Ha olyan környezetben kell élnünk, ahol a közgondolkodást nem a zsidó-keresztény örökség határozza meg, akkor az olyan fogalmak is, mint a vallás, a vallásgyakorlás és a vallásszabadság, egészen más arculatot öltenek – véli az egyházi vezető.
Az utóbbi harminc évben hatalmas bővülés történt az egyházi intézmények terén, az egyház szervezete is szerteágazóbb lett – egyebek mellett erről beszélt Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek a Magyar Nemzetnek adott interjújában, hozzátéve, hatalmas mértékben bővült az egyház által fenntartott közszolgálati intézmények hálózata.
Nyitott kérdés a társadalomban, hogy ezekben az intézményekben tovább tudjuk-e adni azokat az értékeket, amelyek a szívünk közepében vannak, és amelyek át is élték az előző, nehezebb időszakot. Ez lenne a cél
– fogalmazott.
A világegyházról szólva az egyházi vezető azt mondta: „A közömbösség lassanként magába az egyház belső életébe is beszivárgott. A világegyház sokarcú, van egy erőteljesen fejlődő, de még nem igazán kibontakozott afrikai egyház, és van egy nagyon ígéretes és szépnek mutatkozó távol-keleti katolicizmus. Ebben az utóbbiban hatalmas szellemi, lelki és akár anyagi, fizikai erőtartalékok vannak.”
A vallás fogalma és azok a szükségletek, amelyek a vallás gyakorlásához kapcsolódnak, a keresztény gondolkodásból kerültek be a nyugati kultúrába.
Ha olyan környezetben kell élnünk, ahol a közgondolkodást nem a zsidó-keresztény örökség határozza meg, akkor az olyan fogalmak is, mint a vallás, a vallásgyakorlás és a vallásszabadság, egészen más arculatot öltenek.
Ezt is figyelembe kell venni, amikor a saját igényeinket, kéréseinket, szükségleteinket a társadalomnak megfogalmazzuk – mondta az egyházi vezető.
Erdő Péter a pandémiás időszakról és a háborúról is beszélt. Szerinte a pandémia sem lehet ok arra, hogy rettegésben éljük az életünket. Mint mondta:
A járvány idején is mindig eszünkbe jutott a régi római közmondás, hogy hajózni kell, élni nem kell. Az emberiségben benne rejlik ez a fajta bátorság is, és adott esetben vannak olyan feladatok, amelyek azt is megérik, hogy az ember kockáztasson értük.
A kereszténység közösségi vallás, ahol nem a házi kultusz a jellemző, ezért sokaknak nagyon hiányzott a közösségi ünneplés – véli az érsek, aki azt tapasztalja, hogy az emberek nagyobb számban tértek vissza a szentmisékre, mint amennyien korábban részt vettek ezeken.
A háborús helyzetben az imádság ereje is felerősödik Erdő Péter szerint, aminek vannak különleges formái, mint a felajánlás.
Ekkor egy országot, egy népet vagy akár több államot is felajánlunk Istennek, esetleg úgy, hogy Szűz Mária különleges közbenjárását kérjük. Ezt tette meg a hagyomány szerint Szent István király Magyarországgal. Éppen ezért a pápai felszólításnak mi úgy tettünk eleget, hogy a Szent Jobb előtt ajánlottuk fel az orosz és az ukrán népet a boldogságos Szűz Mária szent szívének, ezzel a világegyházhoz csatlakoztunk
– hangsúlyozta a nemrégiben 70. születésnapját ünneplő Erdő Péter, aki a segítő szeretetet és annak a mindennapi életben való jelenlétét, a hit tettekben való kifejezését is fontosnak tartja. A háborús helyzetben ez a menekültek támogatását és a rászorulók segítését jelenti, amelyet az egyházi Karitászszervezetek is végeznek.
(Borítókép: Erdő Péter 2021. december 24-én. Fotó: Karip Tímea / Index)