Az Alkotmánybíróság pénteken közzétett határozatában megsemmisítette a Magyarország egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény azon kivételező rendelkezéseit, amelyek különféle indokokkal megengedték a Balaton-parti harmincméteres védősáv beépítését.
Hiába tiltja a Balaton-törvény a vízparti harmincméteres védősáv beépítését, mert kivételeket is megenged. Miniszteri és kormányrendelettel meg lehet kerülni a szabályokat, be lehet építeni a partot. Tavaly augusztusban az ellenzéki pártok 52 országgyűlési képviselője ezért utólagos normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól a természetes vizek védelmében.
Az indítványozók szerint a sérelmezett rendelkezések mindegyike olyan kivételszabályt tartalmaz, amely a környezet és vízpart védelmében hozott, tartalmukat tekintve a környezet védelmével kapcsolatos szabályok lazítását szolgálja.
Az Alkotmánybíróság egyhangúlag hozott határozatában megalapozottnak találta az ellenzéki képviselők indítványát.
Az alkotmánybírák szerint a szabályozás a törvényi szinten szabályozott fő szabályok alól úgy teremt kivételt (teremti meg a kivételes rendeleti szabályozás lehetőségét), hogy azzal gyengíti az egészséges környezethez való alapjog garanciáit.
Részletesebben:
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Magyarország egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (az úgynevezett Balaton-törvény) 71. § (4) bekezdésének „kivéve ha különleges terület- és településrendezési ok vagy kialakult állapot miatt a Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználása tárgyában e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet ettől eltérően rendelkezik” szövegrésze Alaptörvény-ellenes, ezért megsemmisítette. A megsemmisítést követően a törvény 71. § (4) bekezdése az alábbi szöveggel marad hatályban:
A Balaton szabályozási partvonalától számított 30 méteres sávon belül – a medencés kikötő és a hozzá kapcsolódó épületek kivételével – épület nem helyezhető el. Jogszerűen épített épület a Balaton szabályozási partvonalától számított 30 méteres sávon belül felújítható.
Az alkotmánybírák azt is megállapították, hogy a törvény 71. § (5) bekezdésének „kivéve ha az e törvény felhatalmazása alapján a Balaton vízparti területeire vonatkozó sajátos településrendezési és építési követelmények tárgyában kiadott kormányrendelet ettől eltérően rendelkezik” szövegrésze Alaptörvény-ellenes, ezért azt is megsemmisítették. A megsemmisítést követően a törvény 71. § (5) bekezdése az alábbi szöveggel marad hatályban:
Településrendezési terv készítése vagy módosítása során a beépítésre szánt területnek a Balaton vízparti területeivel érintett területén – az e törvény hatálybalépésekor hatályos településrendezési tervben kijelölt építési övezetre vonatkozóan – a településrendezési tervben előírt megengedett legnagyobb beépítettség és beépítési magasság mértéke az építési övezet változása esetén sem növelhető.
A testület Alaptörvény-ellenesnek találta a 75. § (3) bekezdés b) pontját is, amelyet ugyancsak megsemmisített. Ez a rendelkezés lényegét tekintve a maximum háromszázalékos beépíthetőség alól adott felmentést arra az esetre, ha „különleges terület, strandként” sorolják be a kempinget.
Az Alkotmánybíróság végül azt is megállapította, hogy a törvény 76. §-ának „vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik” szövegrésze szintén Alaptörvény-ellenes, ezért azt is megsemmisítette. A megsemmisítést követően a törvény 76. §-a az alábbi szöveggel marad hatályban:
Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a településrendezési tervben strandként, kempingként, zöldterületként, parttal érintkező közlekedési területként kijelölt építési övezet, övezet területének együttes nagysága és a tómederrel érintkező partszakaszának hossza összességében nem csökkenthető.
A támadott rendelkezéseket az Alkotmánybíróság jövőbeli hatállyal semmisítette meg.
(Borítókép: A balatonvilágosi 92 lakásos, hétszintes vízparti társasház látványterve. Fotó: ÉTDR)