A tűzpiros hőlégballon tehetetlen tűzgolyóként bukdácsolt a kék égen, majd a magasból a kukoricásba zuhant. Két év telt el a hazai repülés történetében példátlan Fejér megyei légi baleset óta. A nyomozás lezárult, de a halálos áldozat családja, illetve a súlyos égési sérültek máig nem kaptak érdemi kártérítést. Utánajártunk, mennyit ér manapság egy emberélet.
„A hőlégballonozás – legyen szó születésnapról vagy egy évfordulóról – egyedi élményajándék” – hirdeti egy ajándékkuponokat kínáló weboldal, és alighanem így gondolhatta ezt az a három szerencsétlenül járt élményturista is – két fiatal lány és egy középkorú nő –, akik két évvel ezelőtt befizettek egy ilyen repülésre. Ám a hőlégballonozás tragédiával végződött, egyikük meghalt, a többiek pedig életre szóló másod- és harmadfokú égési sérüléseket szenvedtek.
A súlyos légi baleset 2020 szeptemberében történt a Fejér megyei Vál és Kajászó között, amikor is a kora esti órákban egy hőlégballonban a földet érést követően tűz keletkezett, majd a sérült szerkezet elszabadult. Két utas és a pilóta megégve ugyan, de ki tudott ugrani a kosárból, ám a negyedik személy a levegőbe emelkedett az izzó tűzgömbbel, amely végül a kukoricásba zuhant.
Az eset egyik szemtanúja így számolt be az addig példátlan tragédiáról:
Pihentem a nyugágyban, és egy nagy robbanást hallottam. Felnéztem, és láttam, hogy lángokban áll az alsó része egy nagy piros hőlégballonnak.
A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjének korabeli tájékoztatásából még az is kiderült, hogy „a hőlégballon részben elégett és lezuhant, az eset során több robbanást is hallottak. A hőlégballon működtetéséhez szükséges gázpalack is felrobbant. Az esethez riasztott hatóságok találták meg a negyedik személyt is, akin sajnos már nem lehetett segíteni.”
Ez a bizonyos negyedik személy, akin már nem lehetett segíteni, egy nő volt, aki 58. születésnapjára kapta családjától a halálos kimenetelű ballonos sétarepülést.
Az asszony idén lenne 60 éves. Fia, Simonyi Péter az Indexnek nyilatkozva felelevenítette a két éve történteket, és elmondta, hogy édesanyja bakancslistás vágya volt, hogy kipróbálja a hőlégballonos repülés élményét.
Azt is megkérdeztük, milyen kártérítést kapott a család a baleset óta eltelt közel két évben. Kiderült, hogy a hőlégballont biztosító Allianz álláspontja szerint a légi jármű kötelező felelősségbiztosítása alapján nincs fizetési kötelezettségük, de ennek ellenére kiutaltak a családnak „pár százezer forintot”.
Amikor arról érdeklődtünk, mégis mi lenne a család kártérítési elvárása édesanyjuk halála után, Simonyi Pétertől ezt a választ kaptuk:
Nem tudom megfogalmazni az elvárásunkat, hiszen akkora tragédia ért minket, hogy ép ésszel fel sem fogható, és nem végiggondolható, mi az, ami anyagi értelemben ilyenkor elvárható lenne. Egy ember élete bajosan forintosítható.
Annak, hogy most mindezt a szörnyűséget felemlegetjük, az az oka, hogy a közelmúltban véget ért az ügyben folytatott nyomozás, amely több szabálytalanságra is fényt derített. A rendőrség közleménye szerint „a begyűjtött bizonyítékok alapján a rendőrség gondatlanságból elkövetett halált okozó légi közlekedés veszélyeztetés vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott büntetőeljárást a hőlégballon 63 éves pilótájával szemben”.
Az iratokat átadták a Székesfehérvári Járási Ügyészségnek.
Az Index megkereste a sértettek és a hozzátartozók ügyvédjét, dr. Ikanov Gábort, aki elmondta, hogy jelenleg mindenki az ügy büntetőjogi vonulatával foglalkozik, pedig van annak egy kártérítési aspektusa is, ami legalább ilyen fontos. Ugyanis a hőlégballont üzemeltető egyesület érvényes kötelező biztosítással rendelkezett az Allianz Hungária biztosítónál, tekintettel arra, hogy az érvényes szabályozás szerint a kisebb drónok kivételével minden légi járműnek szükséges ilyen biztosítást kötnie arra az esetre, ha netán kárt okozna.
Ha egy repülőgépnek vagy egy hőlégballonnak nincs érvényes biztosítása, akkor repülési engedélyt sem kaphat – hangsúlyozza az ügyvéd.
Ennek megfelelően a balesetet okozó hőlégballonnak is volt biztosítása, és az azt üzemeltető kis egyesület korrekten el is ismerte a felelősségét, de a biztosító egy néhány százezer forintos egyszeri pénzjuttatáson kívül nem áll jót a baleset következményeiért, pedig a megégett áldozatoknak csupán a havi steril pólyázása többe kerül ennél.
Az Allianz Hungária indoklása szerint ugyanis a baleset súlyos gondatlanság miatt következett be, ezért a társaságnak nem áll fenn a kártérítésfizetési kötelezettsége.
„Ez azonban egy jogi csűrcsavar, ami álláspontom szerint a magyar és az európai jogszabályoknak is ellentmond” – mondja az ügyvéd, hozzátéve, hogy gondoljunk csak bele,
ha egy parkban sétálva a fejünkre zuhan egy lángoló hőlégballon, bármelyik biztosító mondhatja, hogy oké, így jártál, nekem ezzel nincs dolgom.
Az ügyvéd kikérte az Innovációs és Technológiai Minisztérium álláspontját is arról, hogyan lehetséges, hogy a biztosító nem fizet. A tárcától azt a választ kapta, hogy a vonatkozó rendelet megalkotásakor egyáltalán nem az volt cél, hogy a biztosítók kibújhassanak a fizetési kötelezettségük alól.
Ikanov Gábor ügyvéd szerint nemcsak a károsultakat, hanem a magyar költségvetést is kártérítés illeti, hiszen a balesettel összefüggésben álláspontja szerint összességében százmillió forintos nagyságrendű egészségügyi és mentési kiadás keletkezett, amit a biztosítónak szintén ki kellene fizetnie.
Mégsem fizetnek, de a balesetet követően azonnal és lényegesen felemelték az általuk biztosított összes légi jármű éves biztosítási díját.
Mindez azt jelenti, hogy a biztosító minden egyes hónapban extraprofitot termel, ráadásul úgy, hogy a legcsekélyebb szándékot sem mutatja a károk tisztességes rendezésére. A konkrét ügyben pedig a hőlégballonos egyesületre mutogat, mondván, nekik kell fizetni.
A legnagyobb probléma tehát azzal van, hogy a biztosító bármikor, bármilyen jogos kárigényt elutasíthat, és hosszú évekig tartó pereskedésre kényszerítheti az áldozatokat
– figyelmeztet az ügyvéd.
Természetesen kíváncsiak voltunk a biztosítótársaság véleményére is, ezért azzal a kéréssel fordultunk az Allianz sajtóosztályához, hogy ismertessék olvasóinkkal az álláspontjukat az Indexnek nyilatkozó ügyvéd legfőbb állításaival kapcsolatban:
Cikkünk megjelenését követően a biztosító reagált: biztosítási titokra hivatkozik. Közleményüket közzétesszük.
"Tájékoztatjuk, hogy az egyes biztosítási szerződésekkel kapcsolatos minden információ biztosítási titoknak minősül. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 137.§ a) pontja alapján biztosítási titok akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható titokkört pontosan megjelölve erre vonatkozóan írásban felmentést ad. Mivel ez az írásbeli hozzájárulás nem áll rendelkezésünkre, így a megkeresésben hivatkozott ügyben nem nyilatkozhatunk.
Általánosságban azonban elmondhatjuk, hogy az Allianz Hungária Zrt. minden törvényi kötelezettségének eleget tesz, illetve rugalmas és együttműködő hozzáállásával minden egyes ügy esetében célja, hogy az mindenki számára elfogadható módon kerüljön lezárásra."
Az Egyesült Államokban már a hetvenes évek óta próbálkoznak egy egységes értéket meghatározni a kérdés megválaszolására. W. Kip Viscusi közgazdász álláspontja szerint ötmillió dollárt ér egy ember élete, vagyis jelenlegi forintárfolyamon számítva kétmilliárd forintot. Igen ám, de ezt az árat az autóipar és más kockázatos iparágak lobbija sokallta, így 2,5 millió dollárban határozták meg az emberi élet árát 1993-ban.