Egy fideszes javaslat szerint 2024 májusában egy napon lehetne megtartani az európai parlamenti és az önkormányzati választást, az összevont lebonyolítással az állam milliárdokat tudna spórolni. Cikkünkben utánanéztünk, hogy a kezdeményezésnek milyen kedvező, illetve nem kívánatos mellékhatásai lehetnek.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy keddi háttérbeszélgetésen közölte, hogy 2024-től egy napon lehet megtartani az európai parlamenti és az önkormányzati választást, az összevont lebonyolítással az állam kilenc-tízmilliárd forintot spórolhat. Az Index értesülése szerint a törvényjavaslatot jövő kedden nyújthatják be az Országgyűlésnek. A frakcióvezető ugyanezen a háttérbeszélgetésen megerősítette, hogy a javaslattal kapcsolatban alkotmányossági aggályok sem lehetnek, mert
a jelenleg hivatalban lévő önkormányzati vezetők mandátuma 2024 októberéig tart. Májusban arról dönthetnek a választók, hogy 2024 októberétől 2029 októberéig kik vezessék az önkormányzatokat.
Mint ismeretes, az Országgyűlés még tavaly november 9-én Szabó Tímea ellenzéki képviselő javaslatára egyhangúlag eltörölte azt a korlátozást, amely szerint nem tűzhető ki országos népszavazás az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választást megelőző és követő negyvenegy napon belüli időpontra. Akkor a Párbeszéd politikusa azzal indokolta törvénymódosítási javaslatát, hogy
logisztikailag sokkal könnyebb lebonyolítani a szavazásokat egy időben, mint külön-külön, ráadásul jóval költséghatékonyabb is.
A parlament aznap 134 igen, 49 nem szavazattal elfogadta Volner János módosítási javaslatát is. A független honatya indítványa pedig – amely Szabó Tímea előterjesztéséhez kapcsolódott – biztosította annak gyakorlati és technikai feltételeit, hogy az országgyűlési választással azonos napon az országos referendum is megtartható legyen. A kezdeményezés létrehozta az egyszerre tartott választásokra és népszavazásokra a közös eljárás fogalmát.
Bejött az a várakozás, hogy az egy időben megtartott szavazás növelheti az aktivitást.
A részvételi adatok szerint a névjegyzékben szereplő 7 759 337 választópolgárból 5 448 020 fő (70,21 százalék) jelent meg az országgyűlési választásokon, míg a népszavazáson 5 112 197 fő (64,54 százalék) vett részt. Más kérdés, hogy a referendum végül nem érte el az érvényességi küszöböt, köszönhetően annak, hogy a szavazásra jogosultak ötöde, több mint másfél millió polgár érvénytelenül szavazott.
Ha a mostani részvételt összevetjük a korábbi választásokkal, látható, hogy a 2022-es számok szerint – amelyekkel legfeljebb a 2018-as adatok konkurálhatnak – jelentősen magasabb volt a részvételi arány, mint 2014-ben (61,24 százalék) vagy 2010-ben, amikor az első fordulóban a jogosultak 64,20 százaléka, míg a második fordulóban csupán 46,64 százaléka jelent meg.
Vagyis a választópolgári részvétel szempontjából az április 3-i közös eljárás működött.
Amióta Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, ötévente nálunk is rendeznek európai parlamenti választásokat. Az eddigi négy voksoláson azonban egyszer sem érte el a részvételi arány az ötven százalékot.
| ÉV | RÉSZVÉTELI ARÁNY (%) |
| 2004 | 38,50 |
| 2009 | 36,31 |
| 2014 | 28,97 |
| 2019 | 43,36 |
Európai összevetésben a magyarországi választói aktivitás egyébként közepesnek mondható, hiszen míg például Belgiumban rendszeresen kilencven százalék fölötti a részvételi arány, addig Csehországban, Horvátországban vagy Szlovákiában még egyszer sem érte el a harminc százalékot.
A Kocsis Máté-féle javaslat kétségkívül javíthatja a viszonylag szerény részvételi hajlandóságot a soron következő, 2024. májusi európai parlamenti választáson.
Ami a 2024. májusi önkormányzati választásokat illeti, a részvételi és a költségmegtakarítási szempontok mellett eddig figyelmen kívül maradt egy harmadik: ez pedig a hatalmi vákuum kérdése. Mi történik majd 2024 májusa és októbere között a helyi önkormányzatokban? Ahogy a Fidesz frakcióvezetője is rámutatott, 2024 májusában arról dönthetnek a választók, hogy 2024 októberétől 2029 októberéig kik vezessék az önkormányzatokat.
Ha májusban egy kormányzati többségű önkormányzatban ismét a kormánypártok, illetve egy ellenzéki többségű helyhatóságban újfent a kormányellenes erők győznek, előreláthatólag nem történik semmi rendkívüli a választás és az új mandátum megkezdése közötti öt hónapban. De vajon
mi várható abban az esetben, ha a májusi szavazás eredményeként a kormánypárti és a kormányellenes oldal váltja egymást?
Az Index városvezetőket bemutató interjúsorozatában több önkormányzati vezető is beszélt arról, hogy a hatalomváltás után üresen találta a kasszát. Kovács Ferenc fideszes polgármester is elpanaszolta, hogy 2010-ben ugyanaz volt a helyzet Nyíregyházán, mint az egész országban:
egyetlen forintot sem hagytak a számlán.
Az önkormányzat teljes körű átvilágítása során pedig kiderült, hogy 4,7 milliárd forint lejárt tartozást örököltek, míg a hitelfelvételből származó adósság csaknem 24 milliárd forint volt.
El lehet képzelni, hogy egy leváltott polgármester vagy egy választáson vesztes politikai erő mit művel majd öt hónap alatt az önkormányzat kasszájával, mielőtt átadja a stafétabotot. Lehet, hogy az ügyvezető kormány mintájára szabályozni kellene az ügyvezető polgármester, illetve az ügyvezető képviselő-testület (közgyűlés) hatáskörét is?
Az Alaptörvény 22. cikk (1) bekezdése szerint a kormány megbízatása megszűnésétől az új kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, két korlátozással: nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, rendeletet pedig csak törvényi felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
(Borítókép: Egy választó leadja szavazatát az európai parlamenti [EP] választáson a XI. kerületi Gazdagrét-Csíkihegyek Általános Iskolában kialakított 56-os szavazókörben 2019. május 26-án. Fotó: Mohai Balázs / MTI)