Legalább két ellenzéki párt támogatja a vármegye kifejezés visszahozását, de az európai parlamenti és az önkormányzati választások egy napon tartásában aligha számíthatnak a kormánypártok külső támogatásra. Az Alaptörvény tizenegyedik módosításáról vitáztak a parlamentben.
Az Alaptörvény tizenegyedik módosításáról szóló vitát – amely az önkormányzati és az európai parlamenti választások azonos napon történő lebonyolítását, valamint a vármegye kifejezés visszahozatalát tartalmazza – Simicskó István azzal nyitotta, hogy több nemzetközi példa mutatja, lehetséges egy napon tartani két választást, amivel költséghatékonyabbá is teszik, tízmilliárd forint spórolható meg. A KDNP frakcióvezetője észszerűnek és logikusnak nevezte az Alaptörvény módosítását.
Pósán László a vármegyékről kifejtette: az a lényeg, hogy a magyar államiság történetéhez fűződő értékeket a régi elnevezések felélesztésével is visszaemeljék a közéletbe és a jogrendszerbe. A Fidesz politikusa szerint a vármegye és a főispán visszaállítása azt a célt szolgálja, hogy az ezeréves magyar államiság ebben a formában is kifejeződjön. Pósán László kitért arra is, hogy a múltat végképp eltörölni akaró kommunista diktatúra szüntette meg ezeket az elnevezéseket.
A kormány nevében Répássy Róbert hasonló érveket sorakoztatott fel a módosítás mellett, mint az előtte felszólalók.
Az Alaptörvény módosítását célzó javaslatról itt írtunk bővebben.
A Fidesz részéről Kósa Lajos hangsúlyozta: a vármegye kifejezés tisztelgés az ezeréves államiság előtt, ízlésbeli kérdésnek is lehet nevezni, mert semmilyen hatáskör nem változik. A főispánságot is támogatja azzal a megjegyzéssel, hogy ez még egyszerűsítés is a kormánymegbízotti elnevezéshez képest. Kósa Lajos sokkal érdekesebbnek és lényegesebbnek tartja az önkormányzati választások időpontjának megváltoztatását, mert egy demokratikus berendezkedés legfontosabb eljárása a választás.
A KDNP-nek három felszólalója is volt. Vejkey Imre, Nacsa Lőrinc és Hollik István a korábban hozzászóló kormánypárti képviselőkhöz hasonló érveket sorakoztatott fel a módosítás mellett. Nacsa Lőrinc pluszérvként beemelte a vitába azt is, hogy 2022-ben bevált az országgyűlési választások és a népszavazás egyidejű lebonyolítása, a részvételi hajlandóság is emelkedett.
Arató Gergely azzal kezdte felszólalását, hogy fűződik egyfajta érdek az Alaptörvény stabilitásához, de a kormánypártok a saját Alaptörvényüket sem tisztelik, mert amikor a politikai érdek azt diktálja, rögtön módosítják. Nem tartja kétségesnek, hogy a költségvetésnek minden pénzre szüksége van, de szerinte lehetne spórolni többek között az államtitkárok számának csökkentésével is.
A DK képviselője úgy véli,
azért nyúlnak hozzá az önkormányzati választáshoz, mert ebből valamilyen taktikai előnyt és az ellenzék helyzetének megnehezítését remélik.
Arató Gergely arra is felhívta a figyelmet: bizonyos időközönként ezzel a rendszerrel előfordulhatnak olyan évek, amikor európai parlamenti, önkormányzati és országgyűlési választást is tartanak.
Az ellenzéki politikus további kritikaként és lehetetlen jogi helyzetként említette, hogy hivatalban hagyják a májusban vagy júniusban leváltott polgármestereket és képviselő-testületeket, és a választás győztesei csak októberben lépnek hivatalba. Aggodalomként jelezte azt is, hogy a köztes időben a folytatás lehetőségét elvesztett polgármesterek és testületek mihez kezdenek.
A vármegyéket érintően úgy fogalmazott, hogy a történelmi hagyományok ápolásának híve, de hatásosabbnak látná ezen a területen, ha helyreállítanák az örökségvédelem rendszerét vagy ha visszaadnák a megyéknek a korábbi intézményeket és jogosítványokat. Arató Gergely a főispánok és vármegyék kérdésében él a gyanúperrel, hogy később még előkerülhet egy-egy módosítás, amely átrendezi a jogi viszonyokat is.
A Demokratikus Koalíció nem támogatja az Alaptörvény tizenegyedik módosítását. Arról, hogy milyen kihívásokat jelenthet az ellenzéknek az azonos napon tartott két választás, itt írtunk részletesen.
Lukács László György a vármegyékkel kezdett, és leszögezte:
ha csak a vármegyékről kellene szavazni, a Jobbik támogatni tudná a javaslatot.
A képviselő arra is emlékeztetett, hogy 2011-ben is volt erről egy vita, a Jobbik akkor is támogatta a vármegyék visszahozatalát, és azóta sem változott az álláspontjuk. A Jobbik képviselője arra is felhívta a figyelmet, hogy épp gazdasági válság van, az ország sorsáról és a megélhetési válság megoldásáról kellene beszélni.
Lukács László György minimum aggályosnak tartja, hogy az önkormányzati és az EP-választást ugyanakkor tartanák, a legnagyobb aggálynak azt az átmeneti időszakot nevezte, amikor egy testületnek még megvan a mandátuma, de már megválasztották a következőt. A költségcsökkentésről szóló érvre azzal reagált, hogy a következő évben csak kormányzati kommunikációra a többszörösét különítették el a tízmilliárd forintnak.
A Jobbik így nem támogatja az Alaptörvény tizenegyedik módosítását, de ha külön szavaznának a vármegyékről, igennel voksolnának.
Bedő Dávid felszólalása elején aláhúzta: a főispánokról és a vármegyékről nem fog beszélni, mert az elmúlt tizenkét év legnagyobb bohóckodásának tartja, amit a kormánypártok ezzel kapcsolatban csinálnak.
A Momentum politikusa többek között hangsúlyozta, hogy a szabadság lépésről lépésre, apró adagokban szűnik meg, a választások összevonásával megspórolandó pénzzel összefüggésben jelezte: a közmédiára, a sportra, a stadionokra vagy az olimpiarendezésre is sokkal többet költenek vagy költöttek volna, most pedig tízmilliárd forintot szeretnének megtakarítani.
Bedő Dávid szerint kizárólag azért akarják összevonni a teljesen más elvek alapján működő két választást, hogy káoszt szítsanak és apátiát keltsenek, miközben egyedül a demokráciával szeretnek spórolni.
Tóth Bertalan úgy látja: a kormánypártok politikai érdeke, hogy az önkormányzati választás ne a településekről és ne arról szóljon, hogy egy adott közösség megválasztja a saját vezetőit. Az MSZP frakcióvezetője arra számít, hogy a Fidesz erre is egy országos belpolitikai kampányt akar felhúzni, és az EP-választás miatt lehet folytatni a Brüsszel elleni küzdelmet is.
A szocialista képviselő a vármegyék kérdéséről elmondta, hogy a kormánypártok vezetőinek kommunista múltját akarják eltakarni ezzel. Az MSZP nem fogja támogatni az Alaptörvény újabb módosítását.
Novák Előd azzal indított, hogy konstruktív ellenzéki pártként módosító javaslattal élnek. Azt jogosnak nevezte, hogy az önkormányzati és az európai parlamenti választást tartsák egy napon a költséghatékonyság miatt, és az is jogos érv, hogy a magyar társadalom 2024-ben ne egész éves permanens kampányban éljen. Ugyanakkor – tette hozzá – az, hogy fél évig a leváltott polgármester és képviselő-testület maradjon hivatalban, a motiválatlanság problémáját vetíti előre, sőt még az is feltételezhető, hogy sok esetben akár bosszúból, akár már mindegy alapon nagyot markol a közösbe a polgármester.
A Mi Hazánk ezért azt javasolja, hogy rövidítsék le a ciklust, ne októberben, hanem az EP-választás napján járjon le az önkormányzatok mandátuma is.
Novák Előd megjegyezte azt is, hogy már az Európai Unió utáni életre is kell készülni, mert nem biztos, hogy a 2024-es után lesz még EP-választás Magyarországon. A Mi Hazánk támogatja a vármegyék visszahozását, de további érdemi módosításokat szorgalmaznak, ilyen például a csendőrség felállítása, amiről korábban itt írtunk bővebben.
Keresztes László Lóránt azzal a kérdéssel szállt be a vitába, hogy ha a vármegyék a kommunista múlttal való leszámolásról szólnak, akkor miért nem támogatják a kommunista ügynökakták nyilvánosságra hozatalát. Az LMP politikusa egyértelművé tette, hogy a vármegye elnevezésre tőle nem fognak negatív jelzőt hallani, mélységesen tiszteli a nemzeti hagyományokat, de felmerült benne a kérdés, hogy épp amikor válságok korát éljük, biztos ez az a lépés-e, amellyel a legtöbbet lehet tenni ezen a téren.
Az ellenzéki képviselő szerint sokkal fontosabb lenne, ha egy kormány mindent megtenne azért, hogy ne kelljen több százezer magyarnak megélhetési okokból külföldön dolgoznia. Kitért arra is, hogy pusztulnak a műemlékek, és ez a kormány nem megerősítette, hanem leépítette a műemlékvédelmet, ráadásul többet kellene tenni a közös természeti kincsek, a folyók, például a Sajó védelmében is.
Keresztes László Lóránt önmagában nem tartja ördögtől valónak az európai parlamenti és az önkormányzati választás egy napon történő lebonyolítását, de úgy véli, hogy az erre való törekvést nem most és nem ilyen módon kellene megtenni, hanem már 2019-ben világossá kellett volna tenni, akkor legitim módon meg lehetett volna fogalmazni a szándékot, és a korábban említett anomáliák sem merülnének fel.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)