Júliusban a Számvevőszék elnökének, szeptemberben a Nemzeti Választási Bizottságnak, decemberben az MNB felügyelőbizottságának jár le a mandátuma. 2023 elején a jövő nemzedékek szószólóját, míg egy év múlva négy alkotmánybírót kell választani.
A következő hónapokban több, az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselő megbízatási ideje jár le. Ezek a megbízatási idők eltérő hosszúak: van, akit hat évre, kilenc évre vagy éppen tizenkét évre választottak meg. Az újraválaszthatóság kérdésében sem egységes a szabályozás. Például amíg a tizenkét évre választott Állami Számvevőszék elnöke újraválasztható, addig az alkotmánybírák nem újrázhatnak tizenkét év után.
aztán van, akit egyszer lehet újraválasztani, van, akit egyszer sem, de akad olyan tisztség is, amelyre egy személy akár korlátlan számban is újraválasztható.
Mindamellett jelentős különbségek vannak a választás módjában is. Egyes tisztségviselőket titkosan, az összes országgyűlési képviselő kétharmada választ meg, másokat viszont nyílt szavazással, csupán a jelen lévő képviselők többsége.
A lejáró mandátumok közül időrendben első az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökéé. Domokos László tizenkét éves megbízatása ugyanis 2022. július 4-én befejeződik.
Miközben az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló, Kocsis Máté (Fidesz) és Simicskó István (KDNP) által június 21-én beterjesztett törvényjavaslathoz fűzött indoklás szerint a módosítás arra tesz javaslatot, hogy az Országgyűlés által választott, jelenleg eseti jelölőbizottsági eljárás keretében jelölt közjogi tisztségviselők – köztük az Alkotmánybíróság tagjai – személyét a jövőben
az Országgyűlés feladatkör szerint illetékes állandó bizottsága jelölje és hallgassa meg, ezáltal egységesítve és koherenssé téve a parlamenti eljárásban lefolytatandó jelöltállítási szabályokat,
addig a parlament már elfogadta a 22/2022. (VI. 22.) OGY-határozatot, amely mégis egy új különbizottságról, az Állami Számvevőszék elnökét jelölő eseti bizottság létrehozásáról rendelkezett.
A határozati javaslat szerint eredetileg a bizottsági tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek indítványt, mégpedig úgy, hogy a Fidesz négy, a KDNP egy, a DK–Jobbik–Momentum–MSZP–Párbeszéd–LMP kettő, a Mi Hazánk egy tagot delegál. Az ÁSZ elnökjelöltjévé pedig az válik, aki elnyerte legalább öt bizottsági tag támogatását. Nos, a jelölőbizottság végül hat (négy fideszes, valamint egy-egy KDNP-s és mi hazánkos) taggal alakult meg, mert a baloldal egyetlen tagot sem delegált. Bánki Erik, a bizottság elnöke a vg.hu érdeklődésére elmondta:
A Fidesz és a KDNP Windisch Lászlót, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettesét, volt jegybanki alelnököt jelöli az Állami Számvevőszék új elnökének.
Windisch László 1978. január 23-án született Drezdában. Jogi diplomáját 2002-ben szerezte meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán. 2012-ben jogi szakvizsgát tett. 2002-től a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságán előbb jogász, később osztály- és főosztályvezető, majd igazgatóhelyettesi pozícióban dolgozott. 2011 januárjától a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és vámigazgatási főosztályának vezetője. 2013. október 2-ától a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, ebben a pozícióban a legkomolyabb kihívást a 2015-ös brókercsődhullám (Buda-Cash, Hungária, Quaestor) kezelése jelentette. Általános meglepetést keltett, amikor 2019 őszén kiderült, hogy saját elhatározásból távozik posztjáról. 2021. január 4-étől a Központi Statisztikai Hivatal kommunikációs igazgatóságot irányító elnökhelyetteseként dolgozott.
Ez év szeptember végén lejár a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) valamennyi választott tagjának mandátuma is. A testület jelenlegi elnöke Téglási András, aki február óta tölti be az elnöki tisztséget, míg Bozsóki Éva 2013. szeptember 30-ától az NVB elnökhelyettese.
A tagokat és a póttagokat, akikre a köztársasági elnök tesz javaslatot, az Országgyűlés az előző NVB választott tagjai megbízatásának lejártát megelőző kilencven napon belül választja meg nyílt szavazással, a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával. Az NVB az alakuló ülésén a választott tagok közül választja meg elnökét és annak helyettesét.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által június 21-én benyújtott, az egyes választási tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy
az NVB tagja az lehet, aki jogi egyetemi diplomával rendelkezik.
Az indítvány szerint a bizottság kiemelt szerepére is tekintettel indokolt, hogy ne csak a választott, hanem az Országgyűlésben képviselőcsoporttal rendelkező pártok is jogi egyetemi végzettségű tagokat bízzanak meg a bizottságba.
Év végén megszűnik az MNB felügyelőbizottsága elnökének (Papcsák Ferencnek) és tagjainak (Madarász Lászlónak, Nyikos Lászlónak és Szényei Gábor Andrásnak) a megbízatása is. A jelenlegi szabályozás alapján a felügyelőbizottság tagjainak megbízatása azon év december 31-éig tart, amely évben az Országgyűlés megbízatása megszűnik.
Ami a jövőt illeti, a parlament alakuló ülését követő év január 1-jétől a felügyelőbizottság új tagjainak megbízatása az MNB elnöke megbízatásának időtartamához igazodik. (Matolcsy György jegybank elnök megbízatása 2025 márciusáig tart.)
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény szerint
felügyelőbizottsági tagnak hitelintézeti, pénzügyi, illetve számviteli kérdésekben kiemelkedő szakmai ismeretekkel rendelkező, valamint az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgárt lehet jelölni.
A következő hónapokban lejár az MNB monetáris tanácsa három tagjának a hatéves megbízatása is. Elsőként Kardkovács Kolosé (2022. szeptember 13.), majd Parragh Biankáé (2023. március 22.) és Kocziszky Györgyé (2023. április 5.). Az utódokat az Országgyűlés nyílt szavazással, a jelen lévő képviselők többségével választja meg.
2014 elején alakult meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, amelynek feladata a kommunista diktatúrával kapcsolatos állami emlékezet megőrzése, a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása, valamint a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetői körének felderítésében együttműködés az ügyészséggel. Jövő februárban lejár a bizottság elnökének (Földváryné Kiss Réka), valamint két, a parlament által választott tagjának (Ötvös Istvánnak és Soós Viktor Attilának), továbbá a Magyar Tudományos Akadémia és az igazságügyért felelős miniszter egy-egy delegáltjának (Bank Barbarának, illetve Máthé Áronnak) a kilencéves megbízatása. Az Országgyűlés által választott tagok egyszer újraválaszthatók, mégpedig a jelen lévő képviselők kétharmadának titkos szavazatával.
Jövő év elején dönteni kell az egyik ombudsmanhelyettes személyéről is. 2023. február 21-én lejár tudniillik Bándi Gyula környezetvédelmi jogászprofesszor, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes (szószóló) hatéves mandátuma. A hatályos szabályok szerint ő is egyszer újraválasztható.
2023. szeptember 1-jén négy alkotmánybírónak jár le a tizenkét éves megbízatása. Dienes-Oehm Egont, Pokol Bélát, Szalay Pétert és Szívós Máriát 2011. június 29-én választotta meg titkos szavazással a parlament alkotmánybírónak – 2011. szeptember 1-jei hatállyal.
Ők viszont már nem választhatók újra.
A Kocsis–Simicskó-féle törvényjavaslat az alkotmánybírák esetében megszünteti a korábbi eseti bizottságot, és úgy rendelkezik, hogy az alkotmánybírókra a parlament alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága tesz javaslatot. Az új szabályozás azt is kimondja, ha az Országgyűlés a jelöltet nem választja meg, az állandó bizottság ugyanazon az ülésszakon, de legkésőbb tizenöt napon belül újabb javaslatot tesz. Az indítvány szerint az új bírókat az elődök megbízatási idejének lejártát megelőző kilencven napon belül választják meg.
Ez a rendelkezés pedig azt jelenti, hogy a négy új alkotmánybírót már 2023 júniusában megválaszthatják.
(Borítókép: Szívós Mária, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke, Szalay Péter ügyvéd, Pokol Béla egyetemi tanár, Balsai István, a Fidesz országgyűlési képviselője, volt igazságügy-miniszter és Dienes-Oehm Egon korábbi nagykövet, nemzetközi magánjogász, az öt újonnan megválasztott alkotmánybíró leteszi esküjét az Országgyűlés plenáris ülésén 2011-ben. Fotó: Illyés Tibor / MTI)