Balatonkenesén lesz” – árulta el az Indexnek Bagyó Sándor, aki az eddigi tapasztalatok alapján úgy látja, több szülő már alkalmazta ezt gyermekénél, van rá igény. Eddig az ingyenesen kivehető mentőmellények használat után mind visszakerültek.
„Maga az ötlet nem új keletű, az első mentőmellényállványt Észak-Amerikában, Kanadában állították fel, ez egy egyszerű fogasrendszer volt féltető alatt, használat után visszahelyezendő eszközökkel” – mondta el a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának vezetője, aki hozzátette, hogy a vízbiztonság növelésének egyik legfontosabb része az, hogy az úszni tudás általánossá váljon a társadalomban, ehhez egészen kis korban szükséges elsajátítani ezt a képességet.
Ahogy a gyerek megtanul járni, a következő az legyen, hogy megtanul úszni
– emelte ki Bagyó Sándor.
Az idén kezdődött Úszó Nemzet Program is ezt a célt szolgálja, amelynek keretében a szervezett óvodai és általános iskolai úszásoktatást eddig már húsz településen vezették be az elemi 3. osztályáig, ami jelenleg a vonzáskörzetekkel együtt 87 települést, 376 intézményt és közel 13 000 gyereket érint.
Az elmúlt 10-15 évben épült sok tanuszoda is mind ennek a törekvésnek a része. A VMSZ elnöke szerint ezek mind pozitív előrelépések annak érdekében, hogy az úszás mint életmentő mozgásforma általános képességgé váljon országszerte. Bagyó Sándor véleménye szerint ezt is a közoktatás alapelemévé kellene tenni, ami alól csak orvosi indoklással lehetne felmentést kapni.
A vízbiztos úszni tudás, a mentőmellények és egyéb, testre rögzíthető, lebegést elősegítő felszerelések együttesen jelenthetik a vízbiztonságot. A vízben és a vízen való tartózkodáskor általánossá kellene hogy váljon ezek használata, a gyerekeknek, időseknek, bizonytalan úszóknak feltétlenül, de úszási képességtől függetlenül mindenkinek javasolt
– tanácsolta Bagyó Sándor.
A felhevült testtel való vízbe ugrás a nagy hőmérséklet-különbség miatt okozhat azonnali rosszullétet, az erős napsütés után a fejet érő direkt hideg víz következtében hirtelen keringésleállás léphet fel. Ezt elkerülendő az első vízbe menetelnél vagy közvetlenül napozás után óvatosan bemosakodva, fokozatosan, lassan érdemes a vízbe beereszkedni.
„Emellett még mielőtt bemennénk a tóba, fel kell deríteni, hogy mekkora és milyen a vízmélysége. Az úszni kevésbé tudók a sekély víznél ne menjenek tovább, védőfelszereléssel még jól úszó társsal se közelítsék meg a nagyobb vízmélységű területeket. Csónakon vagy vízibiciklin sem szabadna mentőmellény nélkül tartózkodni” – hívta fel a figyelmet a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnöke. Ugyanakkor megjegyezte, hogy sajnálatos módon a fiatalok indokolatlan magabiztossága okozza sok esetben a bajt.
„A Balatonaligánál pünkösdkor történt kettős tragédia is hasonló előzményekre vezethető vissza, ugyanis az elsőként a vízben elmerülő fiú nem tudott úszni. Hárman ültek rá egy egy ember számára tervezett szörfdeszkára, amellyel hamar elérték a 260 centiméteres vízmélységű részt. Ahogy vízbe estek, az egyik tudott csak megkapaszkodni a deszkába, az úszni nem tudó fiatal és a neki segíteni próbáló társa elmerült” – ismertette Bagyó Sándor.
Kiemelte: aki nem biztos úszó, inkább közvetetett módon, eszköz használatával próbáljon segíteni. Az időjárási viszonyok szerint menjünk vízbe, a viharjelzésre pedig meg se közelítsük a tavat, vagy azonnal menjünk ki a partra.
A rendőrséggel, vízi rendészettel, vízi mentőkkel együtt nagy erőkkel, több hajóval, helikopterrel és szonárral keresték az eltűnt fiúkat.
„A magyar belvizek kilencven százaléka nem áttetsző, sajnos itt a körülmények is ellenünk dolgoztak, mert az adott részen ebben az időszakban sok a hínár, máskor az esetek 98 százalékában sikerül megtalálnunk a vízben elmerülteket” – mondta el a szakember a mentés körülményeivel kapcsolatban.
Arra is kitért, hogy a szakirodalom szerint az agy oxigénellátás nélkül öt perc után már károsodik, bár vannak ritka kivételek. Az alkat, az időjárás, a vízhőmérséklet befolyásolhatja, hogy szerencsésebb esetben lehet-e ez az idő valamivel több is.
„Az ilyen esetek megelőzése érdekében szem előtt kell tartani, hogy aki nem tud úszni, a part menti, térdig érő területeknél ne menjen beljebb, ott is fel tud frissülni. A mentőmellény általános használata, az úszni tudás vagy a képesség vízbiztos szintre való fejlesztésével, a bemosakodással, a vízmélység előzetes felmérésével a vízben bekövetkezett tragédiák legnagyobb része megelőzhető lenne” – hangsúlyozta a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnöke.
(Borítókép: Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. és a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata Egyesület szerződéskötéssel egybekötött sajtótájékoztatót tartott a Zánka motoros fedélzetén 2007. augusztus 10-én. Fotó: Nagy Lajos / MTI)