Az Országgyűlés hétfői ülésnapjának napirend előtti felszólalásai elsősorban a gazdasági helyzetről és a globális minimumadóról szóltak. Kövér László az egyik ellenzéki képviselőt már a felszólalása előtt figyelmeztette.
Ungár Péter kezdte a napirend előtti felszólalások sorát. Az LMP politikusa szerint az 1990 óta tartó folyamat sok előnnyel járt, a tervgazdaság romjain kialakult egy olyan gazdaság, amelyben több szabadsága van az embereknek, de keveset beszéltek a hátrányokról, például a magyar feldolgozóipar megszűnéséről és a nyugati bérelőny következtében látható agyelszívásról.
Mi, zöldek azt gondoljuk, hogy a négy szabadság elve helyett a három felelősség elvét kellene használni.
A három felelősség a fogyasztókért, a természetért és a társadalomért való felelősséget jelenti.
Ungár Péter kitért a globális minimumadó kérdésére is, amely szerinte a kormány kommunikációjával ellentétben nem a magyar szuverenitásról szól, hanem arról, hogy a kormány nem akarja megemelni a multinacionális nagyvállalatok társasági adóját.
A frakcióvezető úgy látja: nem magyar érdek, hogy a német nagytőke kedvezően adózhasson, ez a Bundestag érdeke.
Fónagy János azzal kezdte válaszát, hogy ő még emlékszik a 25-30 évvel ezelőtti állapotokra, amikor a magyar társadalom a munkanélküliségtől és a létbiztonság elvesztésétől félt, ezért számukra az első pillanatól meghatározó volt, hogy az érintett munkaadókat visszaszerezzék, ezzel lehetett a magyar emberek létbiztonságát helyreállítani, és elérni a munkanélküliség csökkenését. Hozzátette: ebben benne vannak a multik, a nyugati, német vállalatok is, amelyek Magyarországon beruháztak és munkahelyeket létesítettek.
Az államtitkár a globális minimumadóról kifejtette: a baloldal rácsatlakozott a globális minimumadóról szóló nemzetközi kampányra, ebből két dolog következik: megint fontos jogköröket adnának ki a nemzeti kormány kezéből, és állandóan adóemelésen törik a fejüket. Fónagy János szerint a globális minimumadó a vállalkozások hosszú távú, tartós adóemelését jelentené, ezért nem támogatják.
Megint az a gyanúm, hogy a külföldi elvárásokhoz igazítják a politikájukat, kerül, amibe kerül a magyar állampolgároknak.
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy június 19-én volt apák napja, ez az ünnep pedig pártokon, politika oldalakon átívelő támogatást élvez, hiszen mindannyian fontosnak tartják, hogy a férfiakat mint apákat el kell elismerni.
A politikus felidézte, hogy az EU elfogadta a munka és a magánélet egyensúlyáról szóló irányelvet, amely szerint az apai pótszabadságot tíz, ikergyermekek esetében tizennégy napra kellene emelni, ez duplája a magyarországi apai pótszabadságnak.
Tordai Bence kifejtette: első látásra a férfiaknak segít, de ugyanannyira segít az édesanyáknak is, hogy ne maradjanak egyedül a szülés után. A Párbeszéd ezért tartotta fontosnak, hogy olyan javaslatot tegyen, amely szerint a duplájára kellene emelni az apaszabadság időtartamát. A jelenlegi szabályozás szerint az apáknak ötnapos, ikrek esetében hétnapos pótszabadság jár.
A képviselő kiemelte: a kormány azt hangoztatja, hogy családbarát politikát folytat, ezt most nem is akarja vitatni. Szerinte inkább az a fontos, hogy azt keressék, amiben egyet tudnak érteni. Tordai Bence megjegyezte: a kormány is támogatandó célnak tartja az apák nagyobb társadalmi szerepvállalását, ezért ebben a kérdésben lehet nemzeti konszenzus. A politikus arra is kitért: lát rá esélyt, hogy a kormány eleget fog tenni az uniós jogból eredő kötelezettségének teljesítésére, vagyis emeli az apai pótszabadság időtartamát.
Vitályos Eszter államtitkár válaszában megköszönte, hogy Tordai Bence is fontosnak tartja a családok támogatását, ebben nincs vita közöttük, a magyar jövőt a magyar családok írják. Az államtitkár kiemelte: Magyarország a szülési szabadság tekintetében élen jár az EU-ban, a kormány bővítette az apáknak járó kedvezmények körét is.
Vitályos Eszter hangsúlyozta: a kormány most is eleget fog tenni az uniós jogból eredő kötelezettségének, hogy egyre könnyebb legyen családot alapítani, gyereket nevelni. Majd felsorolta a kormány eddig hozott családbarát intézkedéseit. Az államtitkár szerint a jelenlegi magyar családtámogatási rendszer rendkívül kedvező szabályozáson alapul. Elmondta: háború van, háborús infláció, és örömteli, ha végre a Párbeszéd is a családok megerősítésében látja a megoldást, bárcsak mindig így gondolná.
Dócs Dávid szerint a rend egy erős állam alapja, vagy legalábbis annak kellene lennie. A Mi Hazánk politikusa úgy látja, a rendvédelemben káosz uralkodik, és egy hajszálra vagyunk a katasztrófától. Az ellenzéki képviselő felsorolta: a rendőrség nem képes kielégíteni a társadalmi igényeket, nem vonzó az életpályamodell, nincs szakmai megbecsülés, és az utánpótlás sem megfelelő.
A rendőreink kevesen vannak, fáradtak és alulfizetettek. Nem locsolgathatunk tovább Betadine-t egy nyílt törésre, ezt a sérülést sínbe kell tenni végre, hogy gyógyulásnak induljon.
Ahogy arról beszámoltunk, a moratórium lejárta után egy híján háromszáz rendőr szerel le. Dócs Dávid kitért arra is, hogy a magyar rendőrök a határra vannak vezényelve, és ott egyre brutálisabb támadások érik őket. A Mi Hazánk többek között azt javasolja, hogy szakmai alapon kezeljék a demotiváltságot, és legyen jelentős béremelés.
Rétvári Bence azzal kezdte válaszát, hogy
az önök pártja mintha arra alapozta volna a saját politikai felemelkedését, hogy folyamatosan a jogszabályokat megszegve direkt provokálta a rendőrséget, direkt jogsértéseket követett el azért, hogy bekerüljön a hírekbe.
Az államtitkár példaként említette a jogellenes tüntetésszervezést vagy a járványügyi szabályok szándékos megszegését.
Rétvári Bence azzal egyetért, hogy rend nélkül nincs szabadság, és a rendőrség megbecsülése nélkül nem képzelhető el egy állam biztonságos működése, de ők úgy gondolják, hogy minden esetben be kell tartani a jogszabályokat, tisztelni a rendőröket.
A kormánypárti politikus a felmondásokról kijelentette, hogy azok aránya nem éri el az egy százalékot, pedig „önök politikailag azt várták, hogy nagymértékű felmondás lesz”. Rétvári Bence emlékeztetett arra, hogy tízszázalékos béremelés és hathavi fegyverpénz is volt, 2010-hez képest pedig kevesebb bűncselekmény, több rendőr van.
Komjáthi Imre, az MSZP országgyűlési képviselője arról beszélt: a kormány ne a dolgozókon, ne azokon spóroljon, akik ezt az országot a hátukon viszik. A politikus szerint a politikai kinevezetteken kellene spórolni, és nem tömeges kirúgásokat kezdeményezni a közigazgatásban.
Komjáthi Imre az mondta: „óriási szükség van” az MSZP létbiztonsági csomagjára, mert a kormány saját magán, a saját zsebén nem spórol. Megemlítette, hogy Orbán Viktor fizetését megduplázták. Azt is felsorolta, hogy májustól 57 államtitkárt neveztek ki, az előző ciklusban 104 helyettes államtitkár volt, most 108-ra nőtt a számuk.
Lassan ott tartunk, hogy a csokorba kötött répának és a ferde fogazású léggömbhántolónak is lesz saját kormánybiztosa
– fogalmazott az MSZP-s politikus.
Hozzátette: a kormány ebben valóban előremegy, és nem hátra, azt is mondta, hogy az euró árfolyama és az árak mennek előre, közben nincs átfogó béremelés, a Tungsramnál tömeges elbocsátások vannak.
A politikus hangsúlyozta: gyalázatos, hogy a kormány a fideszes oligarchákat védi. Komjáthi Imre követeli, hogy ők is vegyék ki a részüket az adózásból, „fizessenek a gazdagok”.
Azt is kijelentette, hogy a kormány mondja ki a frankót: amit megspórolnak a közszférán, azt saját magukra költik.
Dömötör Csaba államtitkár válaszában kiemelte: a bérből és fizetésből élők számíthatnak a kormányra. Az elmúlt tizenkét évben munkahelyeket hoztak létre, a foglalkoztatás sosem volt magasabb a rendszerváltás óta, mint most. Hangsúlyozta: semmilyen államigazgatási terület nincs, ahol leépítésre lenne szükség, megerősítették az életpályamodellt.
Dömötör Csaba rámutatott, hogy az Orbán-kormány jelentősen csökkentette a parlament létszámát, Ha pedig az MSZP további lépéseket szeretne, hogy a politikusokon spóroljanak, akkor legelőször a saját frakciójuk háza táján nézzenek körül. Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy egy olyan javaslat van napirenden, amely véget vetne a frakciók támogatási trükközésének.
Dömötör Csaba szerint nem igaz, hogy nem volt béremelés, a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetet pedig azzal magyarázta, hogy háború és háborús infláció van, illetve árt a végig nem gondolt uniós szankciós politika is. A nehéz gazdasági helyzetnek akkor lesz vége, ha a háborúnak vége, azaz béke lesz. Az államtitkár felsorolta, hogy a kormány milyen intézkedéseket hozott: meghosszabbították az árstopokat, hitelmoratóriumot vezettek be, ezeket az intézkedéseket azonban nem akarja az ellenzék.
Arra kérte az ellenzéket, álljanak őszintén a magyarok elé, és mondják meg az embereknek, hogy nem akarnak árkorlátozást, a háború minden költségét a nyakukba tennék. Dömötör Csaba szerint az ellenzék megszorításmániás.
Hajnal Miklós reméli, hogy a választási kampányra ígért vitája Fürjes Balázzsal utólag pótolható, és ha a Momentum politikusán múlik, akkor a választókerületről, az országról fognak vitázni, nem lesz üres személyeskedés, szerinte ebben az államtitkár már letette a névjegyét.
Az ellenzéki képviselő rögzítette: a költségvetésben elsősorban azt nézi, hogy mi jut a választókerületének, mi jut a hegyvidékieknek és a bel-budaiaknak, de komoly hiányérzete van.
Hajnal Miklós kijelentette: az egészségügyi rendszer katasztrofális állapotban van. Itt a János kórház felújításáról beszélt, és arra hívta fel a figyelmet, hogy egy homlokzatfelújítással nem sokra megy az, akit bent kezelnek, viszont a költségvetésben nem látja a felújításra szánt pénzt. Megemlítette a budai villamosközlekedés felújításának kérdését is, amelynek szintén nem találja a forrását a költségvetésben.
Rétvári Bence azzal vágott vissza, hogy bár Hajnal Miklós nem akar személyeskedni, mégis Fürjes Balázst emlegette. Arra is emlékeztetett, hogy a Momentumnak a fővárosi közgyűlésben nem volt olyan fontos a közlekedés ügye, mert amikor összevesztek a DK-val, nem vettek részt az ülésen, amelyet ezért nem is tudtak megtartani.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy amikor az Egészséges Budapest Programra megérkeztek a források, nyolcvanmillió forintot rögtön tanulmányírásra akartak fordítani. Rétvári Bence jelezte azt is, hogy a momentumos képviselő valamiért nem hozta szóba a kútvölgyi tömböt, ahol elindult a felújítás, a János kórházat pedig fejleszteni kívánják a továbbiakban is. A kormánypárti politikus szerint a baloldal egészségügyi programja arról szólt, hogy mennyit kell az embereknek fizetniük, és mit lehet privatizálni.
Lukács László György, a Jobbik országgyűlési képviselője arról beszélt: amit a kormány mond, az mindig szöges ellentétben áll a valósággal. A politikus szerint ez a helyzet az árstopok, az extraprofit-különadó és infláció esetében is.
Az árstopokkal kapcsolatban kifejtette: sok boltban az érintett termékkörök elérhetetlenek, mert nem a valósághoz lettek igazítva a szabályozások.
Az extraprofit-különadóról azt mondta: „Európa legbunkóbb légitársasága” áthárította, és más cégek is jelezték, hogy ezt fogják tenni. Lukács László György szerint világosan látszik, hogy a legkisebbek fogják megfizetni az extraprofit-különadó, a háború, a gazdasági helyzet és Orbán Viktor, illetve az államtitkárok fizetésének az árát is.
Az inflációval összefüggésben a jobbikos politikus azt mondta: a kormány öt-hatszázmilliárd forintnyi plusz rekord-adóbevételre készül, miközben a legszegényebbekkel fogják megfizettetni az infláció árát. Lukács László György hangsúlyozta, hogy amivel „Orbán kasszája jól jár”, mindenki más viszont nem.
Elismételte, hogy a Jobbik nullaszázalékos áfát szeretne az alapvető élelmiszerekre, legyen szigorú ellenőrzés, továbbá be kell vezetni a szociális kártyát.
Lukács László György szerint régen ha az embereknek nem volt pénzük lecsóra, összedobtak rá, ma azonban ott tartunk, hogy ha összedobnak egy lecsóra, nem marad pénzük.
Tállai András államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy Horvátország a mai napon vezetett be üzemanyagstopot, Szlovénia pedig most vezeti ki az árstopot, mert ott baloldali kormányt választottak meg.
Az államtitkár szerint az árstop pozitív hatással van az árakra, öt-hat százalékkal nyomta le az infláció mértékét. De nagyon nehéz az infláció ellen küzdeni, külső hatások okozzák, most éppen a háború, vagyis háborús infláció van. Egész Európa küzdelmet vív az inflációval, minden ország megpróbál a maga eszközeivel küzdeni ellene. Tállai András ezután kifejtette, hogy a baloldal mit csinált hatalmon, illetve most nem támogatják a kormány intézkedéseit.
Arató Gergelyt a felszólalása előtt arra figyelmeztette Kövér László, hogy tekintettel a korábbi megszólalásaikra, ha olyan megfogalmazást használ, amely súlyosan sérti a Ház tekintélyét, „akkor kénytelen leszek szankciókat foganatosítani, hogy finoman fejezzem ki magam”. A DK képviselője megköszönte a figyelmeztetést, de jelezte, hogy nem veszi figyelembe.
Az ellenzéki politikus arról beszélt, hogy négyszáz forint az euró, vágtat az infláció, és sokan nem tudnak megélni a fizetésükből. Arató Gergely úgy látja, hogy ebben a helyzetben a kormány a globális környezetszennyező nemzetközi nagyvállalatok érdekét védi.
Arató Gergely szerint a nagy multicégeket az egész világ szeretné megadóztatni, ez a globális minimumadó, amelyet a magyar kormány nem támogat. A képviselő azzal egyetért, hogy nem szabad olyan adóemelést végrehajtani, amely az embereket sújtja, de úgy gondolja, hogy a kormány épp ezt teszi, mert az extraprofitadót áthárítják az emberekre.
Dömötör Csaba leszögezte: az, hogy az ellenzék is támogatja a globális minimumadót, tényleg két dolgot jelent: jogköröket adnának ki a nemzeti kormány kezéből, és „mániájuk az adóemelés”. Az államtitkár több kérdést is feltett: „végiggondolták önök, hogyan befolyásolná a Magyarországra érkező befektetéseket, ha duplájára nőne a vállalati adószint? Ha a világ más térségei nem emelnék meg ezt az adót?”
A kormánypárti politikus világossá tette, hogy ez Magyarországnak jelentős versenyhátrányt okozna, és élnek azzal a gyanúval, hogy az ellenzék külföldi elvárásokhoz igazítja a politikáját. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a baloldal válságkezelése a költségvetési fűnyíróról szólt, mindenhonnan vágtak, míg a mostani kormány megszorítások helyett támogatásokat biztosít.
Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője A hon- és rezsivédelem költségvetéséről címmel arról beszélt napirend előtti felszólalásában, hogy négy hónapja tört ki az orosz–ukrán háború, azóta a béketörekvések kudarcot vallottak, egyre keményebb gazdasági válság van, eljött a hiányok korszaka, ha pedig hiány van, akkor elszabaduló árak és infláció lesz.
A kormánypárti politikus azt is mondta, hogy Brüsszelben is hiány van: kiszámíthatóságból, stabilitásból és józanságból, ez pedig tovább fűti a gazdasági válságot. Hozzátette, hogy Brüsszelnek veszélyes ötletbörzéje van, ráadásul „a brüsszeli dilivonatra” Budapest vezetése is felült, mert arra kérték a magyar embereket, hogy hagyják maguk mögött az autójukat, és váltsanak tömegközlekedésre. Hollik István szerint az ilyen ötletek oda vezetnének, hogy az infláció megmaradna, illetve nőne.
A politikus hangsúlyozta: a baloldali ötletek mélyítik a háborús inflációt, erre nemet kell mondani, a 2023-as költségvetés azonban meg tudja védeni a magyar embereket, garantálja a rezsicsökkentés megmaradását, továbbá a magyar emberek fizikai megőrzését is.
A KDNP-s politikus arra is kitért, hogy a globális minimumadóra is nemet kell mondani a stabil fejlődés érdekében. Továbbra is priorirtás a nyugdíjasok védelme, a családtámogatások megmaradnak.
Hollik István kijelentette: a stabil növekedési pályán tartott, feszes költségvetés jelenti a magyar emberek megvédését. Arra kérte a baloldalt, hogy tegye félre a pártpolitikai szempontokat, az ellenzéki pártok támogassák a stabilitást szolgáló költségvetést.
Tállai András államtitkár lényegében megismételte Hollik István felszólalását. Elmondta: szerinte az a jó költségvetés, amely figyelembe veszi a külső tényezőket. Hangsúlyozta: a rezsivédelem és a honvédelem költségvetését nyújtotta be a kormány, megszorítások pedig nem lesznek.
Bánki Erik szerint háborús infláció van, ami csak akkor fog megszűnni, ha béke lesz. A Fidesz képviselője egyértelművé tette: a kormány legfontosabb célja, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, és ne a magyar emberekkel fizettessék meg az árát. Az Európai Unió egységét fontosnak nevezte, de csak olyan döntéseket és szankciókat támogatnak, amelyek nem fájnak jobban Magyarországnak és Európának, mint annak, akit szankcionálni akarnak. Bánki Erik kitért arra is, hogy a globális minimumadó hátrányosan érintené Magyarországot.
Válaszában Tállai András megerősítette, hogy a globális minimumadó Magyarország számára versenyképességi hátrányt jelentene. Az államtitkár számára teljesen érthetetlen és felfoghatatlan a javaslat, „olyan, mintha az EU lábon lőné magát, majd miután lábon lőtte magát, indulna a futóversenyen Amerikával és Kínával”.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)