Egy több mint kétezer éves jogelv szerint senki sem vonható büntetőeljárás alá és nem büntethető kétszer ugyanazon cselekményért. Ez a jogelv kerekedett felül most a Donáti utcában, amikor az Alkotmánybíróság teljes ülése hat alkotmánybíró különvéleményével úgy döntött, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem a jogbiztonság és kétszeres értékelés tilalma követelményének megfelelően szabályozta a halvédelmi törvény szerinti hatósági eljárást, valamint az orvhalászat miatt folytatható, a Büntető törvénykönyvben szabályozott büntetőeljárást.
Mint arról korábban beszámoltunk, egy tetten ért orvhalászt előbb halvédelmi bírsággal és eltiltással sújtottak, miközben orvhalászat vétsége miatt vádat is emeltek ellene. Az ügyben eljáró Molnár Dalma, a Ráckevei Járásbíróság büntetőbírója az Alkotmánybírósághoz fordult, mert álláspontja szerint a vádlottal szemben jogerősen kiszabott, büntető jellegű szankciót követően a kétszeres eljárás tilalma miatt büntetőeljárás nem indítható.
A vádirat szerint a vádlott – érvényes állami horgászjegy és területi engedély birtokában – a Ráckevei-Duna-ágnál, a hétvégi háza előtti
stégen állva úgynevezett gereblyéző módszerrel horgászott, amihez nagyméretű hármas horgot és egy 60 grammos szivarólommal felszerelt, csali nélküli horgászkészséget használt.
Miután a cselekményét észlelték a hivatásos halőrök, a vádlottat intézkedés alá vonták, és a horgászathoz használt felszerelését elvették.
A vádlott ellen közigazgatási és büntetőeljárás is indult. A közigazgatási hatóság a vádlottra százezer forint halvédelmi bírságot szabott ki, állami horgászjegyét visszavonta és az állami horgászjegy vásárlásától egy évre eltiltotta. A vádlott fellebbezése nyomán másodfokon eljáró megyei kormányhivatal az elsőfokú döntést helybenhagyta.
Vádemelés után az ügy a Ráckevei Járásbíróság elé került, ahol az eljáró bíró úgy értékelte, hogy egyazon személy szándékos cselekménye a Büntető törvénykönyv szerinti orvhalászati tényállás elemeit és a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény szerinti halvédelmi bírság alapjául szolgáló cselekmény tényállási elemeit egyaránt kimeríti. Ezért a vádlottal szemben jogerősen kiszabott közigazgatási, büntető jellegű szankciót követően a kétszeres eljárás tilalma (ne bis in idem) miatt büntetőeljárás nem indítható, és a kétszeres értékelés tilalma miatt büntetőjogi szankció nem alkalmazható. Molnár Dalma szerint a jogbiztonság érvényre juttatása érdekében egyértelmű szabályozásra lenne szükség a tekintetben, hogy
mikor folytatható le halvédelmi bírság kiszabására irányuló hatósági eljárás, és mikor van helye büntetőeljárás megindításának.
A bírói kezdeményezéssel kapcsolatban megkeresték az igazságügyi minisztert. Varga Judit 2022. március 18-án kelt levelében arról tájékoztatta az Alkotmánybíróságot, hogy álláspontja szerint a konkrét ügyben kifogásolt kétszeres értékelés tilalmának megszegése nem áll fent, sőt az általános hatósági eljárási szabályozás szintjén is egyértelműen rendezett kérdésről van szó. Az igazságügyi tárca vezetője hangsúlyozta: a két eljárás lefolytatása nem zárja ki, hogy az orvhalászat körében eltérő jellegű szankciók alkalmazását mérlegelje a két eljáró szerv, ugyanakkor megtorló jellegű szankciók párhuzamos alkalmazása kizárt.
Az Alkotmánybíróság teljes ülése az elmúlt hetekben négyszer is napirendjére tűzte a bírói kezdeményezést, és úgy döntött (előadó alkotmánybíró: Czine Ágnes), hogy a büntetőszabály megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést elutasítja, de hivatalból eljárva mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenességet állapít meg az ügyben. A testület határozata szerint ugyanis az Országgyűlés nem a jogbiztonság és kétszeres értékelés tilalma követelményeinek megfelelően szabályozta a halvédelmi törvény szerinti hatósági eljárást, valamint az orvhalászat miatt folytatható, a Büntető törvénykönyvben szabályozott büntetőeljárást. Ezért
felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. szeptember 30-ig tegyen eleget.
Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezések valóban nem zárják ki annak lehetőségét, hogy azonos elkövető ugyanazon történeti tényállás szerinti magatartását két büntető jellegű eljárásban az eljáró szervek egymástól függetlenül büntetéssel szankcionálják. Az Alaptörvény-ellenesség azonban nem a szabályozás valamely konkrét eleméből, hanem annak hiányosságából fakad. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az Alaptörvénnyel való összhang helyreállítása a hatályos szabályozás kiegészítését teszi szükségessé. Így biztosíthatóvá válik, hogy adott személy ugyanazon jogsértő magatartását ne lehessen párhuzamos eljárásokban büntetni.
A tizenöt fős testületből hat alkotmánybíró (Handó Tünde, Juhász Miklós, Márki Zoltán, Salamon László, Szívós Mária, valamint Sulyok Tamás elnök) nem értett egyet a döntéssel, ezért különvéleményt fogalmazott meg, míg Hörcherné Marosi Ildikó párhuzamos indokolást csatolt a határozathoz.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)