Karikó Katalin ismét Budapestre érkezett, július elsején vette át az ELTE Természettudományi Karán ünnepélyes keretek között a díszdoktori címét. Az eseményt követő tudományos szimpóziumon a nemzetközileg elismert kutatóbiológus beszélt a pályájáról, az mRNS-vakcina megalkotásáig vezető hosszú útról, majd egy rövid sajtótájékoztatón válaszolt újságírói kérdésekre.
Több százan érkeztek július elsején, péntek délután az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának Gömb aulájában tartott nyilvános eseményére, hogy a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájának kifejlesztőjével találkozzanak.
Az ELTE mellett több hazai egyetem tanárai, jelenlegi és egykori hallgatói, középiskolai diákok, hazai gyógyszergyárak képviselői, farmakológusok és biológusok voltak a résztvevők sorában a sajtó munkatársai mellett.
„Utoljára magyar egyetemen 5 évvel ezelőtt tartottam előadást a nukleozid módosított mRNS-ek hatásáról, akkor tizenketten jelentek meg” – fogadta nagy örömmel, meglepődve Karikó Katalin az egybegyűlt tömeget, aki ezután arról beszélt, hogy ő és a tudomány hogyan jutott el odáig, hogy az mRNS-technológiából hatékony kezelés legyen.
„Kisújszálláson nőttem fel teljesen átlagos körülmények között. Az édesapám hentesként, édesanyám könyvelőként dolgozott, a három évvel idősebb nővérem pedig az iskolában nagyon jó tanuló volt, ezért tőlem is ezt várták el.” Már általános iskolában biológia, kémia tanulmányi versenyeket nyert, nyolcadikosként az országban a harmadik legjobb volt élővilágban. A tematikus táborból, ahova tizenhárom éves korában ment, többen kutatók lettek, biológusok, vegyészek, orvosok. „Középiskolában a tanáraink javaslatára osztálytársainkkal levelet írtunk Szent-Györgyi Albertnek és Selye Jánosnak, a stresszelmélet atyjának, és mindkét kutatótól kaptunk válaszlevelet, hatalmas volt az örömünk” – elevenítette fel a mára ebbe a sorba, a legelismertebb biokémiai feltalálók közé került Karikó, aki hozzátette: ezek mind hatalmas ösztönzést adtak számára, ezért is fontos a gyerekek motiválása a kutatói pályára. Az előadáson azt is megemlítette, hogy továbbtanuláskor az ELTE-t is fontolóra vette, de végül azért Szegedre adta be a jelentkezését, mert az akkori JATE-n megnyílt a biológiai kutatóközpont, ahol dolgozni akart, majd itt kezdte meg biológusként kutatómunkáját.
Az RNS-technológia alapja 1961-ben született, akkor jelent meg az első tudományos publikáció arról, hogy van egy molekula, amely elviszi a DNS-től az információt a sejtekhez fehérjeszintézist indukálva. Ekkor fedezték fel, de még messze álltak attól, hogy megalkossák. A vegyészek elkezdték vizsgálni az RNS-t, és a hetvenes évek közepén találták meg a CAP részét, ami nélkül transzláció nem történik meg. Végül megállapították, hogy bizonyos vírusokban jelen lévő enzimek is tudnak ilyen CAP-et rárakni az RNS-re. Ha valaki például Moderna-vakcinát kapott, abban ugyanezt az enzimet használják. A Pfizer ezt a CAP analógiát építi be a szintézis során. De ha ekkor érkezik a koronavírus-járvány, még nem tudtak volna vakcinát előállítani. A következő áttörés 1978-ban jött, amikor az RNS-t, amit izoláltak, beletették a lipid csomagolóba, ekkor vált lehetségessé, hogy olyan információt vigyünk a sejtbe, ami ott nincs jelen. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban két kollégájával, Kondorosi Évával és Duda Ernővel együtt olvasták az erről megjelent cikket, és elkezdtek liposzómát készíteni, marhaagyból izolálták, több mint egy hétig tartott. A megalkotott foszfolipidbe tettek DNS-t, és ezt küldték a sejtekhez. Kísérleteikben megelőzték kortársaikat, Karikó ekkor kötelezte el magát az RNS-kutatás iránt. Más magyar származású szakember tudományos munkássága is indukálta a technológia megalkotását, a 70-es években Thomas Jenő foglalkozott CAP-analógokkal. Ludwig János szerves kémikussal fedezték fel, hogy ez a molekula RNáz enzimhez hozzátéve antivirális hatású lehet.
Egész életemben bennem volt, hogy amit csinálok, az hasznos legyen, az is fontos, hogy azon a területen kövessük a fejlesztéseket, amin dolgozunk. A magyarországi sikerem a 80-as években elakadt, el kellett mennem az Egyesült Államokba, majd a BioNTech-hez kerültem Európába. Nem lennék itt, ha néhányszor el nem bocsátottak volna, az a fontos, hogy ezt az ember hogy kezeli. Tovább kell lépni!
– emelte ki a kutató.
Először a philadelphiai Temple Egyetemen kapott állást, ahol módosított nukleozidokkal foglalkozott, majd a Pennsylvaniai Egyetemen folytatta munkáját. A biokémikus elmondása szerint ez mind hatalmas lehetőség volt számára, mert a területen élen járó professzoroktól hallhatott előadást, cserélhettek tapasztalatokat, ahogy a magyar egyetemek szakági kutatóival is élénk információátadás zajlott, ami szerinte minden tudományterületen fontos lenne, hogy mihamarabb áttöréseket érjünk el az emberiség érdekében.
Az UPenn-en Drew Weissman immonológussal tökéletesített mRNS-technológiát már szívproblémák, autoimmun és rákos megbetegedések kezelésére is tesztelték laboratóriumi körülmények között, sőt, az influenzára kifejlesztettet már kétszáz emberen, amikor berobbant a világba a koronavírus-járvány. „Szerencsére egy könnyen adaptálható módszerről van szó, ezért a pandémia megfékezéséhez kapott támogatás után nagyobb intenzitással sikerült a SARS-COV-2 ellen alkalmazni az mRNS-vakcinát” – emelte ki.
A módszer lényege, hogy saját szervezetünkben van a kulcs a betegség leküzdéséhez, az mRNS csak aktiválja ennek védelmi vonalát, immunrendszerünket.
Karikó Katalin már több mint 70 kitüntetést vett át. Elmondása szerint ugyan ez mind megtisztelő, de sosem ezért dolgozott, célja az emberiség érdekében a tudományos fejlődés, ami egyfajta szolgálat.
Sok oltásszkeptikus van még mindig a világon. Az átlagember nem tud eleget ezek tudományos hátteréről, ezért tévhitekkel könnyen meggyőzhető. A legfontosabb az lenne, hogy felismerjék: a koronavírus elleni vakcinák, az mRNS-technológia az egészségüket szolgálja
– ismertette a biokémikus.
A fertőzöttségi adatok újbóli felfutásával kapcsolatban megemlítette, hogy a világ legtöbb országában feloldották a korlátozásokat, nem kell maszkot viselnünk. „A vírus pedig még köztünk van, ha maszk nélkül sokan vagyunk egy zárt térben, nem kell csodálkozni azon, hogy valaki megfertőződik.” Arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy egyes virológusok szerint csak ősszel szükséges a negyedik oltás, azt mondta, hogy csak az adatokból indulnak ki, de a vakcinatesztek alapján kiderült, hogy az ismétlőoltások egyre nagyobb hatékonyságot mutatnak, ő már megkapta a negyedik oltását. Az Indexnek korábban elárulta, hogy mindegyik vakcinával a kezdetekkor oltatta be magát, és egyszer sem fertőződött meg. Lapunk kérdésére a variánsokra kifejlesztett oltásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a Pfizer mindegyikre elindította a tesztelést, az omikron alvariánsára is, ugyanakkor eddig az alapoltás is a jelenleg ismert Covid mutációkkal szemben kellő hatékonyságot mutat a cég által publikált eredmények szerint. Karikó az omikronnal kapcsolatban kifejtette, hogy az oltatlanok esetében ugyanolyan kedvezőtlen statisztikák voltak, mint a korábbi változatoknál. A három oltás tudta az omikront igazán neutralizálni. A biokémikus azt is megemlítette, hogy az mRNS technológia más vírusok ellen is alkalmazható, a Pfizer és a Moderna a HIV az influenza, az Epstein-Barr és a genitális herpesz, a malária esetében. Különböző szakaszban vannak az adott kórokozóra kifejlesztett oltóanyagok tesztelése, ez év második felében pedig az övsömör ellen is készül vakcina.
(Borítókép: Karikó Katalin. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)