„A főváros nem hagyott számomra más opciót, mint a jogorvoslatot, mivel tisztességes eljárás, azaz tényfeltáró vizsgálat helyett egy rögtönítélő bíróság gyorsaságával elküldtek, sőt nyilvánosan megsértették a jó hírnevem – nyilatkozta tavaly februárban a Mandinernek Békés Gáspár. – Többek között a fővárosi intézmények, épületek környezeti lábnyomát vizsgáltam, stratégiai környezeti vizsgálatokkal és nemzetközi energetikai sztenderdekkel foglalkoztam” – mondta akkor a lapnak.

Azután küldték el a fővárostól, hogy napvilágra került: a Magyar Ateista Társaság blogján 2018-ban amellett érvelt, hogy ne lehessen megkeresztelni a gyermekeket, mert az „jogi szempontól illegitim”. Békés Gáspár akkor a Magyar Nemzetnek írt levelében azt állította, hogy az ő felfogása szerint nem számít keresztényellenes agitációnak, a keresztény hívők érzékenységét durván provokáló nézetnek, hogy be kellene tiltani a keresztelést. Békés Gáspár szerint publicisztikája a keresztség teológiai és jogelméleti kérdéseit tárgyalta, a keresztényeket semmilyen minősítéssel nem illette.

A Karácsony Gergely által vezetett Főpolgármesteri Hivatal a Magyar Nemzet érdeklődésére közölte: elhatárolódik köztisztviselőjétől. Nem sokkal később, még a próbaideje alatt felmondtak Békés Gáspárnak, aki a Mandinernek azt mondta, hogy nem indokolták meg az elbocsátását, aminek ráadásul előjelét sem látta.

„Nem tartottam valószínűnek, hogy a szólásszabadság keretei közé tartozó, évekkel korábbi írásaim miatt elbocsátanának, mivel ez – amellett hogy törvénytelen – kommunikációs és politikai szempontból is a lehető legrosszabb döntés a főváros számára” – nyilatkozta az elbocsátott szakértő a lapnak.

Jogtalan volt Békés Gáspár elbocsátása a fővárostól a törvényszék szerint – közölte a napokban a Magyar Ateista Társaság.

„Békés Gáspárt tavaly bocsátotta el a főváros, miután lejárató kampányt indított ellene a kormánymédia. Békés szakmai munkájával kapcsolatban kifogás nem merült fel, szakirányú végzettségeit a világ vezető egyetemein szerezte. A döntés ellen számos humanista szervezet is tiltakozott. Békés tucatnyi halálos fenyegetést is kapott, így felkerült a veszélyeztetett humanisták nemzetközi listájára” – olvasható a közleményben.

A Magyar Ateista Társaság szerint a törvényszék megállapította, hogy Békés Gáspár elbocsátása politikai alapú diszkrimináció volt.

„Az eljárásból az is kiderült, hogy a főváros többek között előbb közölte a kormánymédiával Békés figyelmeztetését, mint az érintettel, és hamisan akarta a kibocsátott figyelmeztetést utasításként feltüntetni a törvényszék előtt. A főváros ráadásul azzal érvelt, hogy valójában azért bocsátották el Békést, mert személyes Facebook-profilján megvédte magát, ezért nem volt egyértelmű, hogy hivatalnokként vagy magánszemélyként nyilatkozik-e, habár a fővároson kívül senki sem állította, hogy Békés hivatali minőségében szólalt volna meg. A főváros győzelme tehát azt jelentette volna, hogy a munkavállalókat el lehet bocsátani, ha nem jelzik minden egyes online megszólalásuknál, hogy épp nem hivatalnokként nyilvánulnak meg” – írta a Magyar Ateista Társaság. Azt is közölték, hogy a fővárosi vezetés fellebbezést nyújtott be.

Mint az RTL összefoglalójából kiderült, a bíróság első fokon kimondta, hogy Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala jogellenesen, az egyenlő bánásmód elvét figyelmen kívül hagyva szüntette meg jogviszonyát. Annak ellenére hogy ez próbaidő alatt történt, a bíróság arra kötelezte a Főpolgármesteri Hivatalt, hogy Békés Gáspárt eredeti munkakörében foglalkoztassák tovább úgy, mintha lejárt volna a próbaideje, és számára 680 ezer forintot – elmaradt illetményét – fizessék meg.

Az RTL arra is kitért, hogy Békés Gáspár a keresetében kérte: a törvényszék állapítsa meg, hogy az eljárásban sérült emberi méltósága, ezt azonban a bíróság nem látta megalapozottnak. Békés Gáspárnak 16 ezer forint perköltséget kell megfizetnie a Főpolgármesteri Hivatal számára.

 Az RTL kérdéseire válaszul a Főpolgármesteri Hivatal kifejtette:

„Az állam semlegességéből fakadóan ha valaki köztisztviselőként kezd tevékenykedni, akkor (...) tartózkodnia kell a vallási vagy világnézeti meggyőződéséből fakadó, nagy nyilvánosság előtti éles és provokatív megnyilvánulásoktól, legyen szó bármelyik vallási közösség vagy éppen az ateisták meggyőződéséről. A köztisztviselők semlegességének és pártatlanságának követelménye nem pusztán azt jelenti, hogy ezeket az értékeket a köztisztviselő közvetlenül nem sértheti meg, hanem olyan magatartást sem tanúsíthat, illetve olyan látszatot sem kelthet, amely kételyt ébreszthet a politikai közösség egyes csoportjaiban az iránt, hogy a köztisztviselő vagy rajta keresztül a munkáltatója a közügyek intézése során a pártatlanság és a semlegesség követelményei szerint jár el.”

Hozzátették: „mindez nem jelenti azt, hogy a köztisztviselő a világnézeti meggyőződését ne nyilváníthatná ki, de ezt olyan formában kell megtennie, ami összeegyeztethető a köztisztviselő semlegességének és pártatlanságának követelményével”.