Itt a nyár, harmincvalahány fok árnyékban, dübörögnek a partik – és persze közben fogyasztunk is. A fesztiváloknak sajnálatos velejárója a zöldterületek amortizációja, a növényzet károsítása, a sok műanyag és a temérdek szemét. Összeszedtük, hogy lehet egy fesztivál környezettudatos, és mit tehetnek a bulizók ezért.
A zenei és művészeti fesztiválok között az egyik legnagyobb a riói karnevál, amelyen a Covid előtt akár tízmillió vendég is megfordult. De ha csak a hazai rendezvényeket nézzük, a Sziget Fesztiválon 2018-ban 565 ezren vettek részt.
A fesztiválok nem csak kimagasló kulturális értékkel bírnak, egyúttal nagy terhelést is jelentenek az ökoszisztémára.
Az angol Glastonbury Fesztivál szervezői például a minap már megkongatták a vészharangot: amennyiben a bulizni vágyók nem a kijelölt illemhelyeken végzik el a dolgukat, le kell fújniuk az eseményt, mert a tömeges földre vizelés a környezetre, az élővilágra is komoly károsító hatással lehet.
A zajszennyezés mellett hihetetlenül megnőtt a fesztiválok szeméttermelése is. Pedig
a bulikon keletkező szemét hatvan százaléka újrahasznosítható lenne,
ám ezért a szervezőknek és résztvevőknek is tenniük kell. Az egyik legnépszerűbb hazai zenei fesztivál, a VeszprémFest például az idén több területen is zöldít, de összeszedtük, hogyan lehet ökotudatos a bulizó is.
+1 A letaposott zöldterületek regenerálása az egyik legnagyobb kihívás a partihelyszíneken. Ez elsősorban a szervezők felelőssége. A VeszprémFest például egy veszprémi cég, a Greenman természetbarát, biológiailag lebomló növényvédő szereivel éleszti majd újjá az élővilágot több hektáron.
Ha a fesztiválozók betartják a a fenti tanácsokat, akkor
a bulinak szinte nyoma se marad.
Újra zöldellő rétek, dús növényzet és egészséges élővilág veszi át a helyét – legalábbis addig, amíg a következő évben vissza nem térünk.
(Borítókép: Vasvári Tamás / Index)