A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint az ukrajnai háború elől menekülteknek joguk van belépni Magyarországra, ezzel szemben a délről érkezőknek nincs joguk az országba érkezni. Szijjártó Péter kiemelte azt is, az ukrán gabonahiány miatt feltételezhető éhínség miatt a migrációs hullámok példátlan növekedésére kell számítani.
Magyarország egyszerre áll nyomás alatt keletről és délről – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Szijjártó Péter elmondta, keletről a háborús menekültek érkeznek, naponta 12-13 ezren, akiknek joguk van belépni Magyarországra, hiszen a „háború elől nem lehet máshova menni, mint a szomszédba”.
Ezzel szemben a délről érkezőknek nincs joguk az országba érkezni, hiszen az illegális bevándorlók több biztonságos ország határait, köztük Szerbia és Magyarország határát sértik meg – emelte ki a tárcavezető, hozzátéve, hogy Magyarország délről továbbra sem engedi be az illegális bevándorlókat, hanem szigorúan védi a határait, ezért szükség van határvadász egységek létrehozására.
Szijjártó Péter fontosnak nevezte, hogy a NATO a keleti mellett a déli kihívásokra is figyeljen, ahol egyre súlyosabb problémát jelent a terrorfenyegetés, az ukrán gabona hiánya miatt feltételezhető
éhínség következtében pedig a migrációs hullámok példátlan megnövekedésére is számítani lehet.
A miniszter megerősítette: Magyarországnak minden létező szempontból a béke az érdeke, ugyanakkor minden egyes perc, amely háborúval telik Ukrajnában, biztonsági kockázatot jelent. Ezért fejleszteni kell a magyar hadsereg erejét, amelynek érdekében az ország már jövőre eléri a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadásokat – fogalmazott.
Hangsúlyozta, a NATO-ban háborús hangulat uralkodik, nagy szerencse azonban, hogy „továbbra is tartja magát az az álláspont, amely szerint mindent el kell követni annak érdekben, hogy ne jöhessen létre egy direkt, közvetlen konfliktus a NATO és Oroszország között”. Valamint újra bölcs döntésnek nevezte, hogy a NATO szövetségként továbbra sem szállít fegyvereket Ukrajnába, hiszen az „még nagyobb tragédia kockázatával fenyegetne”.
A tárcavezető kitért arra is: tavaly őszig elképzelhetetlen volt Európában, hogy nem áll majd rendelkezésre elég energiahordozó, aztán beköszöntött az energiaellátási válság, amelyet a háború még tovább súlyosbított.
Hangsúlyozta: elképzelhetetlen árak alakulnak ki a világ energiapiacán, ezért a jövőben azok az országok lesznek biztonságban, amelyek saját maguk is elő tudják állítani az elfogyasztott energiát. Magyarországnak ebben a paksi atomerőmű bővítése jelent majd hatalmas segítséget. Emiatt továbbra is folyamatosan gyorsíttatják a beruházást, hogy 2030-ra az új blokkok kereskedelmi használatba állhassanak, mert akkor az ország – a napenergia-beruházásokkal együtt – nagyon közel lesz az önellátáshoz a villamos energia területén.
Emlékeztetett, pár napja Isztambulban tárgyalt Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával annak érdekében, hogy szeptemberben el lehessen kezdeni a konkrét építkezést.
A miniszter felidézte, hogy a szankciók semmilyen módon nem akadályozzák ezt a munkát, hiszen az Európai Unió a háború kitörésekor kimondta, a nukleáris energia békés célú felhasználása semmilyen módon nem esik a szankciók hatálya alá.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, vasárnapi percről percre frissülő hírfolyamunkat itt találja.