Három évvel ezelőtt kezdődött a Balatoni Bringakör névre keresztelt kerékpáros körgyűrű felújítása, amely a tó több pontján a korábbihoz képest új nyomvonalon vezet. A Magyar Kerékpárosklub már a tervezési szakaszban számos észrevételt tett, amelyet hol megfogadtak, hol nem. A projektet koordináló Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő szerint az építés szempontjából legproblémásabb szakaszok belterületen vannak, de egyéb nehézségek is hátráltatják a teljes felújítás befejezését. Helyzetjelentés a Balaton körüli aszfaltcsíkok állapotáról.
Tavaly nyáron, amikor azt kérdeztük olvasóinktól, hogy mit szeretnek legjobban a Balatonnál, a legtöbben a kerékpárútra szavaztak. Az kétségtelen, hogy a Balaton partján több olyan szomszédos település található, melyek között a legegyszerűbb – és az aktív pihenéshez is leginkább illeszkedő – közlekedési lehetőség a kerékpár, hisz sok helyen kiváló minőségű út áll rendelkezésre. Azok azonban, akik a teljes tókerülésre vállalkoznak, maguk is megtapasztalhatják, milyen nehézségekkel jár a Balatoni Bringakör teljes rekonstrukciója.
Még 2011 körül fogalmazódott meg a Balatoni Bringakörút (BB) felújításának gondolata. A fejlesztését célzó tervezési feladatok 2017 nyarán kezdődtek. Időközben bizonyos tényezők miatt a nyomvonalak módosítására is szükség volt (ezek tervezése vagy már lezajlott, vagy még el sem kezdődött). Jelenleg a Fonyód, Balatonfűzfő, Balatonudvari és Zánka (külterület) települések nyomvonalszakasz kiviteli tervig történő megtervezésére írt ki közbeszerzéseket a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. A folyamatban lévő, 2022-ben megvalósítandó építkezések nettó 1,2 milliárd forintba kerülnek.
A legproblémásabbak a jellemzően belterületen vezetett és teljes átépítéssel érintett szakaszok.
Ennek az az oka, hogy a közműszolgáltatók adatai már több évtizedes elmaradásban vannak, hiányosak, így gyakran máshol, más mélységben és más típusú/tulajdonú közművezetékek futnak, mint amivel előzetesen, a tervezéskor számoltak. Így gyakran a kivitelezés alatt, a feltárást követően kell kiváltani, esetenként még a kerékpárút kialakításának műszaki megoldásán is változtatni.
A 205 kilométer hosszú Balatoni Bringakör komplex fejlesztése 2019 áprilisában kezdődött a NIF Zrt. beruházásában, az eredeti tervek szerint 2021-ben már egy sokkal jobb Balaton-körön lehetett volna tekerni. (Tavaly a kormány már azt közölte, hogy északon, a Tihanytól Balatonkeneséig tartó szakasz munkálatai az ütemezés szerint 2023 végéig érhetnek célba.) Az biztos, hogy az északi parton több helyen jelenleg tereprendező gépek dolgoznak, már javában készül az út alapozása. Hubik Tiborral, a Magyar Kerékpárosklub balatoni régióvezetőjével a kiépítés nehézségeinek okait igyekeztünk feltérképezni.
A legtöbb Önálló kerékpárút csak az északi parton, illetve a Balaton keleti és nyugati oldalán található, mivel a déli part településszerkezete miatt fizikailag szinte lehetetlen megfelelő szélességű új kerékpárutat kialakítani.
A bringások megelégedésére Szántódon új nyomvonalon önálló kerékpárút épült, így már nem kell a nagyon forgalmas Szent István utcában a gépjárművek között tekerni.
A BB nem engedélyköteles szakaszainak felújítása 2019-ben kezdődött Balatonakarattya és Balatonboglár között. Ezek a felújítások főleg a kisebb forgalmú utcák útburkolatainak cseréjét jelentették, de épült néhány új kerékpároshíd is.
Balatonlellén a Köztársaság utcát a mi ötletünk és javaslatunk alapján újították fel, ahol nyitott kerékpársávot létesítettek. Valószínű, hogy ezzel az ötletünkkel rengeteg fát sikerült megmenteni. Új nyomvonalat alakítottak ki Balatonbogláron, Balatonlellén, Balatonőszödön, Szántódon, Zamárdiban, Balatonszéplakon és Siófokon, és várhatóan még további településen lesznek jelentős változások a közeljövőben. Jelenleg is munkagépek dolgoznak Balatonkenesén és Balatonfűzfőn, és reményeink szerint nemsokára hozzáfoghatnak Balatonakarattyán a Kisfaludy sétány megújításának is, amely az egyik legszebb szakasza lesz a BB-nek
– idézte fel Hubik Tibor a tavalyi egyeztetés eredményét. Az első jelentősebb felújítás az északi parton, a Tihany és Örvényes közötti mintegy 3 kilométeres szakasz volt, amely idén tavaszra készült el.
A Balatonrendes belterületén vezető szakasz évtizedeken át a bringások rémálma volt, mivel kerékpárút és kis forgalmú utcák híján a bringásokat egyszerűen kiterelték a 71-es útra a nagy sebességgel közlekedő autók közé.
Érdemes azonban arra felkészülni, hogy a déli part jelentős részén és az északi part több településén is kis mellékutcákban jelölték ki a kerékpáros nyomvonalat, ahol autós és gyalogos forgalom is zajlik. Hubik Tibor szerint az lenne az ideális megoldás, ha ezekben az utcákban 30 km/órás sebességkorlátozás lenne, de ahol megoldható, ott lakó- és pihenőövezetet is kialakíthatnának, vagy kerékpárosutcákat jelölhetnének ki. Sok helyen ugyanis ezekben az utcákban járda sincs, pedig fontos a gyalogosok védelme is.
A Magyar Kerékpárosklub régi törekvése, hogy a tó körüli nyomvonal ne a zajos, forgalmas és büdös főutak mentén menjen, hanem lehetőség szerint minél közelebb kerüljön a Balatonhoz.
Ezért is léptek közbe, amikor kiderült, hogy a tervek szerint Balatonudvari és Balatonakali között továbbra is a 71-es út mellett akarták vezetni a nyomvonalat. Javaslatukra végül sikerült a tóhoz közelebb eső, zöld területen átvezető új nyomvonalat elfogadtatni, amely egy földút 3 méter széles leaszfaltozását jelenti (ennek kivitelezése azonban leghamarabb 2023-ban kezdődik).
Nagy intenzitással folyik a Balatonakarattya–Balatonfűzfő közötti szakaszok építése is. Hubik Tibor azt mondja, sikerült (más kerékpáros szervezetekkel közös) javaslatukkal elérni, hogy Balatonkenesén, a jelenleg burkolatlan Kikötő utcán vezessék végig az új nyomvonalat. Ezzel megszűnhetnek a konfliktusok a 71-es út túloldalán, a nyaralósor előtt a gyalogosok és kerékpárosok között. Az sem mellékes, hogy így sok fa menekülhet meg a kivágástól.
Kritikus a helyzet Balatonfüred és Tihany között. Ennek a szakasznak már tavaly el kellett volna készülnie. A fő probléma, hogy ez a rondellákkal tarkított rész a Balaton medrét képezi, ebből pedig számos jogi probléma ered. Amíg ezek nem oldódnak meg, addig nem lehet elkezdeni a felújítását.
Balatonszepezd és Zánka önkormányzatával már több egyeztetés is volt a nyomvonalról, de megállapodás nem született. E két településen meglehetősen sajátos ok miatt áll a fejlesztés:
az itt élők szerint túl hangos a kerékpárút forgalma, ezért elutasítják, hogy a parti nyomvonal legyen kijelölve a kerékpárral közlekedők számára. Az autók zaját valószínűleg már megszokták.
Ha nem változnak a tervek, Balatonberénynél jelentős fakivágás lesz, mivel a mérnökök 3 méter szélességű kerékpárút megtervezésére kaptak megbízást. Hubik szerint ilyen esetekben felül kellene vizsgálni e szélesség szükségességét, mert a fák és a természet láthatja kárát az ilyen beruházásoknak. Reményei szerint talán még módosíthatók a tervek. A révfülöpi strand és a vasút közötti szakasz az ellenpélda, hiszen az út keresztmetszete ott annyira keskeny, hogy az már balesetveszélyes. Egyik sem jó megoldás.
A még fel nem újított szakaszokon is vannak veszélyesebb pontok, gyakran találkozni olyan állapotokkal, amik azonnali beavatkozást igényelnek. A Magyar Kerékpárosklub jó kapcsolatot ápol a Magyar Közúttal, ha bejelentést tesznek, a Magyar Közút munkatársai néhány napon belül a problémás és balesetveszélyes helyzeteket elhárítják. A cég nemcsak az utak kezelését végzi, hanem a BB három pontján mobil számlálókat helyeztek ki, amelyek mérik a bringás forgalmat. A számlálók adatai is azt jelzik, hogy folyamatosan nő a Balaton körül biciklizők száma, ezért is van óriási szükség a BB teljes felújítására.
A 205 km hosszú Bringakörből eddig 108 km újult meg, az év végére azonban – a NIF számításai szerint – már 114,2 km új kerékpárút áll majd a biciklisek rendelkezésére.
(Borítókép: Hubik Tibor)