Nemcsak a családi béke, hanem az adósság elkülönítése miatt is érdemes házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést kötni – ajánlja Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. A kamara adatai szerint tavaly kilenc százalékkal több szerződést jegyeztek be a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába, mint tavalyelőtt. Elsősorban azok kötnek szerződést, akik nem az első kapcsolatukban élnek, vagy jelentős a vagyonuk, de sokan szerződnek azért is, hogy elkülönítsék az egyik fél vállalkozását érintő adósságot, megóvva ezzel a közös családi vagyont.
A házassági szerződéssel szembeni ellenérzéseket néhány hollywoodi film is táplálja. Például a Kegyetlen bánásmód című, 2003-ban készült romantikus vígjátékban főszerepet kap a gátlástalan válóperes ügyvéd, Miles Massey (George Clooney) által kidolgozott házassági szerződés, amelyet egy hasonlóan gátlástalan vagyonvadász hölgy, Marylin Rexroth (Catherine Zeta-Jones) igyekszik kijátszani. Tény, hogy az amúgy szellemes film nem túl jó propagandája a házassági szerződésnek.
Pedig a közhiedelemmel ellentétben
a házassági (élettársi) szerződés nem csupán arra jó, hogy váláskor a vagyonosabb fél érdekét szolgálja, hanem sok esetben éppen, hogy meg lehet védeni vele a házastársat, illetve a közös háztartást.
Jellemzően ugyanis akkor kötnek ilyen szerződést, ha a felek már valamilyen múlttal érkeznek a kapcsolatba. Gyakran mindketten voltak házasok, és már gyerekeik is vannak. A házassági szerződés ráadásul nemcsak váláskor lehet hasznos, hanem akkor is, ha az egyik fél meghal. A szerződés ez esetben a végrendeletet is helyettesíti, és segít megelőzni az öröklés körüli perpatvarokat.
Érvényes házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést kizárólag közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan lehet kötni, az otthon, egymás között írt megállapodás akkor is érvénytelen lesz, ha azt tanúk is aláírták.
A közjegyzők tapasztalatai szerint a leggyakrabban azok kötnek házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést, akik nem az első kapcsolatukban élnek. Így tudják leválasztani a korábbi életükben keletkezett vagyont vagy adósságot. Ezzel egyúttal azt is befolyásolni tudják, hogy mi és hogyan kerül a hagyatékukba, ami különösen fontos lehet, ha nem csak egy házasságból született gyermekük. Gyakran kötnek házassági vagyonjogi szerződést abban az esetben is, ha az egyik fél jóval vagyonosabb, mint a társa.
Mindenekelőtt házakról, lakásokról, autókról, értékpapírokról, üzletrészekről rendelkeznek egy szerződésben, de vannak, akik jövőbeli vagyoni viszonyaikat szabályozzák részletesen. Például megegyeznek, hogy melyik fél fizeti majd a rezsit, vagy milyen arányban törlesztik a közösen felvett lakáshitelt.
Egy házassági vagyonjogi szerződés az általánosan elterjedt nézettel szemben nem csak akkor segíti a feleket, ha véget ér a kapcsolatuk. Kifejezetten hasznos lehet olyan esetekben, amikor az egyik fél a vállalkozásához vagy más okból hitelt vesz fel
– tanácsolja Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. A közjegyzők azt tapasztalják, hogy noha egyre többen kötnek ezért házassági vagyonjogi szerződést, nem ez a tipikus ok. Pedig a szerződéssel számos kockázattól, így egy vállalkozás csődjének, egy nem fizetett hitel vagy károkozás következményeinek terhétől is megkímélhető a másik fél. Ha nincs házassági vagyonjogi szerződés, akkor a házassági vagyonközösség miatt – ha nem különíthető el egyértelműen, mi számít a felek közös, illetve különvagyonába –
nemcsak az életközösség során szerzett bevételek, hanem általában a kötelezettségek, hitelek, adósságok is közösek.
Viszont amennyiben egy vagyonjogi szerződésben világosan el van határolva, mi számít különvagyonnak, akkor a másik fél különvagyonából nem követelhető a tartozás.
Ehhez azonban az is elengedhetetlen, hogy a vagyonjogi szerződést bejegyezzék a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába (HÉVSZENY). Egy szerződés ugyanis harmadik féllel, például egy bankkal szemben, csak ezután hatályos, vagy akkor, ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. A bejegyzést a házastársak, illetve élettársak személyesen kérhetik a lakóhelyük vagy tartózkodási helyük szerint illetékes vagy a szerződést közjegyzői okiratba foglaló közjegyzőtől.
Az országos nyilvántartásba tavaly kilenc százalékkal több ilyen dokumentum tényét jegyezték be, mint egy évvel korábban.
A vagyonjogi szerződések nyilvántartásába való bejegyzés költségtérítése tízezer forint, míg a nyilvántartásból való lekérdezésé ezer forint. Aki valószínűsíti a betekintéshez fűződő jogi érdekét, az bármely közjegyzőnél – díj megfizetése ellenében – betekinthet a nyilvántartásba annak érdekében, hogy tudomást szerezzen egy vagyonjogi szerződés fennállásának a tényéről, és saját célra feljegyzést is készíthet.
Régebbi házassági vagyonjogi szerződés is bejegyeztethető a HÉVSZENY-be, amennyiben az megfelel a hatályos jogszabályok szerinti kritériumoknak.
Cikkünk a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével készült.
(Borítókép: Index)