Egy 75 éve nem használt tisztség tér vissza Magyarországra. Az indoklás szerint a főispán kifejezés visszaépítése a magyar jogrendbe lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez. Egy másik javaslat szerint, amelyet Kocsis Máté nyújtott be az Országgyűlés elnökéhez, még a vármegyék is visszatérhetnek.
Az egyik legősibb magyar tisztséget vezeti vissza 75 év után a kormány. A kormánymegbízottakat ugyanis főispánokká nevezik ki.
A parlament oldalán található dokumentum szerint:
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 30. § (2) bekezdés b) pontjában a »kormánymegbízott« szövegrész helyébe a »főispán« szöveg lép.
Az indoklásban – amit a hvg.hu szúrt ki – meg is magyarázták a módosítást:
az érintett ágazati törvényekben a kormánymegbízott elnevezését – a történelmi hagyományok tisztelete és újjáélesztése jegyében – főispánra módosítja.
Mint az a javaslat szövegében olvasható: „a főispán kifejezés visszaépítése a magyar jogrendbe lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez, és ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek”.
Szerintük az európai országok esetében is számos példát találunk korábbi korokba visszanyúló kifejezések modern kori használatára. Példaként említették az angolszász országokat, ahol sok helyen a mai napig használják a helyi önkormányzatok választott vezetőire az alderman kifejezést, amely városatyát jelent, és „egy szép, régies, a hivatás szakralitását megragadó szinonimája a bürokratikusabb hangzású és érzelmű polgármester szónak”.
Hasonló példára hivatkoztak Hollandia esetében is, ahol a területi közigazgatásban végrehajtó pozíciót betöltőket nem tanácsosnak, hanem Wethoudernek, magyarra fordítva jogtartónak vagy jogbírónak hívják.
Közben benyújtotta az Alaptörvény tizenegyedik módosítását célzó javaslatot kedden a Fidesz frakcióvezetője. Kocsis Máté indítványa szerint tartalmazza az ország területi tagozódására vonatkozó rendelkezések megváltoztatását: „a történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel a megyék elnevezése vármegyékre változik”.
Az indoklás szerint a magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak.
A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek. Emellett a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti.
A vármegye kifejezés használatával jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése – tartalmazza az Alaptörvény 11. módosítását célzó javaslat indoklása.
A javaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.
A módosításra Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a közösségi oldalán reagált.
Főispán. Öblögessük egy kicsit ezt a szót. És értsük meg az üzenetet, amit a kormány üzenni akar azzal, hogy a kormánymegbízottakat eztán majd így kell szólítani
– vélekedett a politikus.
Magyarország mintegy ezer éve fennálló sokszor változó közigazgatási beosztása. A második világháború végéig hivatalosan csak a vármegye elnevezést használták, de a köznyelvben szinonimaként már akkor is megyeként hivatkoztak az adott térségre. A Magyar Népköztársaság szovjet mintára 1949. évi XX. törvényben tette kizárólagossá a „megye” kifejezést, ezután csak történelmi megjelölésként lehetett a vármegye szót használni.
Főispánok
A király képviselői voltak a vármegyék élén álló, az adott közigazgatási egységet irányító főispánok. A 19. század végén a megyei főispánok mellé a szabad királyi városok élére is főispánokat neveztek ki. Ahogyan a vármegye megnevezés, a főispáni tisztség is 1950-ig létezett.
Kormánymegbízottak
A kormánymegbízottak szerepe Magyarországon 2011. január 1-je óta működő fővárosi és a megyei kormányhivatalokat a miniszterelnök által kinevezett kormánymegbízottak vezetik.
(Borítókép: A nagykanizsai Nagy-Magyarország Emlékmű újraavatása 2001-ben. Az 1952-ben lerombolt obeliszket 63 régi vármegye címerpajzsa díszítette. Fotó: MTI)