John Fonte, az amerikai Hudson Institute kutatója szerint a jó úton haladó kormányok védelmezik a szuverenitást a globális intézmények ellen. Kifejtette véleményét az Orbán-kormányról is, illetve a konzervatív ideológia jövőjéről.
Az amerikai történész a Mandinernek adott interjúban kifejtette, hogy a mélyállamról szóló elképzelések igazak. A kormány ellen dolgozó jelenségek pedig szintén léteznek, erre példaként azt hozta fel, hogy „az Egyesült Államokban az egyetemek többsége és az intézmények többsége a baloldal kezében van”.
John Fonte amerikai filozófus szerint Orbán Viktor a konzervatívoknak szóló 12 pontja, amelyet a CPAC Hungary konferencián mutatott be, egy „kiváló beszéd volt”.
Orbán Viktor korábban úgy jellemezte a kormányzati politikafilozófiát, amelyet alkalmaznak, hogy „illiberális demokrácia”, az amerikai politikafilozófus szerint ez a „klasszikus politikai liberalizmust jelentette”. Szerinte ezt hívhatjuk „alkotmányos demokráciának is, szólásszabadsággal és ilyesmikkel, amelyek fontos részei a demokráciának. A két fontos összetevő a többségi elv, illetve az olyan klasszikus liberális jogok elve, mint a szólásszabadság, médiaszabadság, gyülekezési szabadság, állampolgári egyenlőség.” De szerinte Orbán Viktor a neoliberális gazdaságpolitikát kritizálta CPAC-rendezvényen elmondott beszédében:
Szerencsétlenül választotta meg a kifejezést, de egyébként később tisztázta, hogy amúgy kereszténydemokráciát értett az illiberális demokrácia alatt
– nyilatkozta a Mandinernek John Fonte. Példaként Amerikát hozta fel, szerinte ott a második világháborúig beszélhetünk kereszténydemokráciáról. „A liberalizmus az egyéni jogokról szólt, nincsenek benne csoportjogok: fekete jogok, feminista jogok, LMBTQ-jogok; az ilyesfajta jogokat ezért posztliberális és posztdemokratikus jogoknak nevezhetjük” – mondta.
Az európai uniós vétójog elvételének ötletét úgy értékelte, hogy ez esetben többségi elv alapján hoznák meg a döntéseket – egy nemzetek feletti intézmény, az Európai Unió. „A többségi elv bizonyos általam említett korlátozásokkal szükséges a nemzeti szinten, de nem a nemzetek feletti szinten, hiszen akkor egyes nemzetek döntési jogát veszik el. Szóval a vétójog megszüntetése a nemzeti szuverenitás elleni, antidemokratikus lépés volna” – fejtette ki a Mandinernek a Hudson Institute kutatója. Majd felhívta arra a figyelmet, hogy az európai parlamenti választásokon hagyományosan alacsony a részvétel, így az Európai Bizottságnak a legitimitása nem túl erős.
szerinte a vétójog megszüntetése nem volna demokratikus lépés.
Mint mondta, Amerikával ellentétben Európa nem egy nemzet, hanem egy sok nemzetekből álló szövetség: Amerika egy nemzeti kultúra, Európa nem.
Az Egyesült Nemzet Szövetségével (ENSZ) kapcsolatosan John Fonte úgy nyilatkozott a lapnak, hogy „eredetileg – minthogy egyesült nemzetekről van szó – az ENSZ működése nem volt ellentétes a nemzeti szuverenitással, de ma már az, hiszen egyre inkább a »globális kormányzás« eszméje szerint működik”. Szerinte ez kifejezetten egy rossz irány. A „globális megoldások” ötletével egyre inkább a globalizmus irányába mozdult el az ENSZ, a tagállamok szuverenitásának tiszteletét egyre inkább ignorálva – példaként erre a Hágai Nemzetközi Bíróságot hozta fel, amely úgy gondolja, „minden felett döntési joga van, amire ő maga azt mondja. Holott csak azok felett kéne döntési joga legyen, akik csatlakoztak hozzá. Afganisztán aláírta azt a szerződést, de például az Egyesült Államok nem”.
(Borítókép: Orbán Viktor 2022. május 30-án. Fotó: Valeria Mongelli/Bloomberg via Getty Images)