Az Európai Unió intézményei Konferenciát kezdeményeztek Európa jövőjéről, a nemrég lezárult eseménysorozattal felmérték, hogy az uniós polgárok szerint melyek az előttünk álló legnagyobb kihívások, és hogyan lehet ezekre felkészíteni az Európai Uniót. A parlament ennek nyomán fogalmazta meg határozati javaslatát, melynek megállapítása szerint Európa új korszakba, a válságok és a bizonytalanságok korszakába lépett. 

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az unió jövőjéről szóló magyar álláspontot összefoglaló határozati javaslat általános vitájában hangsúlyozta: a magyar emberek a kezdetektől aktívan vettek részt az EU jövőjéről szóló vitában.

Magyarországon több mint 800 eseményt rendeztek a konferencia ideje alatt, Magyarország volt az egyik legaktívabb nemzet, lakosságarányosan pedig a második helyen áll az ország a megszervezett események, a beküldött ötletek és hozzászólások együttes számát tekintve.

A több száz esemény alapján megállapítható, hogy a magyarok az erősebb és hatékonyabb Európai Unió kulcsát nem a birodalomépítésben látják, világosan megfogalmazták, hogy az EU-nak változnia kell

– mondta Répássy Róbert, hozzátéve: a vélemények alapján ki kell állni az egyhangú döntéshozatal fenntartása mellett és el kell utasítani a többségi döntéshozatallal érintett területek bővítését ugyanúgy, ahogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament „lopakodó hatáskörbővítésére” irányuló törekvéseket is. Emellett javaslatok születtek az EP-képviselők számának csökkentésére és a képviselők nemzeti parlamentből történő delegálására is.

Tájékoztatása szerint a vitában a tagállamok határvédelmi erőfeszítéseinek támogatását, a kötelező kvóták erőltetésével való felhagyást, a migrációs politika nemzeti hatáskörben tartását, a bevándorlók és a menekültek közti egyértelmű különbségtételt, a családok támogatását, a gyermekek oktatásának fontosságát, az őket célzó szexuális propaganda féken tartását és a hagyományos családmodell és házasság támogatását is megfogalmazták.

„Az elmúlt évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy csak erős és cselekvőképes tagállamok képesek megvédeni polgáraikat. Az Európai Unió feladata, hogy támogassa tagállamait a hatékony válságkezelésben. Az Európai Unió jelenlegi szerződéses keretrendszere azonban nem alkalmas arra, hogy a válságok korszakában az együttműködés alapjául szolgáljon. Az Országgyűlés szükségesnek látja az uniós szerződések felülvizsgálatát” – áll a határozati javaslatban, amely egyebek mellett arra tesz javaslatot, hogy az Európai Unió tagállami szerződésében jelenjenek meg a következők:

• Európa keresztény gyökerei és kultúrája jelentik az európai integráció alapját, ami erkölcsi iránytűként szolgál a bizonytalanságok korszakában. 
• Az unió katonai képességeit, ennek alapjául szolgáló ipari kapacitásait erősíteni kell, és az európai biztonság letéteményeseként közös európai hadsereget kell felállítani.
• Rögzíteni kell az Európai Bizottság politikai és ideológiai semlegességét.
• Európának meg kell védenie a jelen és a jövő európai generációit. A demográfiai kihívás kezelésének és a családok támogatásának a szerződésekben uniós célkitűzésként kell megjelennie. 
• Szerződéses szinten kell garantálni minden nép jogát arra, hogy eldönthesse, kivel akar együtt élni a hazájában.
• Lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti parlamentek megakadályozhassák a nem kívánt uniós jogalkotást, ahogyan azt is, hogy a tagállami kormányok és a nemzeti parlamentek is kezdeményezhessenek uniós jogalkotási eljárást. 
• Szerződéses védelemben kell részesíteni az Európai Unió területén élő őshonos nemzeti kisebbségeket, és támogatást kell biztosítani számukra.
• Meg kell erősíteni a Nyugat-Balkán országainak európai perspektíváját.

Emellett a javaslat szerint Európa keresztény gyökereit és hagyományait az uniós alapértékek közt kellene szerepeltetni.

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka a magyar álláspontot ismertetve elmondta: A magyarok az integrációt az EU-val szemben nem öncélnak, hanem eszköznek tartják arra, hogy „nemzeti szabadságunk kiteljesedhessen”. Rámutatott: az EU ma a hagyományos európai értékeket tagadó Európát épít, a magyarok azonban úgy hiszik, hogy Európát a zsidó–keresztény gyökerei táplálják, építőkövei pedig hagyományos közösségeink, a nemzet, a család és a történelmi egyházak.

Az EU ma a véleményhegemónia Európáját építi, a magyarok azonban a szabadság és a pluralizmus pártján állnak, a nemzetek nélküli Európa építésével szemben pedig úgy gondolják, hogy a tagállamok az európai integráció jövőjének urai 

– mondta Deutsch Tamás, hozzátéve: az EU ma demokrácia nélküli Európát épít, a magyarok szerint európaiságunk a nemzeti identitás szerves része.

„Az EU ma európaiak nélküli Európát épít, ezzel szemben a magyarok Európa jövőjét a családtámogatásokban, a gyermekvállalási kedv erősítésében látják” – tette hozzá.

Deutsch Tamás kitért az EU nyugat-balkáni bővítésének fontosságára is. Kiemelte: a kormány minden balkáni állam európai integrációját támogatja, mert hozzájárul a szomszédság stabilitásához. Azonban Szerbia integrációs folyamatának kiemelkedő szerepe van, mert Szerbia a térség stabilitásának kulcsa – jelentette ki.