A kormány szerint jelen formájában az Európai Unió nem állja meg a helyét a válságok évtizedében, ezért meg kellene reformálni és új alapokra helyezni. Az ellenzék lopakodó huxitszándéktól tart és zsarolással vádolja a kormányt. Nincs egyetértés Európa jövőjéről: veszély vagy lehetőség az egyre szorosabb európai egység?
„Az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan képviselendő magyar álláspontról” címmel nyújtottak be kormánypárti – fideszes és KDNP-s – politikusok országgyűlési határozati javaslatot.
Az előterjesztésben többek között az áll, hogy az Európai Unió jelenlegi szerződéses keretrendszere nem alkalmas arra, hogy a válságok korszakában az együttműködés alapjául szolgáljon. Ezért a kormánypárti politikusok szerint szükséges az uniós szerződések felülvizsgálata az alábbiak szerint:
A tizenkét pontos kormánypárti javaslat válasz arra a konferenciasorozatra, amely az Európai Unió reformjáról, Európa jövőjéről 2021 tavaszán kezdődött el, majd idén májusban zárult le, és egy záródokumentum született róla. Az uniós vezetők az Európai Tanács 2022. június 23–24-i ülésén tekintették át a konferencia eredményeit.
A magyar parlamentben napirendre került előterjesztést benyújtó kormánypárti képviselők – Kövér László (Fidesz), Semjén Zsolt (KDNP), Simicskó István (KDNP), Kocsis Máté (Fidesz), Németh Zsolt (Fidesz), Hörcsik Richárd (Fidesz), Nacsa Lőrinc (KDNP) – javaslatuk indoklásában azt írták, hogy a következő években a válságok kialakulásának veszélye nem enyhül: várhatóan tömeges bevándorlással és világjárványokkal kell újra megküzdeni, ezért az Európai Unió jövőjéről, megerősítéséről szóló közös gondolkodás időszerű.
A kormánypárti képviselők szerint az uniós konferenciasorozat elsőrendű feladata az lett volna, hogy érdemi javaslatokat fogalmazzon meg arra vonatkozóan, hogyan és milyen eszközökkel válhat erősebbé az Európai Unió, mi lehet a válságból vezető kiút.
Mint írták, a konferencián a magyar aktivitás kiemelkedő volt: a magyar polgárok az uniós átlagot messze meghaladó aktivitást mutattak a konferencia során, több mint 800 eseményen, nemzeti polgári vitacsoportokon, a konferencia digitális platformján fejtették ki véleményüket és fogalmaztak meg javaslatokat. A lakosságszám arányában Magyarország teljesítette a második legtöbb hozzájárulást.
A kormánypárti képviselők álláspontja azonban az, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia
átláthatatlan, túlbürokratizált, saját szabályait menet közben felülíró folyamattá vált, amely nem az állampolgárok, hanem sokkal inkább a brüsszeli hatalmi központ érdekeinek és ideológiájának domináns megjelenítését tette lehetővé.
A konklúziójuk az, hogy az általuk megfogalmazott javaslatok – tizenkét pont – alapján kellene az Országgyűlésnek kiállnia „a magyar emberek véleménye mellett”, illetve képviselnie álláspontjukat az európai uniós intézmények irányába.
„Ennek megfelelően az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy a határozatban rögzített álláspontot képviselje az Európa jövőjéről szóló konferencia utókövetése során” – olvasható a benyújtott határozati javaslat indoklásának végén.
A sajtóban leginkább a kilencedik pont kapott visszhangot, többnyire úgy értelmezték, hogy a Fidesz–KDNP „feloszlatná”, illetve „felszámolná” az Európai Parlamentet; az tény, hogy strukturális reformról van szó. Erről először Orbán Viktor beszélt tavaly júniusban „A magyar függetlenség napja” című konferencián. A miniszterelnök szerint „az Európai Parlament zsákutcának bizonyult” az európai demokrácia szempontjából, csak a saját ideológiai és intézményi érdekeit képviseli, ezért jelentősen növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét.
Orbán Viktor javaslata az volt, hogy az Európai Parlamentbe a nemzeti törvényhozásoknak kellene képviselőket küldeniük az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének mintájára. Az Európai Parlament tehát nem szűnne meg és nem is oszlatnák fel, de a javaslat a jelenlegitől eltérő alapokra helyezné, most ugyanis a tagállamok állampolgárai az európai parlamenti választásokon közvetlenül választanak képviseletet.
Általános vita keretében – amelyről az MTI beszámolt – az Országgyűlés is tárgyalta az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan képviselendő magyar álláspontról szóló kormánypárti határozati javaslatot. A döntés, vagyis a szavazás még az Országgyűlés előtt áll.
A fideszes Hörcsik Richárd előterjesztőként a parlamenti vitában azt mondta: a javaslatuk kiemelt jelentőségű, amely nagymértékben meghatározza Magyarország helyzetét a következő években, mert az Országgyűlés kinyilvánítja benne, hogy milyen formát öltsön az Európai Unió keretein belül zajló együttműködés. Tizenkét pontjukat „21. századi 12 pontnak” nevezte, mert szerinte megmutatja, mit kíván a magyar nemzet.
Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője arról beszélt, hogy az Európai Unió ma a hagyományos európai értékeket tagadó Európát épít, a véleményhegemónia Európáját építi, demokrácia nélküli Európát épít, kiszolgáltatott Európát épít, illetve európaiak nélküli Európát épít. Ezzel szemben szerinte a magyarok úgy hiszik, hogy Európát a zsidó–keresztény gyökerei táplálják, építőkövei a hagyományos közösségek: a nemzet, a család és a történelmi egyházak.
A Fidesz EP-képviselője azt is mondta, hogy a magyarok a szabadság és a pluralizmus pártján állnak, a nemzetek nélküli Európa építésével szemben úgy gondolják, hogy a tagállamok az európai integráció jövőjének urai. Továbbá kiemelte: a családtámogatásokban, a gyermekvállalási kedv erősítésében látják a magyarok Európa jövőjét.
A DK részéről Arató Gergely kijelentette: a kormánypárti javaslat az Európai Unió elutasításáról szól, és mivel a kormány érzi, hogy egyre kevesebb a mozgástere az európai porondon, nekiállt előkészíteni az ország „kivezetését” az Európai Unióból.
A jobbikos Brenner Koloman azt mondta: hibás iránynak tartja, hogy a kormánypárti javaslat „csorbítani” kívánja az Európai Parlament jogait. Azt is kiemelte: vannak olyan kihívások, amelyeket nemzetállami szinten nem lehet megoldani. Ezek közé sorolta a környezetvédelmet, a közös védelmi politikát és a nemzetközi történésekre való reakciót. Abban egyetértett, hogy szükség van erős nemzetállamokra.
Fekete-Győr András, a Momentum frakcióvezetője kicsinyesnek, korlátoltnak és kirekesztőnek nevezte a benyújtott kormánypárti javaslatot, amely szerinte nem gondol a holnaputánra.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője azt rótta fel Orbán Viktornak, hogy ha nem ért egyet az Európai Unió jövőjéről szóló konferenciának a zárónyilatkozatával – az Európai Tanács által elfogadott alapelvekkel és iránymutatásokkal –, akkor miért írta alá.
Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője azt mondta: a határozati javaslat tartalmaz támogatható részeket, de leginkább a jobb- és baloldal közötti vitát mutatja meg Európában. Úgy vélekedett: a szociális Európa helyett ipari lobbisták „ejtették túszul” Európa vezetését, miközben a fogyasztókért, a földért és a társadalomért érzett felelősséget kellene előtérbe helyezni.
Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője többek között kijelentette: az EU haldoklik, és Magyarország nem maradhat egy olyan unió tagja, amely magával akarja rántani a gazdasági leépülésbe. Azt is mondta: tíz éven belül Magyarország nettó befizetővé fog válni, tehát már gazdasági értelemben sem fogja megérni, hogy az unióhoz tartozzon.
Az Index megkeresésére válaszul a Demokratikus Koalíció közölte: nem támogatják a kormánypárti javaslatot. Az Európai Parlamentet új alapokra helyező pontról azt írták: az európai parlamenti képviselőket közvetlenül az emberek választják meg, és ez elengedhetetlen az Európai Unió demokratikus legitimitásához.
Orbán Viktor nyilván azt szeretné, ha az embereknek nem lenne beleszólásuk az EU működésébe, de ezzel valószínűleg egyedül van az egész kontinensen. Szerintünk Európa sorsáról igenis az európai polgároknak kell dönteniük, köztük a magyaroknak is
– fogalmazott közleményében a DK.
Az ellenzéki párt azt is hozzátette: szerintük a javaslat csak a huxit, azaz a magyar kilépés előkészítésére lehet alkalmas.
„Amióta nem lehet büntetlenül ellopni az uniós forrásokat és a kormányzati korrupciót uniós szankciók követik, Orbán Viktor láthatóan teherként éli meg hazánk uniós tagságát. Neki talán nem, az országnak és a magyaroknak azonban elemi érdekük hazánk uniós tagsága, így az Európai Parlament megszüntetésére tett javaslatot a lehető leghatározottabban el kell utasítani” – olvasható a DK közleményében.
Az ellenzéki párt országgyűlési módosító indítványt is benyújtott az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan képviselendő magyar álláspontról, mely szerint a magyar emberek továbbra is uniópártiak, illetve Magyarország jövőjét csak és kizárólag az Európai Unión belül lehet elképzelni.
A Gyurcsány Ferenc, Arató Gergely és Vadai Ágnes által benyújtott módosítóban többek között rögzítik:
A DK-s módosító indoklásában arról írtak, Orbán Viktorék arra törekszenek, hogy „a nemzet egyértelmű, kinyilvánított akaratát elárulva Magyarországot kiléptessék az Európai Unióból”, de „a nacionalizmus és a nemzeti önzés ideje végérvényesen lejárt”, „az európaiak szorosabb és mélyebb integrációt, erősebb Európai Uniót akarnak”, és a magyarok „az Európai Unió tagjaként képzelik el hazánkat a jövőben is”.
Ami az Európai Unióból való kilépés témáját illeti, a magyar parlamentben zajló vita során a fideszes Hörcsik Richárd hangsúlyozta: Magyarország nem kíván kilépni az Európai Unióból, és szó sincs arról, hogy a tizenkét pontos kormánypárti javaslat egy kilépést előkészítő dokumentum lenne.
Május 16-i miniszterelnöki eskütételét követő beszédében Orbán Viktor hosszasan kifejtette a Brüsszellel fennálló viták okait, de azt is leszögezte: Magyarország az Európai Unió tagja, és az az érdek, hogy a következő évtizedben az is maradjon. Azt is mondta, hogy Magyarország azért tagja az Európai Uniónak, mert az álmainkat keressük.
A szabad és egyenlő nemzetek közösségét, keressük a hazák hazáját, a demokráciák demokráciáját. Keressük az Istent félő és az emberek méltóságát védelmező, a kultúra, a tudomány, a szellem csúcsait ostromló Európát. Nem azért vagyunk tagjai az Európai Uniónak, mert olyan, amilyen, hanem azért, amilyen lehetne. És amíg úgy látjuk, hogy van akár egy fikarcnyi esély is, addig küzdeni fogunk érte, mert egy ilyen Európa adja a legtöbb esélyt, a legtágasabb teret egy független és szabad Magyarország számára. Amikor a következő évtizedet elgondoljuk, akkor Magyarországot az Európai Unióban látjuk, amint elszántan harcol a jogaiért, és szövetségeseket keres az unió megújításához
– fogalmazott Orbán Viktor.
A Momentum sem támogatja az Európa jövőjére vonatkozó kormánypárti álláspontot, Cseh Katalin európai parlamenti képviselő, a párt alelnöke az Index kérdéseire küldött válaszában azt írta, hogy a Fidesz javaslata „EU-ellenes, feleslegesen provokatív és kirekesztő”.
Cseh Katalin szerint a magyar kormánypártok a határozati javaslatukkal ugyanúgy üresítenék ki az Európai Uniót és annak intézményrendszereit – élükön az Európai Parlamenttel –, ahogyan a magyar demokráciával tettek az elmúlt több mint tizenkét évben. Az európai parlamenti képviselő hozzátette: „ez a Fidesz módszere”, de ez Európában nem fog működni, mert az Európai Parlament mindig felszólalt a tagállamokban zajló jogtiprás ellen, illetve mindig szót emeltek akkor, ha egy tagállami vezető nekiesett lebontani a demokráciát.
Cseh Katalin azt is írta, hogy az egységes és erős Európa mellett kiálló EP-képviselőket nem fogja tudni elhallgattatni a Fidesz. A momentumos politikus nem veszélyt, hanem olyan lehetőséget lát az egyre szorosabb európai integrációban, amivel élni kell. Továbbá megjegyezte: a szerződésekben most is rögzítve van az Európai Bizottság politikai és ideológiai semlegessége.
Cseh Katalin megdöbbenve áll az előtt, hogy a határozati javaslatban a Fidesz kiáll a közös uniós hadsereg mellett. „Közös uniós hadseregre szükségünk van, többször, több helyen elmondtam már ezt, a kérdés ebben az esetben az, hogy a kormánypártok EP-képviselői miért szavaztak ez ellen többször is az Európai Parlament plenáris ülésén” – fogalmazott az európai parlamenti képviselő.
Orbán Viktor már 2016-ban egy európai hadsereg létrehozását szorgalmazta a 27. Bálványosi Szabadegyetemen. Azzal indokolta, hogy a britek unióból való kilépésével a kontinens katonai ereje jelentősen lecsökkent, és Európa nem maradhat katonapolitikailag ebben a védtelen helyzetben. Azt is kifejtette, hogy egy európai hadseregnek két irányban kell megvédenie a kontinenst, kelet és dél felé.
Arról, hogy a kormánypártok szerint az Európai Parlament képviselőit a nemzeti parlamenteknek kellene delegálni, Cseh Katalin az Indexnek kifejtette: az Európai Parlament az egyetlen demokratikusan választott, és a legdemokratikusabban működő szerve az Európai Uniónak, ahol a Fidesz európai parlamenti képviselői az Európai Néppártból való távozásuk után „a politikai senkiföldjére szorultak”, ezért, illetve „az Európai Parlament kérlelhetetlen demokráciapártisága” miatt támadják az intézményt.
A momentumos politikus az Indexnek küldött válaszában arra is kitért, hogy ő is többállomásos rendezvénysorozatot szervezett Szegeden, Debrecenben, Szentendrén és Budapesten a tavaly márciusban kezdődött Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat keretében; több száz embert hallgatott meg arról, milyen legyen a jövő Európája.
„Most zajlik a végkövetkeztetések feldolgozása, csak egyet kiragadva megemlítem, hogy az uniós, külpolitikai döntéshozatal során el kell törölnünk az egyhangú döntéshozatal szabályát. Közösségünknek szüksége van a megújulásra, szüksége van a reformokra – egy erősebb és egységesebb, demokratikusabb Európai Unióért kell dolgoznunk!” – közölte Cseh Katalin.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik európai parlamenti képviselője (a párt július 2-i tisztújításán elnöknek választották meg) szerint az Európa jövőjéről szóló kormányzati álláspont teljesen egyértelmű: „az ő céljuk az Európai Unió szétzúzása.” A jobbikos politikus az Indexnek úgy fogalmazott:
Ebbe a »keretrendszerbe« illeszkednek a folyamatos vétók, az orosz érdekek kiszolgálása, valamint az Európai Parlament megszüntetését célzó javaslatok. A most benyújtott javaslat szellemisége is ide vezethető vissza. Az már csak a hab a tortán, hogy a Fidesz olyan fércmunkát végzett, amelynek egyik oldalán értékeket kérnek számon az Európai Unión, majd a következőn az Európai Bizottságot akarják világnézeti semlegességre kötelezni.
A jobbikos politikus a benyújtott kormánypárti előterjesztést „egy tipikusan orbáni találmánynak” tartja, amelynek „célja a demokratikus értékek és az EU elleni heccelés, valamint az ellenségképek gyártása”.
Gyöngyösi Márton közölte: „A Jobbiknak, mint nemzeti-konzervatív pártnak, amely keresztény szellemiségét elvi nyilatkozatában rögzítette, értelemszerűen szimpatikus az a törekvés, hogy az Európai Unió szerveződjön ezen értékek mentén.” Ez szerinte nem új találmány, hiszen már az Európai Unió alapító atyái is egy ilyen értékeket valló közösséget álmodtak meg.
„Tény, hogy egyes liberális és baloldali politikusok igencsak eltértek Adenauer, Schuman, vagy De Gasperi kereszténydemokrata elveitől, ugyanakkor nem merném azt mondani, hogy éppen attól a Fidesztől lenne hiteles ennek számonkérése, amelynek politikusai hol kábítószeres orgiákon buknak le, hol meg korrupciós ügyekbe keverednek” – írta lapunknak a jobbikos politikus.
Az Index kérdésére, hogyan értékeli az Európa jövőjéről szóló uniós konferenciasorozat végeredményét, azt válaszolta: hosszú út áll az európai közösség mögött, ezért teljesen természetes, hogy időnként vannak elbizonytalanodások és útkeresések.
„Örömteli, hogy az EU nem zárt ajtók mögött, hanem a polgárok bevonásával próbál válaszokat keresni, még akkor is, ha nyilván nem minden végkövetkeztetéssel tudnék maradéktalanul egyetérteni. A demokrácia ugyanakkor egy ilyen játék” – tette hozzá Gyöngyösi Márton.
Ahogy Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője a parlamentben, Ujhelyi István is arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor a legutóbbi kétnapos brüsszeli csúcstalálkozón egészen mást fogadott el, mint ami a kormánypárti politikusok által benyújtott határozati javaslatban áll.
Az MSZP európai parlamenti képviselője az Indexnek azt mondta: a miniszterelnök egy olyan záródokumentumot írt alá, ami nem azt tartalmazza, „mint amit itthon hazudnak”. Bár a kormány a szorosabb integráció ellen van, a polgárok véleményét tartalmazó záródokumentum a szorosabb együttműködés, a több európai hatáskör és az Európai Parlament jogköreinek megerősítése mellett szól.
Ujhelyi István hozzátette: „a kormány elbábozta a saját köreivel”, hogy az Európa jövőjéről szóló uniós konferenciasorozat keretében konzultál, de valójában érdemi partneri megkeresést nem fogalmazott meg a társadalom felé. Nonszensznek nevezte, hogy ehhez képest mégis Magyarország nevében fogalmaznak a kormánypárti parlamenti határozatban, amit egyébként félrevezetőnek tart.
Az MSZP európai parlamenti képviselője szerint az abban megfogalmazott javaslatok szembemennek az európai folyamatokkal és a magyar társadalom többségével is.
Ujhelyi István az Európai Egészségügyi Unió programjának egyik kidolgozójaként és kezdeményezőjeként arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat következtetéseiben az egyik fő elem az, hogy az egészségügyben újra kell gondolni a kompetenciákat, több együttműködésre van szükség. „Ehhez képest a magyar kormány álláspontja az, hogy a minél szorosabb együttműködéssel szemben kell fellépni” – mondta az MSZP európai parlamenti képviselője.
A kormánypártokkal ellentétben úgy gondolja, nincs szükség az uniós szerződésekben rögzíteni az Európai Bizottság politikai és ideológiai semlegességét, mert jelenleg is egyértelműen körbehatárolt, ideológiailag és politikailag semleges feladata van. Ujhelyi István szerint, aki ideológiát gyárt és politikát csinál, szembemenve az európai értékekkel, az éppen az Orbán-kormány.
Azt is „maszlagnak” tartja, hogy a kormánypártok rögzítenék: Európa keresztény gyökerei és kultúrája jelentsék az európai integráció alapját. A MSZP európai parlamenti képviselője hozzátette: az Európai Unió az európai kultúrára, illetve történelemre építkezik, így a kormánypártok által megfogalmazott mondatok értelmezhetetlenek.
Ujhelyi István szerint esélytelen az a kormánypárti javaslat, hogy az Európa Parlamentbe a képviselőket a nemzeti parlamenteknek kellene delegálniuk. „Pontosan az Európai Parlament közvetlen választhatósága az európai demokrácia lényege” – jelentette ki az MSZP-s politikus.
Azt is hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament a legdemokratikusabb testület az egész európai intézményrendszerben, és a közvélemény-kutatások szerint magasabb az elfogadottsága és a bizalmi indexe Magyarországon is, mint a magyar parlamentnek vagy a magyar kormánynak.
Értem én, hogy a Fidesz szeretné delegálni az összes EP-képviselőt, de ha itthon nincs is már rendes demokrácia, azért az Európai Unióban hadd legyen még
– fogalmazott Ujhelyi István.
A képviselő szerint a kormány azért akarja az Európai Parlamentet „kiherélni”, mert nem tud mit kezdeni vele.
Az Európai Parlamentet nem lehet úgy zsarolni, mint a Tanácsot. Az Európai Parlamentben nem lehet jogi vitát folytatni, mint ahogy a kormány rendszeresen pereskedik az Európai Bizottsággal. Az Európai Parlament huszonhét tagországának mindenfajta politikai pártcsaládjából származó képviselői kőkeményen fellépnek az Orbán-típusú politikával szemben
– fejtette ki az MSZP-s politikus.
Ugyanakkor úgy véli, a kormány zsarolásra használná a magyar parlamentben benyújtott tizenkét pontos határozati javaslatot, hogy – a magyar társadalomra hivatkozva – azt felmutatva tehessen keresztbe mindennek az Európai Unióban, és kedvére vétózhasson.
Ujhelyi István hangsúlyozta: az uniós irány egyértelmű, az Európai Unió felelősségteljes gondolkodói, „balról jobbra”, mindenfajta pártcsaládból azt mondják, hogy egy okos európai újratervezésre van szükség. Vannak feladatok, amelyekhez több Európa kell, és erősebb együttműködés, illetve vannak feladatok, területek, amelyeket regionális szinten kell kezelni, Orbánék azonban mindent egy kézben akarnak tartani – jegyezte meg az MSZP-s politikus.
Ujhelyi István szerint mindent elmond a kormánypárti javaslat „Európa-ellenességéről”, hogy Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásért felelős miniszter, volt uniós biztos Fiala János KeljfelJancsi című műsorában azt mondta: még gondolkozik azon, igennel vagy nemmel szavazzon majd az előterjesztésre a magyar parlamentben. Arra a kérdésre, hogy egyetért-e a javaslat szellemével, a június 24-i műsorban a miniszter úgy fogalmazott: neki más Európa-képe van, de el tudja fogadni, hogy van egy ilyen országgyűlési határozat, és erről lehet vitatkozni.
A kormány álláspontját képviselve Varga Judit igazságügyi miniszter a parlamentben zajló vita napján a közösségi oldalán közölte: üdvözlik az Országgyűlésnek benyújtott Európai Unió jövőjével kapcsolatos határozati javaslatot. Azt is egyértelművé tette, hogy mi a kormány célja a határozati javaslattal, ugyanis azt is írta:
(…) világos, hogy az unió jelenlegi szerződéses keretei nem teszik lehetővé a magyar javaslatok megvalósítását. Nem teszik képessé az EU-t arra, hogy megállja a helyét a válságok évtizedében. Ebből következik, hogy a szerződések felülvizsgálatának kérdését is meg kell nyitni.
Varga Judit úgy fogalmazott: a demokratikus legitimáció legfőbb hordozójaként az Országgyűlés a határozat elfogadásával erős mandátumot ad a kormánynak ahhoz, hogy képviselje a magyar emberek érdekeit az Európai Unió intézményeiben.
A miniszter szerint a magyaroknak határozott elképzelésük van Európa jövőjéről, „amely több ponton sem vág egybe a brüsszeli elit elképzeléseivel”, a kormány viszont „tisztán meghallotta”, hogy mit akarnak a magyar emberek.
Az Európai Unióban zajló viták többnyire strukturális reformokról, ideológiai, jogállamisági, illetve szuverenitási kérdésekről szóltak az elmúlt években, de Európa jövőjét csak még ködösebbé teszi az ukrajnai háború, annak geopolitikai és gazdasági hatásai: például az energiaválság, illetve az infláció, továbbá ezeknek a kezelési módja.
A magyar gazdaság szempontjából meghatározóan fontos az is, hogy az uniós források felhasználásáról megállapodás szülessen az Európai Bizottsággal, ezzel kapcsolatban az Index Kibeszélő című műsorában Navracsics Tibor miniszter azt nyilatkozta: haladnak a megállapodás felé, és nem kizárt, hogy még az idei évben akár uniós források is jöjjenek. Korábban Fiala János műsorában az Európa jövőjét érintő kormánypárti javaslattal összefüggésben azt is mondta: annak semmi köze ahhoz, hogy az ország kap-e uniós forrásokat vagy sem, és a politikai csata részét leválasztaná a szakpolitikai dimenzióról.
(Borítókép: Artur Widak / NurPhoto / Getty Images)