Érdekes ügyben kell dönteniük az alkotmánybíráknak. Egy tetten ért orvhalászt előbb halvédelmi bírsággal és eltiltással sújtottak, miközben orvhalászat vétsége miatt vádat is emeltek ellene. Az ügyben eljáró ráckevei bírónő az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerinte a kétszeres eljárás tilalma miatt nem indítható a vádlott ellen büntetőeljárás.
Lehet-e egy orvhalászt az ellene jogerősen kiszabott közigazgatási bírság után ugyanazért a tettéért büntetőeljárás keretében is felelősségre vonni? Többek közt erre kérdésre is felelniük kell az alkotmánybíráknak abban az ügyben, amelyet a héten tárgyal az Alkotmánybíróság. Molnár Dalma, a Ráckevei Járásbíróság büntetőbírója még tavaly októberben – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett – azért fordult a testülethez, mert álláspontja szerint a vádlottal szemben jogerősen kiszabott büntető jellegű szankciót követően a kétszeres eljárás tilalma miatt büntetőeljárás nem indítható.
A vádirat szerint a vádlott – érvényes állami horgászjegy és területi engedély birtokában – a Ráckevei-Duna-ágnál, a hétvégi háza előtti
stégen állva úgynevezett gereblyéző módszerrel horgászott, amihez nagy méretű hármas horgot és egy 60 grammos szivarólommal felszerelt, csali nélküli horgászkészséget használt.
Miután a cselekményét észlelték a hivatásos halőrök, a vádlottat intézkedés alá vonták, és a horgászathoz használt felszerelését elvették.
A halvédelmi törvény értelmező rendelkezése szerint gereblyézésnek minősül „a halnak nem a táplálkozási viselkedésére alapozottan, és a szájnyílásán kívüli más testrészébe akasztott horoggal történő zsákmányul ejtésére irányuló módszer”. A gereblyézés vétségnek minősül, és akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. A gereblyézés hármas horgokkal vagy száruknál összeerősített, nagyobb méretű horgokkal történik, ezeket húzzák, rángatják az orvhalászok a vízfenék felett. A horgok beleakadnak a hal testébe és így húzzák ki brutálisan a partra vagy csónakba. Főleg fehér és pettyes busára szoktak így orvhalászni, és a horgokhoz még egy nagyobb ólmot is erősítenek, hogy az minél mélyebbre ússzon.
A vádlott ellen közigazgatási és büntetőeljárás is indult. A közigazgatási hatóság a vádlottra százezer forint halvédelmi bírságot szabott ki, állami horgászjegyét visszavonta és az állami horgászjegy vásárlásától egy évre eltiltotta. A vádlott fellebbezése nyomán másodfokon eljáró megyei kormányhivatal az elsőfokú döntést helybenhagyta.
Vádemelés után az ügy a Ráckevei Járásbíróság elé került, ahol az eljáró bíró úgy értékelte, hogy egyazon személy szándékos cselekménye a büntető törvénykönyv szerinti orvhalászati tényállás elemeit és a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény szerinti halvédelmi bírság alapjául szolgáló cselekmény tényállási elemeit egyaránt kimeríti. Ezért a vádlottal szemben jogerősen kiszabott közigazgatási, büntető jellegű szankciót követően a kétszeres eljárás tilalma miatt büntetőeljárás nem indítható, és a kétszeres értékelés tilalma miatt büntetőjogi szankció nem alkalmazható.
AZ INDÍTVÁNYOZÓ BÍRÓ SZERINT A CSELEKMÉNY KÉTSZERES ÉRTÉKELÉSE ÉS KÉTSZERES BÜNTETÉSE A JOGBIZTONSÁG SÉRELMÉVEL JÁR.
A ráckevei bírónő szerint a jogbiztonság érvényre juttatása érdekében egyértelmű szabályozásra lenne szükség a tekintetben, hogy mikor folytatható le halvédelmi bírság kiszabására irányuló hatósági eljárás, és mikor van helye büntetőeljárás megindításának.
A kétszeres eljárás tilalma (ne bis in idem) több mint kétezer éves jogelv, amely az athéni államférfi, Démoszthenész nevéhez fűződik. Ez a jogelv a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága és a luxembourgi Európai Unió Bírósága gyakorlatában is érvényesül. Mindkét bírói fórum már számos ítéletében kimondta, hogy
senki nem vonható büntetőeljárás alá és nem büntethető kétszer ugyanazon bűncselekményért.
A jogelv szerepel az Alaptörvényben is. Molnár Dalma indítványa szerint az Alaptörvény B. cikkének (1) bekezdéséből és XXVIII. cikkének (6) bekezdéséből következő alkotmányos követelmény, hogy ha a vádlottal szemben ugyanazon tényállás mellett közigazgatási eljárást folytattak le, amely eljárásban vele szemben jogerősen vagyoni, ezáltal büntető jellegű szankciót szabtak ki, akkor ugyanazon tényállás alapján és ugyanazon jogellenes cselekmény miatt ugyanazon személy ellen büntetőeljárás nem indítható.
Az indítvány hivatkozott az Alkotmánybíróság egy öt évvel ezelőtti határozatára is, amely szerint a kétszeres eljárás alá vonás és büntetés tilalmából eredő alkotmányos követelmény, hogy ha állatkínzás vétsége vagy bűntette miatt büntetőjogi felelősség megállapításának van helye, vagy a büntetőjogi felelősség kérdésében már jogerős marasztaló döntés született, akkor ugyanazon tényállás alapján indult állatvédelmi hatósági eljárásban, ugyanazon jogellenes cselekmény miatt állatvédelmi bírság kiszabására ugyanazon személlyel szemben nem kerülhet sor.
A bírói kezdeményezéssel kapcsolatban megkeresték az igazságügyi minisztert. Varga Judit 2022. március 18-án kelt levelében arról tájékoztatta az Alkotmánybíróságot, hogy álláspontja szerint
a konkrét ügyben kifogásolt kétszeres értékelés tilalmának megszegése nem áll fent, sőt, az általános hatósági eljárási szabályozás szintjén is egyértelműen rendezett kérdésről van szó.
Az igazságügyi tárca vezetője hangsúlyozta: a két eljárás lefolytatása nem zárja ki, hogy az orvhalászat körében eltérő jellegű szankciók alkalmazását mérlegelje a két eljáró szerv, ugyanakkor „megtorló” jellegű szankciók párhuzamos alkalmazása kizárt.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)